2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Romlik az erdők állapota

Kategória: Növénytermesztés | 2025/07/30

Ellentmondásnak tűnhet: egy aszályos év visszaveti az erdő éves növekedését, de föl is készítheti a jövőbeli szárazabb időszakokra. Az ellentmondást „feloldja”, hogy ha ez a váltakozó időjárás ismétlődik, akkor tartósan károsodhatnak az erdők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint ez be is következett, romlott a magyar erdők állapota. Az egészséges fák aránya 10 százalék alá csökkent, míg tíz évvel ezelőtt a tünetmentes fák aránya 60 százalék volt.

Harminc év alatt a lombos faállományokban a levélveszteség megduplázódott. A klímaváltozás hatására eltolódtak az úgynevezett klímazónák, ahol eddig a bükk jól érezte magát, ott a jövőben a tölgy váltja, és a sor folytatódik az invazív fajnak nevezett akácig. Ezzel még szerencséje is lehet a hazai erdészetnek, hiszen az USA Oregon államából származó akácnak második hazája lett Magyarország. Itthon 450 ezer hektáron van akácerdő, s ez nagyobb terület, mint Európában együttvéve.

Az erdőgazdálkodók azt tapasztalják, hogy a klímaváltozás miatt romlik az erdők állapota, lassúbb az állományok növekedése, a végeredmény pedig a bevételek csökkenése. A másik oldalról a költségek növekedését veszik számba, így kétszeresen is kárt szenvednek. Ez a helyzet különösen sújtja a magánerdő-gazdálkodókat, mert nekik csak a faállomány értékesítéséből származik bevételük. A jelenleg kétmillió hektár erdő területnek 44 százaléka van magántulajdonban, s ezt a jogot 500 ezren gyakorolják. A munkákat csak 38-40 ezer erdőgazda végzi el, de évente 3 millió köbméter fát szállítanak a feldolgozó üzemekbe vagy a családi kályhákba. Ha csak 8-10 százalék káruk keletkezik, akkor is milliárdos veszteséget kénytelenek elszámolni.

Az erdészeteknek reménysugarat jelent, hogy sorra jelennek meg a telepítésre, a fenntartásra fordítható állami támogatási pályázatok. Az idei év augusztusában három témában is pályázhatnak az erdészetek: erdőtelepítésre, biotikus és abiotikus károk megelőzésére és agrár-erdészeti rendszerek telepítésére, fenntartására. A részletek a nak.hu oldalon olvashatók.

Nem kétséges, jó helyre kerülhetnek ezek a források, hiszen az erdőgazdálkodás hosszú távú gondolkodást, speciális szaktudást és szakszerű munkát követel meg.

Ajánlott kiadványokDr. Horváth Béla:
Gépek a szabadföldi erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horvath Bela - Dr. Vagvolgyi Andrea - Dr. Szabo Laszlo - Salo Roman:
Gépek az energetikai faültetvényekhez
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőtelepítéshez
Dr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez
Kristó LÁszló:
Erdészeti szaporítóanyag-termelés
Dr. Folcz Tóbiás:
Erdőművelés
Andrésiné Ambrus Ildikó, Dr. - Andrési Pál:
Az erdészet gyakorlata
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhoz

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza