Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2025/06/11
Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.
Az elmúlt évtizedekben a javuló életszínvonal okán jelentősen csökkent az egy főre jutó burgonyafogyasztás Magyarországon, napjainkban 30 kilogramm körül változik. Érdekes összehasonlítás – vélhetően az életszínvonalat jelzi-, hogy amíg a budapestiek 22 kilogrammot esznek évente, a Dél-Dunántúlon 34, Észak-Magyarországon 40 kilogrammot. A statisztika szerint a világon Fehéroroszországban fogyasztják a legtöbb burgonyát, 181 kilogrammot évente. A hazai hanyatló fogyasztás ellenére a burgonya értékes élelmiszer, energiatartalma például harmada a kenyérnek, ugyanakkor a magas telítő értéke támogatja a diétázókat. Jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, magnéziumot, vasat és C-vitamint is.
Hiábavaló a hazai visszafogott burgonyafogyasztás, a termelés így sem tudja fedezni a szükségletet. Ingadozó méretű a termőterület, 6-10 ezer hektár között változik. Inkább csak érdekesség, hogy három évtizede még 57 ezer hektáron töltötték a burgonya sorokat. A mostani termés mennyisége 170-270 ezer tonna között ingadozik. A végeredmény az, hogy a hazai szükséglet harmadát importáljuk. Ezt érzékelik a mezőgazdaság irányítói is. Hubai Imre, a minisztérium államtitkára stratégiai célként fogalmazta meg az önellátás elérését. Ehhez a termőterület növelésére, a tárolási technológia bővítésére és fejlesztésére lesz szükség.
A hazai termelés korlátja a víz – fogalmazza meg Radics László professzor. Perui, chilei származási helyére utal, hogy a burgonya a mérsékelten meleg nyarakat, a páradús levegőt és a csapadékos vidéket szereti. Humuszos homoktalajon adja a legtöbb termést, amilyet itthon még találhatunk is, de a klímaváltozás ellentmond a mérsékelten meleg, páradús, csapadékos nyárnak. Radics professzor azt is megállapítja, hogy intenzív öntözés mellett a hagyományosan jónak tartott termőhelytől eltérő környezetben is kiváló terméseredményeket lehet elérni.
A stratégiai célhoz tartó termelők a szakmai információkat a szaktudas.hu oldalon megtalálják.
Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztésDr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépekDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözéseDr. Pepó Péter (szerk.):
Gyökér-, gumós és ipari növények - Integrált növénytermesztés 9.Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gyökér- és gumósnövények - Integrált növénytermesztés 16.Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza