Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Vetőmag Szövetség, 2025/05/15

„Nem létezhet élelmiszerbiztonság hazai vetőmag nélkül. A vetőmagszakma élen jár innovációban, kutatásfejlesztésben, fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában. Mindezek pedig nemcsak vetőmagot, hanem tudást is adnak a mezőgazdaság egésze számára. A vetőmagszektor úgy jelenti az agrárkibocsátásunk 9 százalékát, hogy területében alig haladja meg a 100 ezer hektárt. Világviszonylatban még mindig az élmezőnyben van, de tenni kell azért, hogy a vetőmagágazatunk újra erősödjön. A jövő nagy feladata számunkra a piacok megvédése, új piacok keresése, a támogatások megtartása, a klímaváltozás hatásainak enyhítése, és a piaci igények szempontjából megfelelő genetika biztosítása. Kellenek a jó fajták ahhoz, hogy eredményesek és versenyképesek legyünk.” - hangsúlyozta köszöntőjében Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Mint Papp Zsolt György kifejtette: a klímaváltozás miatt felborult Magyarország vízháztartása: a Tisza vízhozama például 30 százalékkal csökkent, a talaj felső rétegéből hiányzik 90 milliméter csapadék. Ma már a sikeres termelés öntözés nélkül nagyon nehéz feladat, ezért az elmúlt időszakban elindultak kezdeményezések az öntözés feltételeinek megteremtésére a csatornák feltöltésével, pályázatokkal, különféle programokkal. Emellett hamarosan egy új támogatási program is indul, amelyben nagyobb támogatást kaphatnak a vetőmagszektor szereplői.

A vetőmagszakma különböző szereplőit összefogó, 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kapcsolatban áll minisztériumokkal, hatóságokkal, nemzetközi szakmai szervezetekkel, és rendszeresen javaslatokat fogalmaz meg a különféle ágazati kérdésekben. A szövetség szorosan együttműködik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Gabonatermesztők Országos Szövetségével. Az utóbbi két szervezettel közösen szervezett kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérletek eredményei hosszú ideje fontos tájékozódási forrást jelentenek a gazdálkodók számára, ismertette Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Az elmúlt évben a szektorban több mint 100 különböző faj, közel 1500 fajta vetőmagja került szaporításra és minősítésre mintegy 107 ezer hektáron. A legnagyobb területen, 24 ezer hektáron az őszi búza szaporítása zajlott, ezt követte 15 ezer hektáron a kukorica. A belföldön és külföldön értékesített vetőmagok értéke mintegy 200 milliárd forintot tesz ki.

Az ágazat eredményességére nagy csapást mért az orosz-ukrán konfliktus, amelynek következtében 2022 óta rendkívül nagy mennyiségű, mintegy 1,5 millió hektárra elegendő kukorica vetőmag-mennyiséggel csökkent a két fontos célországba irányuló export a szigorodó adminisztráció, az embargós intézkedések, hatósági ellenőrzések, valamint a határokon való közlekedés nehézségei és a fuvarozási költségek drasztikus emelkedése miatt.

2024-ben mintegy 2,5 millió hektárra elegendő kukorica vetőmagot állított elő Magyarország, ebből a hazai igények biztosítása mellett Afrikába, Ázsiába, az Európai Unióba került Magyarországon előállított vetőmag. Az exportra szánt napraforgó vetőmag legnagyobb piaca az elmúlt évben az Európai Unió volt. A korábban szintén jelentős napraforgó vetőmag felvevő országnak számító Oroszországba 2024-ben nem történt szállítás.

„Az időjárás és a csapadékeloszlás szomorú képet mutat: az aszályos 2024-es év középhőmérséklete országos átlagban 2,1 fokkal haladta meg az 1991-2020-es évek klímanormáját. Az ország közel 0,7 fokkal volt melegebb az eddigi legmelegebb 2023-as évnél. A klímakutatással foglalkozó szakemberek szerint akár tízszer is több szélsőséges időjárási esemény fog bekövetkezni a jövőben a bolygón. Ez pedig érzékenyen érinti a mezőgazdaság összes szereplőjét, benne a vetőmagszektort is. Extrém meleg, csapadékhiány várható, és annak eloszlása is rendkívül hektikus lesz. A változó klíma mellett az inputanyagok áremelkedése, inflációs hatások és növényvédőszer-kivonások is csökkentették az agrárium versenyképességét. Ilyen feltételek mellett kellene az ágazatunknak megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagot előállítani. A jövőben csak jól átgondolt és kivitelezett agrárprogrammal lehet jó esélye a magyar mezőgazdaságnak megfelelnie a ránk váró kihívásoknak. A vetőmag-előállítás nagyon komplex kérdés, sokkal komplexebb, mint egy egyszerű árutermesztés. A jó minőségű, öntözött területen olyan fajtákkal kell dolgoznunk, amelyek ellenállóbbak az időjárási stresszhelyzetnek. Itt óriási szerepe lesz a növénynemesítésnek és az új tudományos módszerek alkalmazásának. A munkához megfelelő szakembergárda is szükséges, a kézi erőtől a magasan képzett szakemberekig. Emellett új piacokat is kellene találni a vetőmagnak, ez nem lesz könnyű, mert jelenleg a szántóföldi terület sehol a világon érdemben nem emelkedik.” – fejtette ki Takács Géza.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai