Vilmos
Újszerű digitalizációs megoldások - Az Állatorvostudományi Egyetem és a Makrom Kft. közös projektje
Kategória: Élelmiszeripar | 2025/05/19
Digitális élelmiszerbiztonsági rendszerrel támogatott, táplálkozásélettani szempontból kedvező hatású tejtermék fejlesztéssel kínál megoldást a Makrom Kft. és az Állatorvostudományi Egyetem a tejérzékenységben érintettek és a tudatos fogyasztók számára. A "Digitális élelmiszerlánc menedzsment rendszerrel támogatott A2 tejtermékek fejlesztése" című projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap 314 millió forintos támogatásával valósul meg.
Világviszonylatban és hazánkban is a lakosság egyre nagyobb hányadát érintik különböző emésztés- és táplálkozásélettani problémák, érzékenységek. Különösen igaz ez a tej- és tejtermék fogyasztással kapcsolatban, így a tejipar érintettsége hatványozott. Azok a piaci szereplők, akik biztosítani tudják a magas színvonalú élelmiszerbiztonságot és minőséget, valamint rapid módon tudnak reagálni a táplálkozásélettani trendekre és kihívásokra, versenyelőnybe kerülnek.
Mindezeket felismerve, a konzorcium jelen projektben olyan A2-es tejből készült joghurt- és sajt termékcsaládot fejleszt, amely táplálkozásélettani szempontból kedvező tulajdonságokkal, valamint megnövelt eltarthatósági idővel rendelkezik. A magas minőséget és élelmiszerbiztonságot egy a projekt keretében kifejlesztett, mesterséges intelligenciával támogatott, új fejlesztésű digitális rendszer fogja garantálni.
Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor a nyitóbeszédében úgy fogalmazott: „A tudomány értéke abban mérhető, hogy képes-e jobbá tenni mindennapi életünket. Büszkék vagyunk rá, hogy kutatásainkkal nem csak az állatok, de az emberek életét is jótékonyan befolyásolhatjuk. A jövő élelmiszereit ma kell megalkotnunk.”
A projekt tudományos megalapozásában egyetemünk vezető szerepet vállal: kutatóink mikrobiológiai vizsgálatokat végeznek, és a mesterséges intelligencián alapuló kockázatelemzési rendszer fejlesztésében is aktív szerepet játszanak.
A projekt 2025. március 1. és 2027. február 28. között zajlik és a „KKV Fókuszterületi Innovációs Program” pályázati felhívás keretében, „Digitális élelmiszerlánc menedzsment rendszerrel támogatott A2 tejtermékek fejlesztése” címmel, 2024-1.1.1-KKV_FÓKUSZ-2024-00072 azonosítószámmal jön létre.
Ajánlott kiadványok
Dr. Csapó János:
A méz, bor és pálinka hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás II.
Dr. Csapó János:
Tej és tejtermékek, hús és hústermékek hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás I.
Bereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Dr. Takács József:
A mezőgazdaság és élelmiszeripar üzemi szerkezete
Dr. Csapó János:
A gabonák, zöldségek és gyümölcsök, valamint zsírok és olajok hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás III.
Dr. Hegedüs László Zsigmond:
Élelmiszer-minőségbiztosítási rendszer a kiskereskedelmi kkv-knál
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Borászat: botladozó marketingA lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza