2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

NAK-elnök: kihívásokat tartogat az idei év az agrárium számára

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | Forrás: MTI, 2025/05/23

A 2025-ös év sok kihívást tartogat a magyar agrárium számára: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az európai uniós támogatási rendszer átalakulása mellett a szabadkereskedelmi megállapodások és az ezzel járó piacvesztés is komoly hatással lehet a szektorra - mondta Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, a Budapesten rendezett szakmai tájékoztatón.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke, Papp Zsolt, a NAK elnöke és Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára, a NAK alelnöke (b-j) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) sajtóbeszélgetésén a NAK budapesti székházában 2025. május 22-én. MTI/Soós Lajos

A NAK és a MAGOSZ közös tájékoztatóján Papp Zsolt hangsúlyozta, hogy jelentős aszályra kell számítani, ezért idén is az lesz az egyik legnagyobb feladat, hogyan lehet Magyarország vízmegtartási képességeit javítani, vízkészleteit növelni, hatékonyabban használni. Az előrejelzések alapján jelentős mértékű aszály is fenyeget az idén. A helyzet kritikusságát azzal érzékeltette, hogy a Tisza elvesztette vízhozamának 30 százalékát, a talajok felső egy méteréből pedig 70-80 milliméternyi nedvesség hiányzik.

Emlékeztetett arra, hogy három minisztérium közös munkacsoportot hozott létre, amely jogszabály-módosításokat is előkészített, és ennek része a Vizet a Tájba program is, amelyre mintegy 600 gazda ajánlott fel vízzel elárasztható területet. Az elnök hangsúlyozta, hogy szerkezetváltás válhat szükségessé az agráriumban és közös válaszokat kell találni arra, hogyan lehet növelni a gazdálkodás ellenállóképességét a környezeti kihívások idején.

Az agrárszektor előtt álló másik nagy kihívás a piacok megtartása. Miközben a magyar termelők és élelmiszergyártók szigorú szabályozás alá esnek, a harmadik országból származó importtermékeknek nem kell hasonló szabályoknak megfelelniük, igaz ez az állattenyésztőkre, növénytermesztőkre és élelmiszergyártókra is. Az EU és a dél-amerikai államok közötti Mercosur szabadkereskedelmi megállapodással GMO termékek is az európai piacokra kerülhetnek. Az olcsóbb munkaerő, a lazább szabályok és az európaitól eltérő termelési körülmények lényegesen olcsóbbá teszik az importtermékeket, amelyek pedig alacsonyabb biztonsági fokot nyújtanak a fogyasztóknak. Mindezt pedig egy olyan helyzetben, amikor Európa képes elegendő és kiváló minőségű élelmiszer előállítására – ahogyan Magyarország is képes nem csak a hazai piacát ellátni. De most, ha meg tudunk küzdeni a különböző klimatikus anomáliákkal, akkor az a kérdés fogalmazódik meg, hogy miként tudjuk saját piacainkat megtartani és eredményesen gazdálkodni?

Papp Zsolt arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna az alacsonyabb termelési költségei révén előállított olcsó tömegtermékekkel letarolhatja az európai és a magyar piacokat, miközben a magyar gazdák a támogatásaik egy részét is elveszíthetik Ukrajna uniós csatlakozása esetén. Pozitívum viszont, hogy olyan aktív pályázati időszakban van az agrárium, amelyre előtte korábban tényleg nem volt példa. A környezettudatos agrárgazdálkodás fejlődését pedig azzal érzékeltette, hogy 2015-ben 660 ezer, 2021-ben 1,26 millió 2025-ben pedig 2 millió hektáron folyt az agrár-környezetgazdálkodás követelményeinek megfelelő gazdálkodás, arányait nézve pedig ez Európában is kiemelkedő.

A magyar gazdák számára elérhető uniós támogatásokról szólva elmondta: olyan aktív időszakban van az agrárium, amire korábban nem volt példa, a 2023-2027 közötti időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a 73 pályázati kiírásból már 40 megjelent. A magyar agrárium csak akkor maradhat versenyképes, ha piacképes termékeket tud előállítani, és a fogyasztók tudatos választásával is támogatják a hazai, ellenőrzött körülmények között előállított, jó minőségű élelmiszereket – hangsúlyozta a NAK elnöke.



Papp Zsolt, a NAK elnöke, Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke és Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára, a NAK alelnöke (b-j) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) sajtóbeszélgetésén a NAK budapesti székházában 2025. május 22-én. MTI/Soós Lajos

A NAK nyáron átfogó népszerűsítő kampányt indít a magyar termékek, a sertés-, hús- és zöldségtermékek népszerűsítésére, a kampány célja a magyar fogyasztók tudatosítása, hogy a kiváló minőségű magyar termékeket keressék. Az áprilisi és májusi fagyok jelentős károkat okoztak a gyümölcstermelőknél, a kérelmek beadása és értékelése még folyamatban van, így pontos kártalanítási adatokról csak később tudnak tájékoztatni. Papp Zsolt kitért a képzés fontosságára, a technológiai újdonságok, a precíziós eszközök hasznosítására. A generációváltás kapcsán megjegyezte: az agráriumban jelenleg az átlagéletkor 58 év, a 35 év alattiak aránya alig 5 százalék, ami már "hibahatár" kategóriának számít.

Most zajlik a következő uniós költségvetési időszak pénzügyi keretrendszerének meghatározása, és közben Ukrajna felvételei az EU-ba már olyan szinten felgyorsult, hogy az Európai Bizottságban 2030-ra már teljes jogú tagként akarják látni – mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke. Egy olyan országról beszélünk, ahol háború van, nem ismertek a határai és a lakosságszáma, valamint félmillió hektár fölött van az elaknásított mezőgazdasági területeinek nagysága, amelynek mentesítése 36 milliárd dollárba kerül. Eközben Szerbia 16, Törökország 26, Bosznia 9, Montenegro pedig 17 éve vár a tagfelvételre. Jakab István elmondta, hogy az Európai Bizottság jelenleg "lopakodó stratégiaalkotást" folytat, amelyben az uniós költségvetés átalakítása, a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője és Ukrajna gyorsított csatlakozása egyszerre van napirenden. Ukrajna integrációja mintegy 86 milliárd eurós kiadást jelenthetne, miközben az eddig nyújtott támogatások értéke már elérte a 140 milliárd eurót. Egy esetleges "nagy alap" létrehozása a jelenlegi tagországok gazdálkodóitól vonhatna el forrásokat, így ők a jövőben akár egyetlen centnyi közvetlen támogatást sem kapnának.

Az ukrán agrárpotenciált részletezve az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy az ottani 41,3 millió hektár mezőgazdasági területből 32,7 millió hektár a szántó, míg az EU-ban összesen 161 millió hektárból 98 millió. Az EU összes kukoricatermése 73,5 millió tonna, Ukrajnáé 42 millió, míg napraforgóból többet is termel, mint az unió, hiszen az EU-s 10,3 millió tonnával szemben ott 16,8 millió tonna a napraforgó-termés. Jakab István arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország szempontjából a közös agrárpolitika forrásai is veszélybe kerülhetnek, mert a Bizottság által az agrárbüdzsé helyett javasolt közös alapra is bevezethetik a jogállamisági kritériumokat.


Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke, Papp Zsolt, a NAK elnöke és Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára, a NAK alelnöke (b-j) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) sajtóbeszélgetésén a NAK budapesti székházában 2025. május 22-én. MTI/Soós Lajos

Ukrajnában ma is használnak több olyan növényvédőszert, amit az EU-ban már évtizedek óta betiltottak, emellett a háborús övezetekben aknamentesítésre váró 500 ezer hektár termőterület jelentős szennyezési kockázatot hordoz, amelyre eddig semmilyen uniós szintű élelmiszerbiztonsági vizsgálat nem készült – fogalmazott Jakab István. Kérdésre válaszolva elmondta: egyelőre csak becslések vannak, de a ragadós száj- és körömfájás járvány eddig több tízmilliárd forint kárt okozott.

Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke elmondta, hogy bizonyos lobbicsoportok kampánya miatt az európai agrárszektort a klímaváltozás egyik fő felelőseként állítják be, miközben a szektor a globális szén-dioxid-kibocsátás 15 százalékáért felel.

Az állati fehérjetermékek - tej- és hústermékek -, valamint a cukor iránti globális kereslet további növekedése várható, az Európai Unió agrárpolitikája ezzel szemben a termelés visszaszorítására, a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének megvágására készül a 2028 utáni időszakban. A támogatások szűkítésével a gazdák elveszíthetik a versenyképességüket és a saját piacaikon hátrányba kerülnek a harmadik országok termelőivel szemben - húzta alá.

Az Európai Bizottság várhatóan június közepén teszi közzé a következő ciklusra vonatkozó költségvetési tervezetét, a 2028 utáni KAP pénzügyi kerettel együtt, valamint döntenek az ukrán mezőgazdasági termékeket érintő, június elején lejáró vámmentesség ügyében is. A múlt heti brüsszeli gazdatüntetések az volt a célja, hogy még a döntések előtt felhívják a döntéshozók figyelmét a veszélyekre - emelte ki a főtitkár.

Ajánlott kiadványokDr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Borhi András:
Permetező drónok - Lehetőségek és korlátok a mezőgazdaságban
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza