Az agrárium húzóágazat Bács-Kiskun vármegyében

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | Szerző: Hajtun György, 2025/07/03

Gáspár Ferenc 
a NAK vármegyei elnöke

Gáspár Ferenc 1969-ben, Szabadszálláson született, de tanyasi gyerekként nőtt fel Balázspusztán, ahol ma is gazdálkodik. A mezőgazdaság szeretete már a születésétől a vérébe ivódott, hiszen a szülők nem csak otthon gazdálkodtak a háztáji gazdaságukban, hanem a helyi téeszben keresték a kenyerüket. A szülők a háztáji gazdaságban kertészeti termeléssel foglalkoztak, főként burgonyát, fehér és fűszerpaprikát termesztettek, amit a helyi piacon értékesítettek. Ferenc tehát paprikaföldön nőtt fel, így már egészen fiatalon beletanult a kertészeti kultúrák termesztésébe. És persze, a húst is maguk állították elő, a disznóólban minden évben neveltek 2-3 malacot. 

A középiskolában gépjárműtechnikusi képzettséget szerzett, s az érettségi után a téeszben, a gépműhelyben indult el az életpályája. A rendszerváltás után, 1992-ben sikerült a családi gazdaságot megalapozni, a Gáspár család nyolc hektáron kezdett el gazdálkodni. Ferenc azonban nem állt be a gazdaság munkájába, még öt évig Kecskeméten, számítógépes szakemberként dolgozott, mivel számítógép-kezelői végzettséget is szerzett. Akkoriban ez a szakma még kuriózum volt, de Ferenc ezen a területen is jól boldogult. Aztán persze, a családi gazdaság földterülete is gyarapodott, így haza kellett menni művelni a földet, ellátni az állatokat. Ma már a család 160 hektáron gazdálkodik, mondhatni minden hangszeren végzik a növénytermesztést. És a juhtartás is megmaradt, 200 anyabirkával dolgoznak. 

A közéletbe való bekapcsolódása 2002-től vette kezdetét, a helyi önkormányzatiság világában és a helyi gazdák összefogása terén. 2005-ben az országos gazdatüntetésben a Szabadszállási Gazdakör képviseletében tevékenyen részt vállalt. 2006 januárjában, a Szabadszállási Gazdakör tisztújításán pedig gazdaköri elnöknek választották, és azóta is élvezi a helyi gazdák bizalmát. 

Gáspár Ferenc egészen fiatalon bekapcsolódott a kamarai munkába, s már a régi kamarai rendszerben is folyamatosan megválasztották küldöttnek. Az új kamarai felállásban is már a második ciklusát tölti elnökként. Bács-Kiskun vármegye mezőgazdasági adottságairól szólva az elnök elmondta, hogy ez Magyarország legnagyobb területű vármegyéje, és mivel minden ágazatban folyik a termelés, a mezőgazdaság szempontjából az ország egyik legjelentősebb vármegyéje. Duna-Tisza közötti elhelyezkedése révén és adottságait tekintve rettentően gazdag.

Minden térségnek megvan a maga erőssége és a gyengesége is

A vármegyében jellemzően homokos és löszös talaj található, amely kiválóan alkalmas a kertészeti kultúrák és gyümölcsök termesztésére. Ugyanakkor a talaj vízmegtartó képessége gyenge, így öntözésre szorul a területek nagy része. A kertészeti kultúrák és a gyümölcstermesztés mellett a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés is kiemelten jelen van a vármegye agráriumában. A vármegye déli részén, a bácskai földterületek kifejezetten jó adottságokkal, magasabb aranykorona értékkel rendelkeznek, amely kedvez a szántóföldi kultúrák termesztésének. Fontos megemlíteni azonban, hogy a Homokhátság nagy része a vármegyében terül el, így bizonyos növények termesztése itt már erősen aggályos, és nagy valószínűséggel rövid időn belül nem lehetséges majd. A vármegyében található a Kunsági borvidék nagy része, elsősorban könnyű, gyümölcsös borokat termelnek. 

A szántóföldi növénytermesztésben a legfontosabb növényi kultúrákat a búza, az árpa, a repce, a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa jelentik. A kertészeti ágazatban a paprika, a paradicsom, az uborka és a fűszerpaprika a jellemző növény. Kalocsa és környéke a fűszerpaprika termesztésének hazája. A gyümölcstermesztés során a kajszi és az őszibarack, a szilva, a meggy és a cseresznye jelenti a legnagyobb volument, de a klímaváltozással a gyümölcstermesztés is veszélybe került. Az elnök szerint a vármegye a hazai agrárium 10 százalékát állítja elő, de vannak olyan zöldségnövények, mint például a vöröshagyma, amikből már többet termesztenek, mint Makón, de ezzel senki sem mer dicsekedni, mondta az elnök. 

Bács-Kiskun vármegyére több speciális, hagyományos és nemzetközileg is ismert mezőgazdasági termék jellemző. Talán az egyik legismertebb a kalocsai fűszerpaprika, amely kézzel szedett, napon szárított és finomra őrölt, eredetvédett termék. De említhetőek a Kiskőrösi és Keceli szőlő- és bortermékek, azaz a Kunsági borok. A Kecskeméti barack (kajszi), frissen fogyasztva, lekvárként, de leginkább barackpálinkaként híres. 

Veszélyben az állattenyésztés 

Az állattenyésztés is meghatározó a vármegye mezőgazdaságában, Bács-Kiskun az ország egyik legnagyobb állattartó térsége. A juh, a szarvasmarha, a kecske, a baromfi és a sertés tartása népszerű a gazdák körében. A vármegyék közül a legtöbb lúd, kacsa, házi nyúl és méhcsalád itt található, a sertések, illetve a juhok állománya pedig csak Hajdú-Bihar vármegyében nagyobb. 

Bács-Kiskun vármegye állattartó gazdaságai leginkább a lúd és a kacsa tenyésztéséből veszik ki a részüket. A vármegyében a víziszárnyas baromfitermelés a madárinfluenza miatt immár nyolc éve nehéz helyzetben van. De a tojástermelésben is az élmezőnyben vannak, Kerekegyháza tojástermelőit már országosan ismerik a fogyasztók, mert a helyi piacokon rendszeresen megjelennek a kiváló minőségű portékájukkal. A legfrissebb hírek szerint azonban Kerekegyházán is megjelent a madárinfluenza, a legnagyobb tojástojó telepet támadta meg a vírus, és mivel a telepek sűrűn követik egymást, ezért 1,2 milliós (!) tojótyúk állomány került veszélybe, ez pedig az ország tojástermelésének a 70 százalékát jelenti. 

A haltermelés is - bár nem tartozik a vármegye legdominánsabb agrárágazatai közé, mint például a növénytermesztés vagy állattenyésztés - jelen van, főként tógazdasági keretek között, és egyes térségekben fontos szerepet tölt be a helyi gazdaságban és az ökoturizmusban is. Itt is a fő halfaj a ponty, amit a haltermelők kenyérhalnak is hívnak, de szintén gyakori a termelési palettán az amur, a kárász, a busafélék. Egyes helyeken kisebb mennyiségben megjelenik a süllő, a harcsa is. A tógazdaságok nem csak a fogyasztókat, hanem a horgászszervezeteket is kiszolgálják őshonos halfajokkal, amelyeket a természetes vizekbe horgászati célból telepítenek. A tógazdaságok multifunkcionális szerepet töltenek be a környezetükben, mert fenntartják a biodiverzitást, javítják a klímát, természetvédelmi és turisztikai (főként horgászoknak) feladatokat is ellátnak. A vármegye egyik leghíresebb tógazdasága az Akasztói Horgászpark, ahol a táj és eredetvédett Sziki ponty tájfajtát termelik, s amelyet a határon túl is kedvelnek. 

Erős a vármegye élelmiszeripara 

Bács-Kiskun vármegyében alapvetően a mezőgazdaság van túlsúlyban, azonban az élelmiszeripar sincs már messze az uniós élvonaltól, ami köszönhető a hazai és az uniós támogatásoknak is. Az élelmiszeriparban is kiemelt gyárakkal büszkélkedhetnek, mint például az Univer, a Hungary-Meat Kft., a Mogyi Kft., a Fornetti Kft., a Kecskeméti Konzerv Kft. vagy az Integrál Zrt. Számos hungaricum termékkel büszkélkedhetnek, ami az alapanyag-termelést és a feldolgozást is minősíti. A vármegyében is érződik, hogy a kormány stratégiai fontosságú ágazatként tekint az élelmiszeriparra, amelynek teljesítménye több éves viszonylatban látványosan bővült, a termelési értéke pedig 2010 és 2024 között 38,3 százalékkal növekedett. A kormány az elmúlt 10 évben 800 milliárdos támogatással segítette az élelmiszeripari beruházásokat, amelyek idén is folytatódnak. 

Az elnök hangsúlyozta, hogy a vármegye élelmiszeripari vállalkozásai is aktívan pályáztak a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP ST) keretében megjelent két felhívásra. A nagyfokú érdeklődést mutatja, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg többszörösére érkeztek be a kérelmek, de az elnök bízik abban, hogy a vármegye pályázói kellő támogatásban részesülnek, és megvalósíthatják a fejlesztéseiket. Az jelentős előrelépés, hogy a kicsiknek és a nagyoknak külön-külön felhívás jelent meg.

„Azt gondolom fejlődni mindig lehet és kell is. Nem hiszem, hogy van olyan gazdaság, ahol már nem lehet mit fejleszteni, hiszen egy új technológia vagy egy új eszköz mindig megjelenik a piacon. A gazdaságok alapvetően jól követik a technológiai fejlődést, természetesen lehetőségeikhez mérten. A kisebb gazdaságok kisebb léptekben, például egy robotkormány beszerzésével, míg a nagyobb cégek már lehet, hogy például drón permetezőgép beszerzésével fejlesztenek. A sikerhez nélkülözhetetlen az elhivatottság, az áldozathozatal, az alázatosság és az agrárium iránti elkötelezettség” – fogalmazott Gáspár Ferenc. 

A gazdasági eredményekről 

A kamara és jogelődje immáron 17 éve végzi az agrár- és élelmiszergazdasági termékek exportját lebonyolító vállalkozások számára az exporthoz szükséges okmányok kiállítását és hitelesítését, az igénylők megelégedésére. A hitelesített igazolványok száma az elmúlt évben 642 darab volt. 

Büszkék arra, hogy a vármegye élelmiszeripari termékei bolygó-szerte keresettek, így a vetőmag, bor, bébiétel, ételízesítő, fűszerek, fagyasztott állati termékek, fagyasztott zöldségek, kukoricakonzerv, üdítőital szerepel az export palettán. Érdemes felsorolni a célországokat is: Albánia, Algéria, Angola, Ausztrália, Bahreini Királyság, Benin Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Chile, Dominikai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Elefántcsontpart, Észak Makedónia, Fehéroroszország, Franciaország, Gabon, Ghána, Guinea, Hollandia, Hong-Kong, India, Irak, Irán, Izrael, Japán, Jordánia, Kanada, Kazahsztán, Kína, Kolumbia, Kongó, Kuwait, Lengyelország, Libanon, Libéria, Litvánia, Makedónia, Malájzia, Marokkó, Mayotte, Moldova, Mongólia, Németország, Norvégia, Olaszország, Orosz Föderáció, Oroszország, Pakisztán, Puerto Rico, Szingapúr, Spanyolország, Svájc, Szaúd-Arábia, Szerbia, Szingapúr, Taiwan, Thaiföld, Törökország, Ukrajna, USA, Üzbegisztán, Vietnám. 

Aktív a párbeszéd a tagsággal 

A NAK vármegyei tagsága a kamarai országos tagság több mint 10 százalékát teszi ki. Bács-Kiskun vármegyében 40 560 aktív NAK tagot tartanak nyilván, köztük 28 872 őstermelő, 7 475 ŐCSG. A vármegyében 851 gazdálkodó szervezet és 2 181 egyéni vállalkozás működik. Az őstermelők és az egyéni vállalkozók között 700 átfedés van, ennyi partner szerepel az egyéni vállalkozó és az őstermelő között is, viszont az aktív kamarai tagok számába csak egyszer jelennek meg. A teljes vármegyei tagságban ezeken kívül még kis létszámban találhatók önkéntes és pártoló tagok, mezőgazdasági szövetkezetek, valamint nagyobb létszámban földművesek is. A tagság jelentős részével aktív kapcsolatot tartanak. A vármegyei falugazdász-hálózat például évente megközelítően 12 000 tagnak adja be az egységes kérelmét és végzi el számos adminisztratív kötelezettségét. 

Az elnök kiemelte, hogy a kamara és a gazdálkodók között igen aktív a párbeszéd. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy az év során számos gazdálkodóknak szánt rendezvényt, tájékoztatót szerveznek, amelyre jelentős számú érdeklődő érkezik. Ezeket a gazdafórumokat mindig az igényeknek megfelelően szervezik, figyelembe véve a területi adottságokat, a témák aktualitását, a gazdálkodók kérését. A fórumokat általában a téli és őszi időszakban rendezik nagyobb intenzitással, mert ezekben a hónapokban kevesebb a teendő kint a földeken, így a gazdálkodók el tudnak jönni a hasznos tanácskozásokra. Mindig lehetőséget biztosítanak a kérdések, egyéni problémák felvetésére, amelyekre a legjobb tudásuk szerint adják meg a válaszokat, és keresik a felvetett problémára a legjobb megoldási lehetőségeket. 

Az a legfontosabb, hogy a vármegyei gazdálkodóknak minden esetben rendelkezésre álljon a legfrissebb és leghasznosabb információ azért, hogy a gazdák adott időben a lehető legjobb döntést tudják meghozni a gazdaságuk érdekében, fogalmazott Gáspár Ferenc. A gazdafórumok mellett a vármegyében számos kötetlen rendezvény szervezésében is részt vesz a kamara, akár társszervezőként, vagy éppen támogatóként. Ilyenek például a traktoros napok. Ezeken a napokon kötetlen formában van lehetőség a találkozásra, a hasznos eszmecserére, az új gépek és eszközök megtekintésére. 

A kamarai kollégák szerte ágazó munkát végeznek 

A vármegye falugazdász-hálózata és a vármegyei igazgatóság dolgozói igen aktívan végzik szerteágazó munkájukat. A vármegye kamarai feladatait jelenleg 7 körzetközpontban és az igazgatóságon látják el, 119 településen tevékenykedő tagjaikra figyelemmel. Az igazgatóságon 12 fő dolgozik, referensi és adminisztratív feladatkörben. A falugazdász-hálózat jelenleg 66 főt foglal magába, akiknek az egyik fő feladata a terület-, illetve állatalapú támogatások benyújtása. Az egységes kérelmek benyújtásában, aki kéri, mindenkinek segítenek. Feladataik között szerepel a termeléshez kötött gyümölcsellenőrzés, az őstermelői és őstermelő családi gazdaságok ügyintézései. A szolgáltatások között lehetőség van laboratóriumi talajvizsgálatra, illetve tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésére is. 

A falugazdász kollégák aktív és folyamatos kapcsolatot ápolnak a vármegye gazdálkodóival, így a megfelelő információ mindig rendelkezésre áll a gazdáknak, és rendszeresen tartanak a településeken kiscsoportos tájékoztatókat, ahol az éppen aktuális lehetőségeket, feladatokat és szakmai információkat beszélik meg a termelőkkel. 2024 áprilisától új tanácsadási rendszert vezettek be, amely értelmében minden gazdálkodóval tanácsadási szerződést kötött a kamara. Részt vesznek és aktívan segítik a TMR-ellenőrzéseket és a jegyzőkönyv elkészítését. Tavaly óta ingyenesen segítik az AKG, ÖKO pályázatok előkészítését és benyújtását. Az idei évben pedig a kisüzemes pályázatok benyújtását is végzik.  

Az igazgatósági kollégáknak legalább annyira szerte ágazóak a feladatköreik, mint a falugazdászoknak. A kabinet és a referenseik elsősorban a vármegyei agrárrendezvényekért felelősek. Bács-Kiskun vármegyében jelenleg 3 földügyi adminisztrátor és 1 földügyi referens végzi a földügyekkel kapcsolatos feladatokat. A vármegyei elnökség a földügyek tekintetében a helyi Települési Agrárgazdasági Bizottságokkal (TAB) szorosan együttműködve hozza meg állásfoglalásait. A vármegye méretéből adódik, hogy országosan kimagasló ügyszámmal dolgoznak. Tavaly 45 alkalommal ült össze a helyi földbizottság, összesen 4769 darab földforgalmi szerződést véleményezett, ezek döntő többsége adásvételi szerződés volt, a csekély számú csereszerződés és haszonbérleti szerződés mellett. 

Mindezeken felül a kamara végzi a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatok ügyintézését is, továbbá lényeges és fontos feladatuk a termelők képzése, amelyeket egyes támogatásokhoz kapcsolódóan kötelező a gazdálkodónak elvégezni (Natura 2000, AKG, ÖKO stb.). A szakképzési tevékenységgel ketten foglalkoznak a vármegyében. A szakképzés tekintetében a képzőhelyek nyilvántartása, ellenőrzése, pályaorientációs tevékenységek, a duális képzésben részt vevő egyetemi hallgatók segítése is az igazgatóság feladata. 

A klímaváltozás kihívásai 

A beszélgetés során nem kerülhettük ki azt a témakört sem, hogy a klímaváltozás milyen kihívások elé állítja a vármegye gazdálkodóit. A Duna-Tisza közén, a Homokhátság területén a termelés nem éppen egyszerű feladat. Az elmúlt években tapasztalható klímaváltozás, a drasztikus felmelegedés, az évszakok és a csapadék eltűnése jelentősen átalakította a tájaikat. Vannak olyan növények, mint például a kukorica vagy éppen a napraforgó, amelyeket a vármegye bizonyos pontjain már nem érdemes ter­meszteni, hiszen teljes mértékben kiszáradnak, és sok esetben az öntözés sem segít a növényi állományon. De említhetjük a gyepeket is, amelyek a nagy hőségben nagy százalékban kisülnek, legeltetésre alkalmatlanokká válnak. A gyümölcstermesztők minden évben rettegnek az áprilisban bekövetkező fagykártól, amely idén sem kímélte az ültetvényeket. Mindent összegezve, a klímaváltozás és annak drasztikus hatásai óriási kihívás elé állítják a gazdákat.  

Az elnök szerint el kell kezdeni az alternatív megoldásokat kigondolni, át kell alakítani a vetésszerkezeteket, és el kell fogadni azt a tényt, hogy a vármegye bizonyos területein nemhogy kukoricát, de gabonát sem lehet termeszteni. A legnagyobb feladatuk a „Vizet a tájba” program megvalósítása, ami azért is fontos, mert kiemelten foglalkoznak a Homokhátság vízellátásával. Ma már mindenkinek egyértelműen el kell fogadnia, hogy meg kell oldani a Homokhátság vízgazdálkodását, és annak hosszú távú fenntartását a jelen és a jövő generáció érdekében, hangsúlyozta Gáspár Ferenc.

Generációváltás, gazdaságátadás 

A vármegyében is égetően fontos a generációváltás. Minden idős gazdának törekednie kell arra, hogy megkeresse, kinevelje azt az utódját, akinek bizalommal átadhatja a gazdaság irányítását, fogalmazott az elnök. A kisgazdaságoknál is igaz ez a megállapítás annak ellenére, hogy a precíziós gazdálkodással jelentős energiát, munkaerőt takaríthatnak meg. Ma már új tudásra van szükség a technológiai váltáshoz, a precíziós eszközökkel ellátott gépek eredményes működtetéséhez, amely tudást az agráregyetemeken már megszerezik a hallgatók. S ezen a ponton is érdemes a generációváltás szükségességét végig gondolni, mert az agrártudás mellett az informatikai ismeretek is fontosak. 

A kamara sok éve aktívan vesz részt a jogalkotási folyamatokban, így a gazdaságátadási törvény és támogatás kidolgozásában is, amely idén célba érkezik. A mezőgazdaságban a generációs megújulást az elvándorlás is veszélyezteti. Magyarországon 2016-ban a mezőgazdasági termelők közel harmada (30,6%) volt nyugdíjkorhatár (65 év) feletti, de 27% felett volt az 55 és 64 év közötti gazdálkodók aránya is, miközben a 35 év alattiak aránya 6%. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az EU-ban az összes mezőgazdasági üzemnek csupán 12%-át irányítják 40 év alatti termelők. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény a mezőgazdaság jövője szempontjából kiemelten fontos nemzedékváltás elősegítésére jött létre. A törvény és a végrehajtási rendelet célja, hogy egyszerűsítse a gazdaságok átadását, lehetővé téve, hogy a gazdasághoz tartozó összes elem – földterület, egyéb ingatlanok, ingó dolgok, vagyoni értékű jogok és társasági részesedések – egységesen, egy „csomagban” kerüljenek átadásra egy átlátható és gyorsított eljárás keretében. 

A gazdaságátadás támogatása két pályázatban jelenik meg. Az egyik a „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” című felhívás, amely 10 milliárd forint keretösszeggel, mezőgazdasági termelők számára, idén, a II. negyedévben jelenik meg. A kérelmek tervezett benyújtási ideje: 2025. III. negyedév. A másik a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” című pályázati felhívás, 22 milliárd forint keretösszeggel, mezőgazdasági termelők számára, amely szintén a II. negyedévben jelenik meg, s a kérelmek tervezett benyújtási ideje a IV. negyedév. 

Idei feladatok 

Az idei feladatokról szólva az elnök végezetül elmondta, hogy a Homokhátság vízellátása a legfontosabb, annak érdekében, hogy a gazdák ne váljanak „klímamenekültté”. Az idei terméskilátások a szántóföldi növényeknél a márciusi csapadék miatt egyelőre kedvezőek, de kérdés, hogy mit hoz a nyár. A gyümölcsösökben az áprilisi fagy megint nagy pusztítást végzett, baracktermésre valószínűleg nem lehet számítani. Hatékonyabban kell fellépni a madárinfluenza ellen is, és meg kell védeni a patás állatállományt a ragadós száj- és körömfájás ellen, összegezte röviden az elnök az idei feladatokat. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai