2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

NAK-elnök: kihívásokat tartogat az idei év az agrárium számára

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | Forrás: MTI, 2025/05/23

A 2025-ös év sok kihívást tartogat a magyar agrárium számára: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az európai uniós támogatási rendszer átalakulása mellett a szabadkereskedelmi megállapodások és az ezzel járó piacvesztés is komoly hatással lehet a szektorra - mondta Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, a Budapesten rendezett szakmai tájékoztatón.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke, Papp Zsolt, a NAK elnöke és Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára, a NAK alelnöke (b-j) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) sajtóbeszélgetésén a NAK budapesti székházában 2025. május 22-én. MTI/Soós Lajos

A NAK és a MAGOSZ közös tájékoztatóján Papp Zsolt hangsúlyozta, hogy jelentős aszályra kell számítani, ezért idén is az lesz az egyik legnagyobb feladat, hogyan lehet Magyarország vízmegtartási képességeit javítani, vízkészleteit növelni, hatékonyabban használni. Az előrejelzések alapján jelentős mértékű aszály is fenyeget az idén. A helyzet kritikusságát azzal érzékeltette, hogy a Tisza elvesztette vízhozamának 30 százalékát, a talajok felső egy méteréből pedig 70-80 milliméternyi nedvesség hiányzik.

Emlékeztetett arra, hogy három minisztérium közös munkacsoportot hozott létre, amely jogszabály-módosításokat is előkészített, és ennek része a Vizet a Tájba program is, amelyre mintegy 600 gazda ajánlott fel vízzel elárasztható területet. Az elnök hangsúlyozta, hogy szerkezetváltás válhat szükségessé az agráriumban és közös válaszokat kell találni arra, hogyan lehet növelni a gazdálkodás ellenállóképességét a környezeti kihívások idején.

Az agrárszektor előtt álló másik nagy kihívás a piacok megtartása. Miközben a magyar termelők és élelmiszergyártók szigorú szabályozás alá esnek, a harmadik országból származó importtermékeknek nem kell hasonló szabályoknak megfelelniük, igaz ez az állattenyésztőkre, növénytermesztőkre és élelmiszergyártókra is. Az EU és a dél-amerikai államok közötti Mercosur szabadkereskedelmi megállapodással GMO termékek is az európai piacokra kerülhetnek. Az olcsóbb munkaerő, a lazább szabályok és az európaitól eltérő termelési körülmények lényegesen olcsóbbá teszik az importtermékeket, amelyek pedig alacsonyabb biztonsági fokot nyújtanak a fogyasztóknak. Mindezt pedig egy olyan helyzetben, amikor Európa képes elegendő és kiváló minőségű élelmiszer előállítására – ahogyan Magyarország is képes nem csak a hazai piacát ellátni. De most, ha meg tudunk küzdeni a különböző klimatikus anomáliákkal, akkor az a kérdés fogalmazódik meg, hogy miként tudjuk saját piacainkat megtartani és eredményesen gazdálkodni?

Papp Zsolt arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna az alacsonyabb termelési költségei révén előállított olcsó tömegtermékekkel letarolhatja az európai és a magyar piacokat, miközben a magyar gazdák a támogatásaik egy részét is elveszíthetik Ukrajna uniós csatlakozása esetén. Pozitívum viszont, hogy olyan aktív pályázati időszakban van az agrárium, amelyre előtte korábban tényleg nem volt példa. A környezettudatos agrárgazdálkodás fejlődését pedig azzal érzékeltette, hogy 2015-ben 660 ezer, 2021-ben 1,26 millió 2025-ben pedig 2 millió hektáron folyt az agrár-környezetgazdálkodás követelményeinek megfelelő gazdálkodás, arányait nézve pedig ez Európában is kiemelkedő.

A magyar gazdák számára elérhető uniós támogatásokról szólva elmondta: olyan aktív időszakban van az agrárium, amire korábban nem volt példa, a 2023-2027 közötti időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a 73 pályázati kiírásból már 40 megjelent. A magyar agrárium csak akkor maradhat versenyképes, ha piacképes termékeket tud előállítani, és a fogyasztók tudatos választásával is támogatják a hazai, ellenőrzött körülmények között előállított, jó minőségű élelmiszereket – hangsúlyozta a NAK elnöke.



Papp Zsolt, a NAK elnöke, Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke és Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára, a NAK alelnöke (b-j) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) sajtóbeszélgetésén a NAK budapesti székházában 2025. május 22-én. MTI/Soós Lajos

A NAK nyáron átfogó népszerűsítő kampányt indít a magyar termékek, a sertés-, hús- és zöldségtermékek népszerűsítésére, a kampány célja a magyar fogyasztók tudatosítása, hogy a kiváló minőségű magyar termékeket keressék. Az áprilisi és májusi fagyok jelentős károkat okoztak a gyümölcstermelőknél, a kérelmek beadása és értékelése még folyamatban van, így pontos kártalanítási adatokról csak később tudnak tájékoztatni. Papp Zsolt kitért a képzés fontosságára, a technológiai újdonságok, a precíziós eszközök hasznosítására. A generációváltás kapcsán megjegyezte: az agráriumban jelenleg az átlagéletkor 58 év, a 35 év alattiak aránya alig 5 százalék, ami már "hibahatár" kategóriának számít.

Most zajlik a következő uniós költségvetési időszak pénzügyi keretrendszerének meghatározása, és közben Ukrajna felvételei az EU-ba már olyan szinten felgyorsult, hogy az Európai Bizottságban 2030-ra már teljes jogú tagként akarják látni – mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke. Egy olyan országról beszélünk, ahol háború van, nem ismertek a határai és a lakosságszáma, valamint félmillió hektár fölött van az elaknásított mezőgazdasági területeinek nagysága, amelynek mentesítése 36 milliárd dollárba kerül. Eközben Szerbia 16, Törökország 26, Bosznia 9, Montenegro pedig 17 éve vár a tagfelvételre. Jakab István elmondta, hogy az Európai Bizottság jelenleg "lopakodó stratégiaalkotást" folytat, amelyben az uniós költségvetés átalakítása, a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője és Ukrajna gyorsított csatlakozása egyszerre van napirenden. Ukrajna integrációja mintegy 86 milliárd eurós kiadást jelenthetne, miközben az eddig nyújtott támogatások értéke már elérte a 140 milliárd eurót. Egy esetleges "nagy alap" létrehozása a jelenlegi tagországok gazdálkodóitól vonhatna el forrásokat, így ők a jövőben akár egyetlen centnyi közvetlen támogatást sem kapnának.

Az ukrán agrárpotenciált részletezve az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy az ottani 41,3 millió hektár mezőgazdasági területből 32,7 millió hektár a szántó, míg az EU-ban összesen 161 millió hektárból 98 millió. Az EU összes kukoricatermése 73,5 millió tonna, Ukrajnáé 42 millió, míg napraforgóból többet is termel, mint az unió, hiszen az EU-s 10,3 millió tonnával szemben ott 16,8 millió tonna a napraforgó-termés. Jakab István arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország szempontjából a közös agrárpolitika forrásai is veszélybe kerülhetnek, mert a Bizottság által az agrárbüdzsé helyett javasolt közös alapra is bevezethetik a jogállamisági kritériumokat.


Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke, Papp Zsolt, a NAK elnöke és Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára, a NAK alelnöke (b-j) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) sajtóbeszélgetésén a NAK budapesti székházában 2025. május 22-én. MTI/Soós Lajos

Ukrajnában ma is használnak több olyan növényvédőszert, amit az EU-ban már évtizedek óta betiltottak, emellett a háborús övezetekben aknamentesítésre váró 500 ezer hektár termőterület jelentős szennyezési kockázatot hordoz, amelyre eddig semmilyen uniós szintű élelmiszerbiztonsági vizsgálat nem készült – fogalmazott Jakab István. Kérdésre válaszolva elmondta: egyelőre csak becslések vannak, de a ragadós száj- és körömfájás járvány eddig több tízmilliárd forint kárt okozott.

Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke elmondta, hogy bizonyos lobbicsoportok kampánya miatt az európai agrárszektort a klímaváltozás egyik fő felelőseként állítják be, miközben a szektor a globális szén-dioxid-kibocsátás 15 százalékáért felel.

Az állati fehérjetermékek - tej- és hústermékek -, valamint a cukor iránti globális kereslet további növekedése várható, az Európai Unió agrárpolitikája ezzel szemben a termelés visszaszorítására, a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének megvágására készül a 2028 utáni időszakban. A támogatások szűkítésével a gazdák elveszíthetik a versenyképességüket és a saját piacaikon hátrányba kerülnek a harmadik országok termelőivel szemben - húzta alá.

Az Európai Bizottság várhatóan június közepén teszi közzé a következő ciklusra vonatkozó költségvetési tervezetét, a 2028 utáni KAP pénzügyi kerettel együtt, valamint döntenek az ukrán mezőgazdasági termékeket érintő, június elején lejáró vámmentesség ügyében is. A múlt heti brüsszeli gazdatüntetések az volt a célja, hogy még a döntések előtt felhívják a döntéshozók figyelmét a veszélyekre - emelte ki a főtitkár.

Ajánlott kiadványokR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Borhi András:
Permetező drónok - Lehetőségek és korlátok a mezőgazdaságban
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza