Felértékelődött a vidéki életforma

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: VB, 2015/01/28

Az eseményen jelen volt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is, aki beszédében emlékeztetett rá, hogy a magyar vidékpolitikában a 2010. évi kormányváltással megújulás kezdődött, és erre a folyamatra büszkeséggel lehet tekinteni. A tárca vezetője hangsúlyozta: sikerült visszaadni a vidéki emberek önbecsülését és megbecsülését is. Sikerült elérni azt, hogy a vidéki életforma – amelyet olyan sokan kedvelnek – egyet jelentsen a tiszta környezettel, az egészséges élelmiszerekkel, valamint az összetartó közösségekkel.

Fazekas Sándor szerint a vidéki életforma népszerűségét jelzi az is, hogy egyre több fiatal jelentkezik az egyetemekre agrár- és vidékfejlesztési szakirányra. A vidéki életforma bizonyította, hogy a 21. század feltételei között is eredményes. A miniszter felidézte, hogy az elmúlt években több mint 700 templom újult meg vidéken és 600–700 faluház épült vagy született újjá. A versenyképesség növelése érdekében beruházások ezrei valósultak meg.

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a földművelésügy irányításának átalakításáról szólt. Megfogalmazása szerint azzal, hogy a korábbi vidékfejlesztési tárca Földművelésügyi Minisztériummá vált, és a vidékfejlesztés egy része a Miniszterelnökséghez került, „az egypárevezősből kétpárevezős lett”. Ez azt jelenti, hogy most több figyelmet kap a vidékfejlesztés – mutatott rá.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy újjászervezése óta a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat fontos feladatot lát el azzal, hogy háttértámogatást biztosít a magyar vidék fejlődését segítő projektekhez, a vidékfejlesztési programok megvalósításához. A kormányzat kiemelt partnerként kezeli a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatot – húzta alá az államtitkár. Hozzátette: a vidékfejlesztési kérdésekben együttgondolkodás jellemezte a kormányzaton belüli munkát, és együttműködés volt a civil szervezetek és a hálózat között is, ez biztos alapot jelent a következő időszak számára.

Mezőszentgyörgyi Dávid, az MNVH főtitkára kiemelte, hogy a szervezet regisztráltjainak száma már meghaladja a 12 500-at. Az elmúlt években a hálózat projektötleti felhívásai segítségével elkészült több mint száz kiadvány, amelyek ingyenesen elérhetőek és a rendezvényen is számos példányukhoz lehetett hozzáférni. Emellett tanulmányok, LEADER Helyi Akciócsoportok látogatásai és határokon átívelő együttműködési projektjei, ismeretátadási alkalmak, valamint szakmai rendezvények valósulhattak meg. Az MNVH számtalan esemény rendezője vagy résztvevője volt, honlapja és videói pedig bemutatták a jó gyakorlatokat, a vidék értékeit. Fontos szerepet kaptak az MNVH megyei referensei, akik hozzájárultak, hogy a hálózat elszigetelt működés helyett egyre inkább hidat képezzen a vidéki szereplők között. Az MNVH operatív működtetése ugyan nem marad a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetnél (NAKVI), de a szellemisége igen, hangsúlyozta a hálózat főtitkára, aki egyben a NAKVI főigazgatója is.

2012-ben két díjat is alapított a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnöksége a vidékfejlesztés területén kimagasló és példamutató tevékenységek elismerésére. Hagyományosan három vidékfejlesztőt és három vidékfejlesztő közösséget tüntetett ki a díjjal a hálózat. Az Év Vidékfejlesztője Díjat Bedő Andrea, a Mesés Hetés projekt elindítója, Kovách Imre vidékkutató, és az Európai Falumegújítási Díjjal Kelet-Közép-Európából elsőként kitüntetett Tihany polgármestere, Tósoki Imre kapta. Az Év Vidékfejlesztő Közössége Díjat az Abaújvári Református Egyházközség, Fülöpjakab település közössége és az őrségi hagyományőrző Őrállók Alapítvány vehette át, míg az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER különdíjban részesült. Az Év IKSZT-je Díjat Újszentmargita Község Önkormányzata vehette át. A Vidékünk Jövője Fotópályázatot Vince Bálintné Mariann nyerte. Az Év Fiatalbarát Önkormányzata címet Alsómocsolád kapta, az Év Fiatalbarát Vállalata címet pedig a balatonkenesei Pékmester Biscuits Kft. hódította el. Az Echo TV versenyén az idei legszebb magyar település Tata lett.

Megalakult a Magyar Ruralisztikai Társaság

A Vajdahunyadvárban tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Ruralisztikai Társaság december 9-én. A szervezet életre hívásával az alapítók célja a hiánypótlás, hiszen a vidékfejlesztésben nincs olyan civil fórum, amely tovább erősítheti az együttműködést a vidék szereplői között. Ahogy Tóth Albert megfogalmazta: „Egyértelmű, hogy ez a vidékről szóló szerveződés”. A szervezet újdonságát véleménye szerint az jelenti, hogy előtérbe helyezi a tájszintű együttműködéseket, a tájértékeket. A szervezet elnöke Csatári Bálint, az alelnökök pedig Kovács István és Szabó Gellért lett.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai