A DélKerTÉSZ termékei életérzést is sugároznak

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: (Hajtungy), 2025/07/02

Nagypéter Sándor
elnök

Elnök úr, mindig örömmel jövök Szentesre, mert tartalmas beszélgetéseket folytatunk.

Én is hasonlóan gondolom, mert a beszélgetéseink jó hangulatban zajlanak, és jólesik időről időre számvetést vetni a szövetkezet életének időszakáról. Nincs ugyanis egyforma, azonos év, minden év változatosan telik, s az idei évről sem mondhatok mást. Ezt tapasztaltam az elmúlt 22 évben, amióta itt dolgozom.

Akkor hogyan jellemezhetjük az idei évet?

Én a változás évének gondolom az ez évit, nem véletlen nevezi a kínai horoszkóp a Kígyó Évének az ideit. Levetjük magunkról a régi gúnyát, és újat veszünk fel. Sajnos, vannak pozitív és negatív események is, de talán kezdjük a termeléssel. Ami az időjárást illeti, a klímaváltozással már együtt kell élnünk. A nagy kihívás az, hogy a megváltozott időjárási körülményekhez hogyan tudunk alkalmazkodni. A csapadékhiány és az aszály súlyos problémákat okoz, amelyek a termőtalaj vízkészletének megőrzését és visszapótlását teszik kulcskérdéssé. A fagyos tavaszok, különösen az áprilisi fagyok, jelentős károkat okoznak a gyümölcster­mesztésben, akár 80-100 százalékos terméskiesést eredményezve, főként a csonthéjas gyümölcsöknél és az alma, körte, birs esetében. Ez a helyzet a 2025-ös évben különösen súlyos, nem véletlen, hogy a fagyvédelmi megoldások fejlesztése sürgetővé vált.

Hogyan hatnak a megváltozott időjárási körülmények a hajtatott kertészeti ágazatra?

Az idén az elmúlt évek átlagos hőmérsékletéhez képest sokkal hidegebb az időjárás. Klasszikus tavaszi időszakot is átéltünk márciusban, áprilisban, de a május már nem mondható annak a hideg miatt. Azt olvastam, hogy a sarkköri hideg annyira átvette az európai melegebb légkör helyét, hogy nehezen tud távozni, ami nagyban függ a tengeri, óceáni légáramlások megváltozásától is. A hideg időjárás nagyban befolyásolta a fűtött körülmények között folyó termelést, mert a másodlagos hőenergiát hasznosító fóliatelepeknél muszáj volt rásegíteni a fűtésre. A hideg fóliásoknál is lassabb volt a növények fejlődése, így az elmúlt négy hónapban elmaradtunk a korábbi évek hozamait illetően. Egyetlen szerencsénk, hogy a piac is később „ébredt”, és a húsvét ünnepét későbbi időszakban tartottuk. Ez segítette azt, hogy termelői szempontból az árak elfogadhatóan alakultak. Húsvét után viszont gyorsan fordult a kocka, mert az árak nem úgy alakultak, ahogy szerettük volna.

Mi okozta az árak csökkenését?

A húsvéti és a májusi ünnepek nagyban befolyásolják a vásárlóerőt, mert látszik a kiköltekezés. Azt tapasztaljuk, hogy a vásárlóerő nem a négy-öt évvel ezelőtti szinten mozog, mert az elmúlt évek gazdasági válságai, a háború, az infláció, az áremelkedések jelentősen befolyásolták a fogyasztók életszínvonalát. És az üzletláncok üzletpolitikája is megváltozott, nagyban nőtt az import termékek aránya. Ezzel együtt azt mondhatom, hogy húsvétig jó áron volt kereslet a magyar áruk iránt, persze, mennyiségben lehetett volna több is. De az ünnepek után a helyzet megváltozott, a vásárlók az olcsóbb termékeket keresték, ami miatt a hazai termékek háttérbe szorultak. A májusi paprika árak a tavalyi szint alá csökkentek, míg a paradicsom ára stagnált.

Önök az elmúlt évtizedekben a minőségre helyezték a legnagyobb hangsúlyt. Ez persze, a felfutott tagságban okozott létszámcsökkenést is, mert aki nem tudta a minőségi előírásokat teljesíteni, attól megváltak. De a mostani 450 taglétszám már évek óta stabil. A magas minőséget azonban csak komplex módon lehet elérni, akár csak a klímaváltozás elleni védekezést. Hol tartanak ebben a folyamatban?

Az elmúlt lassan két és fél évtizedben rengeteget fejlesztettünk, és már komplex integrált termesztésről beszélhetünk. Ennek egyik válfaja az integrált növényvédelem, és ide kell sorolni az ESG szempontjából is kiemelten fontos környezettudatos és fenntartható termesztést. Mi már az unió által megszabott fenntartható technológiákkal dolgozunk, amelynek része az integrált biológiai növényvédelem, a rezisztens vetőmag, az oltott palánták használata. Ide tartoznak az előre jelző berendezések, az informatikai eszközök, a mikrobiológiai készítmények. Ez utóbbiak a biostimulátorok, amelyek a termésnövelést, és a biztonságos termelést jelentik. A biostimulátorokat vitaminoknak nevezem, amelyek megelőzésre szolgálnak a vírusos betegségekkel szemben. Törekvésünk, hogy a folyamatos termékellátást biztosítsuk a piacon, mégpedig kiváló minőségű termékekkel. Szigorúak vagyunk a minőségellenőrzés terén, ezért is fókuszálunk a megelőzésre a termesztési technológiánkban. De az áruházláncok sem fogadnak el olyan árut, amiben bármilyen mértékű szermaradványt ki tudnak mutatni. Minden év októberében kiajánljuk a termelőinknek az egyes kultúrák fajtaszortimentjeit, s ha valaki ezen kívül választ növényt, azt csak szaktanácsadói engedéllyel használhatja. Új lépésünk a digitalizációban az elektronikus biológiai növényvédelmi napló vezetése. Az e-napló vezetése plusz munkával jár, ezért hozzájárulást fizetünk a tagjainknak, hogy folyamatosan vezessék a naplót.

Mennyivel drágultak a termelési önköltségek?

Ha részletezzük az önköltségek alakulását, akkor a palánta ára 5-6 százalékkal, a növényvédőszereké 7-8 százalékkal nőttek, a műtrágyáé lényegében nem emelkedett. Amit brutálisan megemeltek, az a munkabér, ami a hajtatásos ágazatban akár a teljes önköltség 50-55 százalékát is kiteszi. Külön említem az egyszerűsített foglalkoztatás közterhét, ami 69 százalékkal több, mint tavaly, hiszen 1300 forintról 2200 forintra nőtt. Itt félresiklottak a kormány jószándékai, amikor elfogadta a kérésünket, hogy a 120 napra korlátozott egyszerűsített foglalkoztatói időszakot további 90 nappal bővítette. De a járulékot is megemelték, ami viszont brutális terhet ró a termelőkre, így várható, hogy a foglalkoztatásban ismét nőni fog a szürkezóna. Ekkora járulékot ugyanis nem lehet a jelenlegi piaci, inflációs körülmények között kigazdálkodni. Mondható, hogy munkaviszonyba vegyük fel az egyszerűsített foglalkoztatót, de az, aki egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozik, az alkalmatlan arra, hogy munkaviszonyban dolgozzon, mert nincs abban a szociális helyzetben.

A munkaerőhiány egyébként is nagy gond az ágazatban… Szakemberekre volna szükség.

A kertészeti ágazatban nem a legjobban fizetett szakemberek dolgoznak. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló lényegesen kevesebbet keres, mint a mezőgazdasági ágazatokban a kvalifikált szakember. Az itteni fizetések nem versenyképesek, így pedig nehéz jó szakembert megszerezni, és megtartani. Ugyanakkor a piacot elárasztják a harmadik országból behozott olcsó termékek, ami a mi árainkat tönkreteszik. A magyar kertészeti termelők versenyhátrányban vannak a harmadik országokból érkező termékekkel szemben, amelyek más technológiai háttérrel és kevésbé szigorú szabályozással jutnak az európai piacra. Ez a verseny nemcsak a termelők megélhetését veszélyezteti, hanem hosszú távon a hazai élelmiszerek elérhetőségét is befolyásolja. Az import aránya folyamatosan növekszik olyannyira, hogy aggasztó számokat tudok mondani. Az áruházláncoknál, május 20.-i állapot szerint, a diszkontokban 45-50 százalék között mozog az import aránya a paprikánál és a paradicsomnál, míg a hiper- és a szupermarketekben ez az arány 25-30 százalék. Öt évvel ezelőtt általánosan 20 százalék alatt volt az import aránya.

Önöknél erős a szaktanácsadói hálózat. Tudja-e a hálózat enyhíteni a szakemberhiányból adódó problémákat?

Ma már szerintem nem lehet egyedi módon termelni, ezért is alakítottuk ki a komplex integrált termesztési rendszerünket. Ebben a rendszerben a szaktanácsadásban meglévő ismeretek naprakészen állnak rendelkezésre, amely tudást a tagsággal rendszeresen meg is osztunk. Ez a rendszer a társadalmi felelősségvállalásunkat is igazolja, mivel a termelők szociális életét, jövedelmi helyzetének stabilitását biztosítjuk. A vidéki élet fenntarthatósága nagyon fontos az ország számára is. S ha már a tudásátadást említettük, hadd mondjam el azt is, hogy a biológiai növényvédelemről még kevés a fogyasztók ismerete. Ez nem kémiai növényvédő-szer, amit kiszórunk, és az majd végzi a dolgát. A biostimulátorok élő ökoszisztémában dolgoznak, amit folyamatosan ellenőrizni kell. Fontos a marketing tevékenység is, amellyel ismereteket közvetítünk.

Mi áll az Önök marketing stratégiájának a középpontjában? 

A marketing stratégáinkat arra építettük, hogy a termékeink által a DélKerTÉSZ imázsát erősítsük a fogyasztókban. A Szentesi vagány paprikáink, a Lecsóliget alapvetően a brandet erősíti, és azt szeretnénk elérni, hogy nem csak itthon, hanem Európában is, ha meghallják a DélKerTÉSZ nevet, akkor a paprika és a paradicsom jusson mindenkinek eszébe. Megjelentünk a social médiában, a facebookon, az instagramon, a Tik-Tokon, YouTubon, a videokon, vagyis az online felületen erősítettük a jelenlétünket. Viszont újabb stratégiai állomáshoz érkeztünk, már nem elég a social média, az emberek vágynak a személyes találkozásra is. Ezért idén eldöntöttük, hogy életérzést is adunk a fogyasztóknak a termékeinkhez. Az életérzés azt jelenti, hogy minél több országos és helyi rendezvényen megjelenünk a helyszíneken, ahol minket közvetlenül is megismerhetnek a fogyasztók. Ezek a rendezvények alkalmat adnak a termékek kóstoltatására, a személyes beszélgetésekre, ehhez pedig az kell, hogy kitelepüljünk a fesztiválokra, a nagy rendezvényekre. Az első alkalmat a szentesi fesztivál jelentette, majd elmentünk Szegedre, a Hídi vásárba, ahol óriási tömeg volt, és elképesztően nagy volt irántunk is az érdeklődés. Azt tapasztaltam, hogy az emberek vágynak az újra, a kapcsolatokra, a személyes beszélgetésekre. De elmegyünk sporteseményekre, vásárokra is.

Hogyan lehet jobban megjeleníteni az áruházláncokban a DélKerTÉSZ termékeit?

Jó kérdés, ez a következő lépcsőfok a marketing munkánkban. Már régóta tervezzük, hogy az áruházláncokban, ahonnan a bevételünk legnagyobb része származik, kis szigetet építsünk a termékeinknek, ahol elkülönítve, csak a DélKerTÉSZ logójával ellátott termékeket veheti meg a fogyasztó. Ez azonban nagyon hosszú folyamat, mert az áruházláncok üzletstratégiájába ez nemigazán fér bele. A mi termékeink abba a kategóriába sorolandók, hogy ha van pénze a vevőnek, akkor minket választ, ha nincs elegendő vásárlóerő, akkor az olcsó, import terméket teszi a kosarába. De, mint már említettem, jelenleg a fogyasztók zsebe nincs pénzzel tele, ezért az akciók a fontosak, mert így olcsóbban tudnak vásárolni. Ebben az esetben pedig a minőség csak másodrendű. A vágy és a realitás választása a pénztárca vastagságán múlik. 

