2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2025/06/13

Átfogó erdészeti klímaadaptációs stratégia segítheti, hogy az erdőgazdálkodási ágazat megfelelő válaszokat adjon a klímaváltozás miatti kihívásokra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett erdészeti ágazati kerekasztal résztvevői megegyeztek abban, hogy ennek létrehozására és megvalósulásának figyelemmel kísérésére szakmai fórumot hoznak létre.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) erdészeti ágazati kerekasztal egyeztetést szervezett,
a szektor, illetve társágazatok meghatározó szereplőinek részvételével. A meghívottak közt szerepeltek többek közt az Agrárminisztérium, a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, a Soproni Egyetem,
az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, a Pro Silva Hungária Egyesület, az Alföldi Erdőkért Egyesület, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács, illetve a NÉBIH vezető képviselői.

Az erdei ökoszisztéma szolgáltatásait minden ember élvezi, ezekre az egész társadalomnak szüksége van. A fák és az erdők a klímaváltozás kapcsán különösen nagy fontosságúak, hiszen nagyban hozzájárulnak a légköri szén tartós megkötéséhez, valamint a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez. Ugyanakkor a légkör felmelegedése és a szárazodás az erdők fennmaradását is veszélyezteti. Az erdészeti klímakutatók előrejelzései alapján a hazai termőhelyi viszonyok néhány évtizeden belül olyan mértékben megváltozhatnak, hogy azok a jelenlegi erdőknek vagy általában a fás vegetációknak már nem biztosítanak életlehetőséget. Az erdők, mint kiemelt nemzeti kincsünk megmentésére is kellő figyelmet kell tehát fordítani. 

Az erdészeti ágazati kutatók, vezetők, gazdálkodói érdekképviseletek, szakemberek most a NAK szervezésében gyűltek össze a helyzet, valamint a lehetőségek és tennivalók felmérésére. A résztvevők meggyőződése szerint a legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, ugyanakkor egyes vélemények szerint ennél erősebb beavatkozásokra is szükség lesz, más fafajok és származások alkalmazásával olyan faállományok kialakítására, amelyek az előrejelzett termőhelyi viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki, és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani. Elsősorban a folyók menti síkvidékeken pedig meghatározó lehet a drasztikusan megváltozott talajvízviszonyok javítása, amely más ágazatok – vízügy, mezőgazdaság, környezet- és természetvédelem stb. – közreműködésén és szolidaritásán is múlik. A Vizet a tájba program jelentős előrelépéseket hozhat a mezőgazdaságban, ugyanakkor annak tervezése, végrehajtása során fontos figyelemmel lenni arra is, hogy annak hatása a kiszáradással fenyegetett erdőket is elérje. 

Az erdők jövője érdekében mindenképp összefogásra és összehangolt cselekvésre van szükség mind az ágazaton belül, mind a kapcsolódó ágazatok között. A tanácskozás résztvevői hitet tettek erre,
így hamarosan elkészülhet egy átfogó erdészeti klímaadaptációs stratégia. Ennek elkészítésének és végrehajtásának figyelemmel kísérésére a jelenlévők egy koordinációs fórum felállítását javasolták,
a szaktárca irányításával.

Ajánlott kiadványokDr. Horváth Béla:
Gépek az erdőtelepítéshez
Dr. Horváth Béla – Dr. Vágvölgyi Andrea:
Energetikai faültetvények termesztés-technológiája
Dr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez
Andrésiné Ambrus Ildikó, Dr. - Andrési Pál:
Az erdészet gyakorlata
Kristó LÁszló:
Erdészeti szaporítóanyag-termelés
Dr. Folcz Tóbiás:
Erdőművelés
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhoz

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza