2025. 07. 12., szombat
Izabella
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2025/06/13

Átfogó erdészeti klímaadaptációs stratégia segítheti, hogy az erdőgazdálkodási ágazat megfelelő válaszokat adjon a klímaváltozás miatti kihívásokra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett erdészeti ágazati kerekasztal résztvevői megegyeztek abban, hogy ennek létrehozására és megvalósulásának figyelemmel kísérésére szakmai fórumot hoznak létre.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) erdészeti ágazati kerekasztal egyeztetést szervezett,
a szektor, illetve társágazatok meghatározó szereplőinek részvételével. A meghívottak közt szerepeltek többek közt az Agrárminisztérium, a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, a Soproni Egyetem,
az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, a Pro Silva Hungária Egyesület, az Alföldi Erdőkért Egyesület, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács, illetve a NÉBIH vezető képviselői.

Az erdei ökoszisztéma szolgáltatásait minden ember élvezi, ezekre az egész társadalomnak szüksége van. A fák és az erdők a klímaváltozás kapcsán különösen nagy fontosságúak, hiszen nagyban hozzájárulnak a légköri szén tartós megkötéséhez, valamint a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez. Ugyanakkor a légkör felmelegedése és a szárazodás az erdők fennmaradását is veszélyezteti. Az erdészeti klímakutatók előrejelzései alapján a hazai termőhelyi viszonyok néhány évtizeden belül olyan mértékben megváltozhatnak, hogy azok a jelenlegi erdőknek vagy általában a fás vegetációknak már nem biztosítanak életlehetőséget. Az erdők, mint kiemelt nemzeti kincsünk megmentésére is kellő figyelmet kell tehát fordítani. 

Az erdészeti ágazati kutatók, vezetők, gazdálkodói érdekképviseletek, szakemberek most a NAK szervezésében gyűltek össze a helyzet, valamint a lehetőségek és tennivalók felmérésére. A résztvevők meggyőződése szerint a legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, ugyanakkor egyes vélemények szerint ennél erősebb beavatkozásokra is szükség lesz, más fafajok és származások alkalmazásával olyan faállományok kialakítására, amelyek az előrejelzett termőhelyi viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki, és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani. Elsősorban a folyók menti síkvidékeken pedig meghatározó lehet a drasztikusan megváltozott talajvízviszonyok javítása, amely más ágazatok – vízügy, mezőgazdaság, környezet- és természetvédelem stb. – közreműködésén és szolidaritásán is múlik. A Vizet a tájba program jelentős előrelépéseket hozhat a mezőgazdaságban, ugyanakkor annak tervezése, végrehajtása során fontos figyelemmel lenni arra is, hogy annak hatása a kiszáradással fenyegetett erdőket is elérje. 

Az erdők jövője érdekében mindenképp összefogásra és összehangolt cselekvésre van szükség mind az ágazaton belül, mind a kapcsolódó ágazatok között. A tanácskozás résztvevői hitet tettek erre,
így hamarosan elkészülhet egy átfogó erdészeti klímaadaptációs stratégia. Ennek elkészítésének és végrehajtásának figyelemmel kísérésére a jelenlévők egy koordinációs fórum felállítását javasolták,
a szaktárca irányításával.

Ajánlott kiadványokDr. Horváth Béla:
Gépek az erdőtelepítéshez
Kristó LÁszló:
Erdészeti szaporítóanyag-termelés
Dr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horváth Béla – Dr. Vágvölgyi Andrea:
Energetikai faültetvények termesztés-technológiája
Dr. Folcz Tóbiás:
Erdőművelés
Andrésiné Ambrus Ildikó, Dr. - Andrési Pál:
Az erdészet gyakorlata
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhoz

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az agrárium húzóágazat Bács-Kiskun vármegyében
Bács-Kiskun vármegye gazdaságában mindig is meghatározó szerepet töltött be az agrárium. A vármegye jelentős részét az elsősorban futóhomok borította Duna-Tisza közi Homokhátság foglalja el. Az eltérő talajadottságok nagyban meghatározzák a főbb mezőgazdasági kultúrákat. Míg a Duna-melléki síkságon és a Bácskában a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés, addig a homokos térségekben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. Gáspár Ferenccel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökével az agrárium helyzetét elemeztük.
A gazda keze: létfenntartás állati és növényi termékekből
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – jelentette ki Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azon a szemléletformáló kampányrendezvényen, amelyet Tények ízekre szedve neveztek el. Ezzel nem kisebb feladatot vállalt a kamara, mint a bizalomépítést az állati eredetű termékek iránt, és a tartós párbeszéd fenntartását a gazdák és a társadalom között.
Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás
Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.
Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.
Földügyletek a családon belül
A magyar termőföldek több mint 2/3-át egyéni gazdaságok használják, melyek javarészt családi gazdasági formában működnek. Szerepük nem csak gazdasági értelemben jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározóak a vidék életében. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is komoly támogatásokat biztosítanak a családi gazdaságok működéséhez, ahogy ugyanez igaz a családon belüli földügyletekre is egyszerűbb szabályok vonatkoznak.
A DélKerTÉSZ komplex szolgáltatást nyújt a tagjainak
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) eddig is azon dolgozott, hogy a 450 tag termelési feltételei minél korszerűbbé, hatékonyabbá váljon. Ám a klímaváltozás újabb és újabb kihívásai miatt további jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain. A magyar termelőknek a világpiaci árak mellett kell hatékonynak és versenyképesnek kell lenniük, kellő hozamot kell elérni magas minőség mellett. Nagypéter Sándorral, a DélKerTÉSZ elnökével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza