István
A fenntartható vízgazdálkodás az innovatív mezőgazdaság alapja
Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Forrás: Agrárium infó, 2025/07/06
A klímaváltozás hatásai, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és a vízkészletek szűkössége szükségessé teszik az alkalmazkodási stratégiák kidolgozását a vízgazdálkodásban – hangsúlyozta Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Hartán tartott III. Bauer Öntözős Pikniken.
Az államtitkár kiemelte, a magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen az innovatív módszerekkel történő öntözésfejlesztés, ezért annak támogatását az Agrárminisztérium prioritásként kezeli. A szaktárca célja, hogy az öntözött területek aránya évről évre jelentősen emelkedjen, hozzájárulva a termésbiztonság erősítéséhez, valamint a magasabb hozzáadott értékű növényi kultúrák térnyeréséhez. A kormány az elmúlt évek csapadékhiányos időszakaiból kiindulva aszály-veszélyhelyzetet hirdetett, és létrehozta az Aszályvédelmi Operatív Törzset, valamint a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amely a hosszú távú vízgazdálkodási stratégiák összehangolásán dolgozik.
Az Agrárminisztérium különféle programokkal – úgy mint az Agro-ökológiai Program és a Vizet a Tájba Program – támogatja a gazdákat és a vízügyi ágazat szereplőit – hangsúlyozta Hubai Imre. Újdonság az a lehetőség is, hogy a termelők önkéntes alapon, a vízügyi hatósággal együttműködve, földjeiket vízvisszatartási célokra ajánlhatják fel, ezzel elősegítve a rendelkezésre álló felszíni vízkészlet és az árvizek során keletkező víztöbblet mezőgazdasági hasznosítását. Ismertette, hogy a tárca eddig több mint 308 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismert el, amelyek összes öntözött területe több mint 104 ezer hektár. Ebből az újonnan öntözni kívánt terület több mint 88 ezer hektár.
A szaktárca eddig több mint 1300 vízgazdálkodási projektet támogatott, 168 milliárd forint összegben, ami 32 ezer hektárral növelte az öntözött mezőgazdasági területek nagyságát. Emellett több mint 130 fenntartható vízgazdálkodási közösség részesült közel 10 milliárd forint támogatásban. Jelenleg is két öntözésfejlesztési pályázat van meghirdetve: az üzemen belüli komplex beruházásokra 49,3 milliárd forintos, míg a kisebb léptékű fejlesztésekre 16,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Az eddigi két benyújtási szakaszban összesen 308 támogatási kérelem érkezett be, mintegy 91 milliárd forint támogatási igénnyel. Szeptember 30-ától ismételten lehetőség nyílik pályázni – sorolta Hubai Imre.
„A víz természetes körforgásához való alkalmazkodás, a felelős vízhasználat és az innovatív mezőgazdasági technológiák elterjesztése elengedhetetlen feltételei annak, hogy a hazai mezőgazdaság ne csak a jelen, hanem a jövő generációi számára is biztonságos és fenntartható megélhetést nyújtson” – húzta alá az államtitkár.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltakA szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza