A szervezett baromfiszektor 2013. évi teljesítménye

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/03/10
Címkék: baromfi, baromfihús, csirke, csirkehús, csirke, pulyka, pulykahús, tojás, étkezési tojás

A BTT a hússzektort tekintve az országos összesített termelés és értékesítés közel 80%-át fogja át, így az értékelés az ágazatban elért eredmények tendenciáit jól tükrözi.

A terméktanácsi adatbázisban elkészített és februárban lezárt éves adatok felhasználásával összesített ágazati értékelést az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Az éves teljesítmények szöveges értékelésénél a terméktanács vezetésének összefoglaló elemzéseiből indultunk ki, és azt helyenként megjegyzéseinkkel kiegészítettük.

áltAlános helyzet

A táblázat az utóbbi négy év eredményeit tartalmazza, amiből azonnal kitűnik, hogy a termelés mennyisége 2011-ről 2012-re közel 20%-kal nőtt. Ennek oka a kétségtelenül növekedési pálya mellett a szervezettség fokának (BTT tagság aránya) növekedése volt. Sajnos a múlt évben növekedés nem történt összességében. A szinten maradásra a még válság nyomait magán viselő baromfiszektor esetében azt mondhatjuk, hogy ez manapság nem rossz eredmény.

Talán a pulykaágazat az, amely leginkább megszenvedte a piaci problémákat, és ezért visszahúzó hatással volt az összesített termelésre. Ugyanakkor a belföldi értékesítés reális arányai is igazodtak a szinten maradáshoz, viszont a baromfihúsexport örvendetesen, bátran kimondható, hogy dinamikusan – 4 év alatt több mint másfélszeresére – növekedett, és ez a jövő tendenciái szempontjából bizonyos optimizmusra enged következtetni.

A 2013. évben a vágóbaromfi-termelés 2,1%-kal csökkent, a tojástermelés azonos szinten maradt. A visszaesés oka a 2012. évi takarmányár- robbanásban keresendő, amely főleg az első félévben éreztette hatását. Az éves átlagos takarmányárak 4,5%-kal nagyobbak voltak, mint 2012-ben, decemberre azonban már 15–16%-os csökkenést mutattak.

1. táblázat. Baromfitermelés és értékesítés 2010–2013 (1000 t)
Forrás: btt adatbázis, 2014, megjegyzés: *élő súly, **vágott

Hazai és külpiaci értékesítés

A baromfihús belföldi értékesítése 1,3%-kal nőtt összességében, a csirke 1%-kal, a pulyka 1,3%-kal csökkent, a vágott tyúk és a vízi szárnyas számottevően nőtt.

Érdekes, hogy a belföldi baromfihús-fogyasztás feldolgozottsági alapon mérhető struktúrája az utóbbi két évben szinte azonos volt. A 240 ezer tonnát megközelítő összes értékesítésnél 2012-ben és 2013- ban az egész baromfi 13,6; illetve 13,8; a darabolt baromfi (lényegében az értékes részek) 41,1; illetve 39,8; míg az egyéb (belsőség, aprólék stb.) kategóriák 45,3; illetve 46,4%-os arányt képviseltek. Ez a kép nem túl örvendetes az életszínvonal átlagát tekintve, mert hiszen a lakosság csaknem fele arányban az olcsó árfekvésű, de kevésbé értékes termékeket vásárolja. Kétségtelen azonban az a tény is, hogy egy exportorientált szektor a zömében kivitt értékes termékek után a hazai piacon maradó, kevésbé kurrens termékeket itthon tudja értékesíteni, és ezzel a kisebb vásárlóerejű lakosságnak is lehetővé válik a baromfitermékek viszonylag tömeges vásárlása.

Az országos statisztikai adatok még csak a I–XI. hónapra állnak rendelkezésre, eszerint az országos baromfihús export 191,7 ezer tonna, 13,4 ezer tonnával nőtt 2012 azonos időszakához viszonyítva. Az import baromfihús 53 ezer tonna volt, 6 ezer tonnával növekedett.

Tojásból az I–XI. hónap alatt mindössze 50 millió db jött be a KSH szerint, amit tapasztalataink nem támasztanak alá. (Vagy pontatlan a statisztika, vagy megnőtt az áfaeltitkolók „étvágya” – jegyzi meg a BTT.)

Ágazatonkénti, illetve fajonkénti értékelés

A húscsirkénél az első félévben veszteséges volt a termelés, a kisvágóhidak erőteljesen csökkentették vágásaikat. Ennek következtében a megszokottnál nagyobb arányban érkezett meg a csirke az üzemelő vágóhidakra, tehát nem feltétlenül a kevesebb elhullás következményeként. 3014-re csirkéből jelentősebb növekedést, 8%-ot terveznek a vágóhidak, ennek jelenleg látszik a keresleti indokoltsága. Megjegyezzük, hogy ez a mennyiség elhelyezhetőségét és nem az áremelkedést jelenti. Keltetőtojásból hiány van az európai piacon, a kereslet szeptemberig biztosnak látszik. A felvásárlási ár stagnál, a takarmány ára ugyancsak. Várható a még mindig drága szója árcsökkenése. A csirkenevelési szándék nő, a kisvágóhidak is újraélednek.

Pulykaágazat 18 hónapos folyamatos leépülés után „levegőhöz” jutott. Az EU-csatlakozás idején 140 ezer tonna felvásárlás 80 ezerre csökkenhet ez évben. Az ágazat helyzete az első 4–5 hónapban nagyon rossz volt, jónak csak az utolsó negyedév mondható. A készletek az év végére szinte elfogytak. A belföldi forgalom visszaesett 13%-kal, de 2014-ben várhatóan nő a belföldi kereslet.

A hízott liba felvásárlása nőtt, a piac nem volt jó, a máj ára visszaesett, a hízott libahús árát a húsliba határozza meg, amelynél szintén gondok voltak. A belföldi piacon a libamell kivételével minden lúdtermék forgalma nőtt. Némi bizonytalanságot okozott még az izraeli politikai csatározás, betiltsák-e a hízott máj és hús forgalmazását vagy sem. A magyar és az EU-s diplomácia erőfeszítéseinek következtében egyelőre nem született döntés, az ügyet hibernálják, reméljük hosszú időre.

Húslibából több mint 4 milliót vágtak a feldolgozóüzemek, ez 2014-re valamennyit csökkenni fog a 2013. évben bekövetkezett kb. 40%-os exportárcsökkenés miatt. Nagyobb lengyel készletekről nem tudunk, így a 2014. évi termelésben sok a bizonytalanság, az ár, az árfolyam akár kedvezően is alakulhat. A törzsállományok jelentik a biztos pontot az ágazatban.

A kacsa felvásárlása 7%-kal nőtt 2013-ban, ez évre 19%-os (!) növekedést terveznek a vágóüzemek. A belföldi forgalom 15%-kal nőtt, egyre kedveltebbek a kacsatermékek. A kacsa utóbbi néhány éve Magyarországon és Európa egyes országaiban sikertörténet volt és remélhetőleg marad. Az exportpiacon némi bizonytalanságot jelent, hogy időközben teret nyertünk a japán piacon, de újra versenytárs lehet Tajvan, ahol feloldották az eddigi madárinfluenza zárlatot.

Az étkezésitojás-szektornak elsősorban az Európára kiterjedő túltermelés miatt nagyon rossz éve volt 2013. Az átvételi árak mélyen önköltség alatt voltak, a tojásimportáló cégek érdekes módon mind virágoztak, több mint gyanús, hogy az áfa meg nem fizetése élteti ezeket a cégeket. A jércetelepítés újra lecsökkent, sokan vedletett állományokkal kénytelenek termelni.

A szektor teljes megújulását halaszthatatlanul napirendre kell tűzniük az illetékes szakmai szervezeteknek, amelyeket azonban a gazdaság-, illetve az agrárpolitika részéről nem volna méltányos magukra hagyni.

Ajánlott kiadványokDr. Gere Tibor:
Gazdasági állatok viselkedése - A baromfi viselkedéseBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalásDr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzésePupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelés

Ez is érdekelhetiÚj beruházási pályázatokÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban A gazdáknak nincs pénzük arra, hogy alternatív tojótyúktartásra álljanak át