De múlik azon is, hogy mennyire tudjuk a hazai terméket előtérbe helyezni…

Pontosan. Nézze meg Csehországot. Ha ott elindul a paprika szezon, csak cseh paprikát lehet kapni az áruházláncokban, a boltokban. Németországban az egyik legnagyobb áruházlánc azt kérte, hogy ne hozzunk egy dekagramm paradicsomot sem, mert a hollandot sem tudja megvenni, mivel annyi német paradicsom terem, hogy azt kell eladni. Szerintem idehaza is meg kellene ezt csinálni, mert a szezonális időszakokban van elegendő hazai termék, amivel a hazai fogyasztók igényeit ki tudjuk elégíteni. Ha pedig a hazait vesszük, akkor a vidék fejlődését, munkahelymegtartó képességét fejlesztjük.

Kormányzati akarat kellene az Ön által elmondottak megvalósításához. De talán van erre kormányzati szándék is, csak a külföldi tulajdonban lévő áruházláncoknál igen nehéz elfogadtatni ezt a szemléletet. A hazai kisebb láncoknál persze, érvényesíthető a vedd a hazait program, mert ezzel akár az import mértéke is lejjebb szorítható.

Az import visszaszorításának ez az egyik módja. Az is megoldás lehetne, hogy a magyar termékeknél kisebb árrést alkalmazzanak, és nagyobbat az import termékekre, így reális ár képzés jön létre, és a fogyasztó is könnyebben veszi le a hazai terméket a polcról. A hazai és az import termékekkel kapcsolatban még két dolgot említenék. Az egyik az izlésvilág közötti különbség. Az izlésvilág tekintetében azt kell látnunk, hogy ha minél érettebben szedjük le a paradicsomot, a paprikát, akkor annál finomabb, szebb, ízletesebb és jobb az eltarthatósága. Ha import termékről beszélünk, akkor nem a megfelelő érettségi állapotban szedik le a terméket, mert legalább két hét szükséges, amire az áruház polcára kerül az áru. A félig érett terméknek pedig sem a színe, sem a beltartalma nem azonos a hazai termékével. És akkor még nem beszéltünk a termelési körülményekről, amelyek közel sem olyan szigorúak, mint Európában, ezért vagyunk versenyhátrányban a harmadik országokkal szemben. Tudomásul kellene venni, hogy az itthon, helyben termett termék a legegészségesebb, legfinomabb, legjobb még akkor is, ha drágább. De ezt a vásárlók fejében is tudatosítani kell.

Végezetül beszéljünk arról, hogy Ön szerint hol tart a hazai kertészeti ágazat versenyképessége?

Európai Unión belül mindenképpen éllovasok vagyunk a versenyképesség tekintetében. Az üvegházas termesztésben csak igen kis különbségek vannak, míg a fóliás termesztésben szükség van a további fejlesztésekre. Azon dolgozunk, hogy ez a szektor is megújuljon, s a termelőket eggyel jobb helyzetbe hozzuk, mint korábban voltak. Egyébként az eggyel jobb helyzetbe hozás gazdasági stratégiáját hirdettük meg, amivel azt szeretnénk elérni, hogy minden termelő jelenlegi technológiai szintjét egy szinttel jobbá fejlesztjük. Ennek érdekében minden termelő technológiai szintjét megvizsgáljuk, és a szükséges fejlesztést, korszerűsítést megvalósítjuk az általunk nyújtott kedvezményes hitellehetőségekkel. A legfontosabb célunk, hogy mindenki még versenyképesebb legyen, hogy fenn tudjon maradni. A fiatal termelők támogatása, egy vállalkozás elindítása is prioritást élvez. Megemlítem, hogy a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola gyakorló kertjében, a Mentor programunk keretében kutatás-fejlesztési és oktatási tevékenységet egyaránt szolgáló fóliablokk és fóliaházak épülnek, amelyek augusztus végére elkészülnek, így szeptemberben már a hallgatók is birtokba vehetik ezt az infrastruktúrát is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai