Mikroöntözés A csepegtető öntözés előnyei, hátrányai

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2025/07/08

Összehasonlítása más öntözési módszerekkel (árasztás, barázdás, hordozható esőztető) nehéz, mert a fent említett öntözési rendszerek esetében az öntözési fordulók hosszúak. A tervezés alapja a talaj vízvezető és tároló képessége, figyelembe véve az esetlegesen lehulló csapadék mennyiségét a túlöntözés elkerülésére.
A mikroöntözésnél a víz kis adagokban, naponta akár többször is kijuttatható. A tervezés alapja a napi vízfogyasztás, nagy különbség az is, hogy nem öntözzük a teljes talajfelszínt. A víz mozgása egyirányú: lefelé mossa a sókat. Az egyik legfontosabb gyakorlati megoldása a csepegtető öntözés. 

A csepegtető öntözés jellemzői

 
Előnyök

Kiegyensúlyozott növényfejlődés, nagyobb jobb minőségű termés. Csepegtető öntözés alkalmával a gyökérzóna állandóan kellő nedvesen és levegőzötten tartható. Így a növény fejlődést ezek a tényezők nem korlátozzák, mint az esőszerű vagy barázdás öntözésnél. Az utóbbi módok esetében az öntözési fordulók hossza miatt a talaj tárolókapacitását is igénybe vesszük. A feltöltés során levegőtlen körülmények alakulnak ki, majd a víz fogyásával a növény egyre nagyobb energiát fordít a víz felvételére. Ezen jelenségek nem biztosítják az optimális növekedés feltételeit. Az állandóan nedves talajban a növényi tápanyagok feltáródása folyamatos.

Pontos adagolás, kis vízveszteség

A csepegtető-öntözőrendszer nagy számú adagoló elemmel rendelkezik, melyek magas kijuttatási eredményességet biztosítanak. A rendszer felépítése lehető teszi a víz adagolását kis veszteséggel, a 95% fölötti hasznosulás könnyen elérhető. A vízmegtakarítás függ a növény fajtájától, a talaj-, éghajlati körülményektől és az adott telep szakmai irányításának színvonalától. Az alacsonyabb vízszükséglet elsősorban a nedvesített felülettel van összefüggésben, ahonnan az evaporáció által alacsony a veszteség. Ugyancsak a kis nedvesített felszínnel kapcsolatos a kevesebb gyomnövény jelenléte, melyek víz- és tápanyagfogyasztók. Az egyenletes kijuttatás miatt nem szükséges a terület egyes pontjait túlöntözni, így ez is a kisebb vízszükségletet erősíti. A víz nem halad át a levegőn, mely jelentős (5-30%) párolgási veszteséget jelent.
A csepegtető elemek általában fixen, az ellátandó növénynél telepítettek, így a vízpótlás minden szükséges időpontban könnyen kivitelezhető. Az öntözési fordulók tervezése egyszerű, lehetőség van napi nagyszámú (20-30 indítás) vagy állandó öntözésre. 
Az öntözés nem korlátozott az alkalmatlan szélsebesség miatt, annak nincs befolyása az eloszlás egyenletességére, az egyéb szántóföldi gépi és kézi munkáknak (növényvédelem, betakarítás) kicsi a befolyása.

Tápanyagok, kemikáliák kijuttatása

A tápanyagok igényelt mennyiségének és koncentrációjának a kijuttatása a növény fejlődési állapotának és az időjárási körülményeknek megfelelően történhet.  Lehetőség van a termés beltartalmi értékének és a termés mennyiségének együttes szabályozására. A mikroelemek kijuttatása egyszerű és pontos. A tápanyagok adagolása a nedves zónába történik, ahol a gyökerek sűrűsége a legnagyobb. Így nincs kilúgozódás, mely tápanyagveszteséghez és a környezet szennyezéséhez vezethet. A keskeny, vízzel ellátott csíkban kevesebb a tápanyagot felhasználó gyomnövény.

Kedvező növényegészségügyi körülmények

A növények levélzete szárazon marad, ez csökkenti a gombák, baktériumok és más kórokozók fertőzési veszélyét, csökken a vegyszerek felhasználása, így a termesztés költsége is. A növények életműködéséhez ez az öntözési mód kedvező, a kijuttatott víz nem hűt, az öntözővíz hatására nincs levélperzselés, a talaj levegőzöttsége állandóan jó. Elkerülhető az öntözést követő nagy mennyiségű csapadék kedvezőtlen hatása is.
Széles sortávú növények termesztésénél csökken a gyomosodás a sorközökben, mely irtása jelentős mennyiségű mechanikai munkát, vagy költséges gyomirtó vegyszert igényel.

Energiatakarékosság

A kiépítése és az üzemeltetése egyszerű. Egyes típusai már 0,5 bar nyomáson üzemeltethetők, így a szivattyúk maximális kapacitása kihasználható. Általában nem szükségesek drága, nagy anyagigényű, 4 bar feletti nyomásálló anyagok és eszközök használata. Lehetőség van ejtőtartály használtára is. A sorok közei szárazon maradnak, így a szedési, betakarítási munkák bármikor, könnyen elvégezhetőek.

Rossz vízgazdálkodású területek öntözése

A folyamatos adagolás alacsony vízkapacitású homoktalajon is lehetőséget ad az intenzív termelésre. A kis intenzitás miatt kötött, agyagtalajokon is alkalmazható.

A magasabb sótartalmú vizek használata

A többi öntözési módszerhez képest magasabb sótartalmú vizeket is felhasználhatunk. Ez abból adódik, hogy a gyakori kijuttatás miatt a talajoldat nem szárad be. Mivel a víz a levéllel nem érintkezik, így nincs perzselés. Kis víztöbblet (10%) kijuttatásával a sók folyamatosa a gyökérzóna alá lúgozhatóak ki.
 

Az üzemeltetés problémái

 
Eltömődés

Fizikai részecskékkel szennyezett víz esetén a csepegtető elemek 0,4-1 mm közötti járatai eldugulnak. Ezen szennyeződések különböző típusú szűrők alkalmazásával jól elkülöníthetők.
Magas oldott só, így kalcium-karbonát, vas- és mangántartalom esetén a kicsapódó sók, elsősorban a kijáratnál, elzárják az adagoló elemeket.
A víz kénhidrogén, vas, mangán tartalma szintén elősegíti a baktériumok megtelepedését a csőhálózatban. A meleg, tápanyagdús környezetlehetőséget ad más baktériumok gyors szaporodására az öntözőrendszer különböző pontjain, melyek a vízárammal sodorva eltömik a csepegtető elemek bevezető nyílásait.

A magas relatív páratartalom hiánya

Egyes kertészeti növények magas relatív páratartalmat igényelnek, melyet az alacsony kijuttatási párolgás nem fedez. Itt ködösítő, párásító szórófejeket is kell alkalmazni.

Sófelhalmozódás a növény közelében

A víz által nedvesített talaj határánál (a „hagyma” alakú beázási kép felülete mentén) a sókoncentráció megnövekszik. Ha a csepegtető rosszul telepített vagy a kijuttató elemek egymástól távol helyezkednek el, úgy a növény ebbe a magasabb sókoncentrációjú részbe kerülhet, ahol a fejlődéshez a körülmények nem ideálisak.

Csepegtető elemek

Az öntözőtelep vízkibocsátó elemei. A vízszállító csőből az elemeken átáramló víz elveszti nyomását és szabályozott mennyiségben jelenik meg a kilépő nyílásokon. A víz a talajra érve lefelé és oldalirányba szivárog, „hagyma” keresztszelvényű beázási alakot hoz létre a talajban. A beázási alak függ a talaj kötöttségétől. Nagy agyagtartalom esetén sekély és széles kiterjedésű, homokos talaj esetén mély és keskeny lesz a beázás formája.
Számos kialakítási forma ismeretes. A kis, 1 l/ó teljesítményűek kifejlesztésének célja az öntözővezetékek hosszúságának növelése volt. A nagyobb, 24-100 l/ó teljesítményűek a miniszórófejek helyettesítésére kerültek forgalomba.

A csepegtető elemeket tartalmazó csövek különböző falvastagságúak lehetnek. Ezt az értéket általában mil-ben, a coll ezred részében fejezik ki. A 10 mil-es cső 250 µmm, vagy 0,25 mm falvastagságot jelent. A vastagabb falú csövek hosszabb élettartamúak, magasabb üzemi nyomás mellett használhatóak, drágábbak. A legvékonyabb falúakat egy öntözési szezonra tervezik, a 10 mil értékű cső élettartama kb. 3 évre tehető. A 4 mil vastagságú cső nem elég erős a kihúzás során fellépő erőkkel szemben, így a használata nem javasolható. Szántóföldi körülmények között ma legáltalánosabban a 6 mil vastag cső használt, ez a típus adja az összes mennyiség kb. 80%-át.

A csövek anyaga nagy hőtágulással rendelkező polietilén, mely a felszínen a felmelegedés hatására nyúlik, kacskaringós alakot vesz fel. Ezt megakadályozhatjuk, ha a csövek végeit gumiszalaggal karóhoz rögzítjük.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai