Konrád
Romlik az erdők állapota
Kategória: Növénytermesztés | 2025/07/30
Ellentmondásnak tűnhet: egy aszályos év visszaveti az erdő éves növekedését, de föl is készítheti a jövőbeli szárazabb időszakokra. Az ellentmondást „feloldja”, hogy ha ez a váltakozó időjárás ismétlődik, akkor tartósan károsodhatnak az erdők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint ez be is következett, romlott a magyar erdők állapota. Az egészséges fák aránya 10 százalék alá csökkent, míg tíz évvel ezelőtt a tünetmentes fák aránya 60 százalék volt.
Harminc év alatt a lombos faállományokban a levélveszteség megduplázódott. A klímaváltozás hatására eltolódtak az úgynevezett klímazónák, ahol eddig a bükk jól érezte magát, ott a jövőben a tölgy váltja, és a sor folytatódik az invazív fajnak nevezett akácig. Ezzel még szerencséje is lehet a hazai erdészetnek, hiszen az USA Oregon államából származó akácnak második hazája lett Magyarország. Itthon 450 ezer hektáron van akácerdő, s ez nagyobb terület, mint Európában együttvéve.
Az erdőgazdálkodók azt tapasztalják, hogy a klímaváltozás miatt romlik az erdők állapota, lassúbb az állományok növekedése, a végeredmény pedig a bevételek csökkenése. A másik oldalról a költségek növekedését veszik számba, így kétszeresen is kárt szenvednek. Ez a helyzet különösen sújtja a magánerdő-gazdálkodókat, mert nekik csak a faállomány értékesítéséből származik bevételük. A jelenleg kétmillió hektár erdő területnek 44 százaléka van magántulajdonban, s ezt a jogot 500 ezren gyakorolják. A munkákat csak 38-40 ezer erdőgazda végzi el, de évente 3 millió köbméter fát szállítanak a feldolgozó üzemekbe vagy a családi kályhákba. Ha csak 8-10 százalék káruk keletkezik, akkor is milliárdos veszteséget kénytelenek elszámolni.
Az erdészeteknek reménysugarat jelent, hogy sorra jelennek meg a telepítésre, a fenntartásra fordítható állami támogatási pályázatok. Az idei év augusztusában három témában is pályázhatnak az erdészetek: erdőtelepítésre, biotikus és abiotikus károk megelőzésére és agrár-erdészeti rendszerek telepítésére, fenntartására. A részletek a nak.hu oldalon olvashatók.
Nem kétséges, jó helyre kerülhetnek ezek a források, hiszen az erdőgazdálkodás hosszú távú gondolkodást, speciális szaktudást és szakszerű munkát követel meg.
Ajánlott kiadványok
Dr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez
Kristó LÁszló:
Erdészeti szaporítóanyag-termelés
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhoz
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőtelepítéshez
Dr. Folcz Tóbiás:
Erdőművelés
Andrésiné Ambrus Ildikó, Dr. - Andrési Pál:
Az erdészet gyakorlata
Dr. Horváth Béla:
Gépek a szabadföldi erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horvath Bela - Dr. Vagvolgyi Andrea - Dr. Szabo Laszlo - Salo Roman:
Gépek az energetikai faültetvényekhez
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapjaA precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent. Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza