2026. 09. 09., szerda
Ádám
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Újszerű digitalizációs megoldások - Az Állatorvostudományi Egyetem és a Makrom Kft. közös projektje

Kategória: Élelmiszeripar | 2025/05/19

Digitális élelmiszerbiztonsági rendszerrel támogatott, táplálkozásélettani szempontból kedvező hatású tejtermék fejlesztéssel kínál megoldást a Makrom Kft. és az Állatorvostudományi Egyetem a tejérzékenységben érintettek és a tudatos fogyasztók számára. A "Digitális élelmiszerlánc menedzsment rendszerrel támogatott A2 tejtermékek fejlesztése" című projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap 314 millió forintos támogatásával valósul meg.

Világviszonylatban és hazánkban is a lakosság egyre nagyobb hányadát érintik különböző emésztés- és táplálkozásélettani problémák, érzékenységek. Különösen igaz ez a tej- és tejtermék fogyasztással kapcsolatban, így a tejipar érintettsége hatványozott. Azok a piaci szereplők, akik biztosítani tudják a magas színvonalú élelmiszerbiztonságot és minőséget, valamint rapid módon tudnak reagálni a táplálkozásélettani trendekre és kihívásokra, versenyelőnybe kerülnek.

Mindezeket felismerve, a konzorcium jelen projektben olyan A2-es tejből készült joghurt- és sajt termékcsaládot fejleszt, amely táplálkozásélettani szempontból kedvező tulajdonságokkal, valamint megnövelt eltarthatósági idővel rendelkezik. A magas minőséget és élelmiszerbiztonságot egy a projekt keretében kifejlesztett, mesterséges intelligenciával támogatott, új fejlesztésű digitális rendszer fogja garantálni.

Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor a nyitóbeszédében úgy fogalmazott: „A tudomány értéke abban mérhető, hogy képes-e jobbá tenni mindennapi életünket. Büszkék vagyunk rá, hogy kutatásainkkal nem csak az állatok, de az emberek életét is jótékonyan befolyásolhatjuk. A jövő élelmiszereit ma kell megalkotnunk.”

A projekt tudományos megalapozásában egyetemünk vezető szerepet vállal: kutatóink mikrobiológiai vizsgálatokat végeznek, és a mesterséges intelligencián alapuló kockázatelemzési rendszer fejlesztésében is aktív szerepet játszanak.

A projekt 2025. március 1. és 2027. február 28. között zajlik és a „KKV Fókuszterületi Innovációs Program” pályázati felhívás keretében, „Digitális élelmiszerlánc menedzsment rendszerrel támogatott A2 tejtermékek fejlesztése” címmel, 2024-1.1.1-KKV_FÓKUSZ-2024-00072 azonosítószámmal jön létre.

Ajánlott kiadványokDr. Hegedüs László Zsigmond:
Élelmiszer-minőségbiztosítási rendszer a kiskereskedelmi kkv-knál
Dr. Csapó János:
A méz, bor és pálinka hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás II.
Dr. Csapó János:
Tej és tejtermékek, hús és hústermékek hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás I.
Bereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Dr. Csapó János:
A gabonák, zöldségek és gyümölcsök, valamint zsírok és olajok hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás III.
Dr. Takács József:
A mezőgazdaság és élelmiszeripar üzemi szerkezete

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza