2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2025/06/11

Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.

Az elmúlt évtizedekben a javuló életszínvonal okán jelentősen csökkent az egy főre jutó burgonyafogyasztás Magyarországon, napjainkban 30 kilogramm körül változik. Érdekes összehasonlítás – vélhetően az életszínvonalat jelzi-, hogy amíg a budapestiek 22 kilogrammot esznek évente, a Dél-Dunántúlon 34, Észak-Magyarországon 40 kilogrammot. A statisztika szerint a világon Fehéroroszországban fogyasztják a legtöbb burgonyát, 181 kilogrammot évente. A hazai hanyatló fogyasztás ellenére a burgonya értékes élelmiszer, energiatartalma például harmada a kenyérnek, ugyanakkor a magas telítő értéke támogatja a diétázókat. Jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, magnéziumot, vasat és C-vitamint is.

Hiábavaló a hazai visszafogott burgonyafogyasztás, a termelés így sem tudja fedezni a szükségletet. Ingadozó méretű a termőterület, 6-10 ezer hektár között változik. Inkább csak érdekesség, hogy három évtizede még 57 ezer hektáron töltötték a burgonya sorokat. A mostani termés mennyisége 170-270 ezer tonna között ingadozik.  A végeredmény az, hogy a hazai szükséglet harmadát importáljuk. Ezt érzékelik a mezőgazdaság irányítói is.  Hubai Imre, a minisztérium államtitkára stratégiai célként fogalmazta meg az önellátás elérését. Ehhez a termőterület növelésére, a tárolási technológia bővítésére és fejlesztésére lesz szükség.

A hazai termelés korlátja a víz – fogalmazza meg Radics László professzor. Perui, chilei származási helyére utal, hogy a burgonya a mérsékelten meleg nyarakat, a páradús levegőt és a csapadékos vidéket szereti. Humuszos homoktalajon adja a legtöbb termést, amilyet itthon még találhatunk is, de a klímaváltozás ellentmond a mérsékelten meleg, páradús, csapadékos nyárnak. Radics professzor azt is megállapítja, hogy intenzív öntözés mellett a hagyományosan jónak tartott termőhelytől eltérő környezetben is kiváló terméseredményeket lehet elérni.

A stratégiai célhoz tartó termelők a szakmai információkat a szaktudas.hu oldalon megtalálják.

Ajánlott kiadványokDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztés
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gyökér- és gumósnövények - Integrált növénytermesztés 16.
Takácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gyökér-, gumós és ipari növények - Integrált növénytermesztés 9.
Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza