2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2025/06/11

Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.

Az elmúlt évtizedekben a javuló életszínvonal okán jelentősen csökkent az egy főre jutó burgonyafogyasztás Magyarországon, napjainkban 30 kilogramm körül változik. Érdekes összehasonlítás – vélhetően az életszínvonalat jelzi-, hogy amíg a budapestiek 22 kilogrammot esznek évente, a Dél-Dunántúlon 34, Észak-Magyarországon 40 kilogrammot. A statisztika szerint a világon Fehéroroszországban fogyasztják a legtöbb burgonyát, 181 kilogrammot évente. A hazai hanyatló fogyasztás ellenére a burgonya értékes élelmiszer, energiatartalma például harmada a kenyérnek, ugyanakkor a magas telítő értéke támogatja a diétázókat. Jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, magnéziumot, vasat és C-vitamint is.

Hiábavaló a hazai visszafogott burgonyafogyasztás, a termelés így sem tudja fedezni a szükségletet. Ingadozó méretű a termőterület, 6-10 ezer hektár között változik. Inkább csak érdekesség, hogy három évtizede még 57 ezer hektáron töltötték a burgonya sorokat. A mostani termés mennyisége 170-270 ezer tonna között ingadozik.  A végeredmény az, hogy a hazai szükséglet harmadát importáljuk. Ezt érzékelik a mezőgazdaság irányítói is.  Hubai Imre, a minisztérium államtitkára stratégiai célként fogalmazta meg az önellátás elérését. Ehhez a termőterület növelésére, a tárolási technológia bővítésére és fejlesztésére lesz szükség.

A hazai termelés korlátja a víz – fogalmazza meg Radics László professzor. Perui, chilei származási helyére utal, hogy a burgonya a mérsékelten meleg nyarakat, a páradús levegőt és a csapadékos vidéket szereti. Humuszos homoktalajon adja a legtöbb termést, amilyet itthon még találhatunk is, de a klímaváltozás ellentmond a mérsékelten meleg, páradús, csapadékos nyárnak. Radics professzor azt is megállapítja, hogy intenzív öntözés mellett a hagyományosan jónak tartott termőhelytől eltérő környezetben is kiváló terméseredményeket lehet elérni.

A stratégiai célhoz tartó termelők a szakmai információkat a szaktudas.hu oldalon megtalálják.

Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gyökér- és gumósnövények - Integrált növénytermesztés 16.
Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gyökér-, gumós és ipari növények - Integrált növénytermesztés 9.
Dr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztés
Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza