2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2025/06/11

Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.

Az elmúlt évtizedekben a javuló életszínvonal okán jelentősen csökkent az egy főre jutó burgonyafogyasztás Magyarországon, napjainkban 30 kilogramm körül változik. Érdekes összehasonlítás – vélhetően az életszínvonalat jelzi-, hogy amíg a budapestiek 22 kilogrammot esznek évente, a Dél-Dunántúlon 34, Észak-Magyarországon 40 kilogrammot. A statisztika szerint a világon Fehéroroszországban fogyasztják a legtöbb burgonyát, 181 kilogrammot évente. A hazai hanyatló fogyasztás ellenére a burgonya értékes élelmiszer, energiatartalma például harmada a kenyérnek, ugyanakkor a magas telítő értéke támogatja a diétázókat. Jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, magnéziumot, vasat és C-vitamint is.

Hiábavaló a hazai visszafogott burgonyafogyasztás, a termelés így sem tudja fedezni a szükségletet. Ingadozó méretű a termőterület, 6-10 ezer hektár között változik. Inkább csak érdekesség, hogy három évtizede még 57 ezer hektáron töltötték a burgonya sorokat. A mostani termés mennyisége 170-270 ezer tonna között ingadozik.  A végeredmény az, hogy a hazai szükséglet harmadát importáljuk. Ezt érzékelik a mezőgazdaság irányítói is.  Hubai Imre, a minisztérium államtitkára stratégiai célként fogalmazta meg az önellátás elérését. Ehhez a termőterület növelésére, a tárolási technológia bővítésére és fejlesztésére lesz szükség.

A hazai termelés korlátja a víz – fogalmazza meg Radics László professzor. Perui, chilei származási helyére utal, hogy a burgonya a mérsékelten meleg nyarakat, a páradús levegőt és a csapadékos vidéket szereti. Humuszos homoktalajon adja a legtöbb termést, amilyet itthon még találhatunk is, de a klímaváltozás ellentmond a mérsékelten meleg, páradús, csapadékos nyárnak. Radics professzor azt is megállapítja, hogy intenzív öntözés mellett a hagyományosan jónak tartott termőhelytől eltérő környezetben is kiváló terméseredményeket lehet elérni.

A stratégiai célhoz tartó termelők a szakmai információkat a szaktudas.hu oldalon megtalálják.

Ajánlott kiadványokDr. Pepó Péter (szerk.):
Gyökér-, gumós és ipari növények - Integrált növénytermesztés 9.
Takácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gyökér- és gumósnövények - Integrált növénytermesztés 16.
Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Dr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztés
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza