A speciális földhasználati jogcímek

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Cseh Tibor András, 2025/07/05

1. Szívességi földhasználat 

Szívességi földhasználati szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek egymással. Érdemes tisztázni, hogy kit értünk ez alatt. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs (de az élettárs már nem), a testvér, az egyesági rokon (például az apa-fia, nagyapa-unoka) és fontos azt is tudni, hogy az örökbefogadással is közeli hozzátartozói kapcsolat keletkezik. 
A rokoni fokon túl a szívességi földhasználónak földművesnek is kell lennie, ezt a jogszabály kötelezően írja elő számára. Összehasonlítva a haszonbérlettel, egy fontos dologban tér el tőle: a szívességi földhasználat minden esetben ingyenes, tehát sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem lehet kikötni a szerződésben. 

Miben hasonlít egy haszonbérletre? 

Amikor megkötünk egy ilyen szívességi szerződést, akkor ugyanazokat a vállalásokat kell megtennünk, mint egy haszonbérlet esetében. Ezt a szerződést is írásba kell foglalni, tehát még a családtagok esetén sem elegendő a szóbeli megállapodás, hiszen azzal nem keletkezik jogszerű földhasználat. A földhasználónak továbbá vállalnia kell azt is, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. Egy másik korlát az 1200, 1800 hektáros birtokmaximum, amit a szívességi földhasználattal sem léphetünk túl. Természetesen szívességi földhasználóként is igénybe vehetjük a területalapú támogatásokat, amihez főszabály szerint az kell, hogy a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a használatunk. 
[2013. évi CCXII. tv. 68. §] 

2. A többlethasználati megállapodás 

A többlethasználati megállapodást tulajdonostársak köthetnek egymással, arról, hogy az adott személy a használati megosztásban kijelölt terület használatát a másik tulajdonostárs számára átengedi. A többlethasználati megállapodást nem kell kifüggeszteni, egyébként nem is minősül önálló használati jogcímnek (hiszen tulajdonosként használja a területet), de egyértelmű és tisztázott jogalapot teremt a tulajdoni hányadok természetbeni használatára. Ellenérték ugyanúgy kiköthető a megállapodásban, amit akár határozatlan időtartamra is megköthetnek a felek, de ami maximum a használati megosztás idejére szólhat. A többlethasználati megállapodás alapján sor kerülhet a földhasználati bejegyzésre is, így a támogatások lehívására is. 

Hogyan hozható létre a többlethasználati megállapodás? 

A többlethasználati megállapodást írásba kell foglalni. Ha a többlethasználati megállapodásban az arra jogosult személy a kijelölt területnek csak egy részének a használatát engedi át (tehát ha a neki kijelölt területnek csak egy részét engedi át használatba), úgy a többlethasználati megállapodás térképi kimutatással együtt érvényes, amely a megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi. Arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan szűnik meg a többlethasználati megállapodás (például megszűnik-e, ha értékesítik a tulajdoni illetőséget), arra még nincs egységes szabály, viszont a gyakorlat számára szükség van ennek a meghatározására. 
[2013. évi CCXII. tv. 70. § (4) bek.] 

3. A természetvédelmi kijelölés 

Számos olyan rét és legelő van Magyarországon, amely a nemzeti parkok vagyonkezelése alatt áll, de a terület fenntartását, hasznosítását gazdálkodók végzik. Ezek jellemzően rövid távra megkötött szerződések formájában történnek, de egy állattartó gazdának igencsak fontos, hogy ezekkel a területekkel hosszú távon is számolhasson és tervezhessen. Nekik jelenthet segítséget egy új jogszabályi lehetőség, amellyel akár 25 éves használatot is szerezhet a gazda, megteremtve ezzel az állatállomány bővítésének vagy az egyéb fejlesztéseknek az alapját. Ez az új lehetőség az úgynevezett „természetvédelmi kijelölés”. Ez a lehetőség a nemzeti park vagyonkezelésében lévő rét, legelő (gyep) művelési ágú földekre, továbbá a többségében rét vagy legelő (gyep) művelési ágú területre vonatkozhat. 

Ki élhet ezzel a lehetőséggel? 

A területek hasznosítását főszabály szerint nyilvános pályázat útján lehet megszerezni. A mostani változással azonban az eddigi bérlő (aki eddig is megfelelően használta a területet és betartott minden előírást), lehetőséget kaphat arra, hogy a korábbinál hosszabb időtartamra folytathassa a terület hasznosítását. A nemzeti park természetesen dönthet úgy is, hogy mégsem teszi lehetővé a „természetvédelmi kijelölést” és a haszonbérlet lejárta után ismét nyilvános pályázatot ír ki a területre. 

[2010. évi LXXXVII. törvény 20/B. §] 
[2/2023. (VIII. 3.) AM utasítás] 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai