Isterra: erős lábakon áll a kutatás-fejlesztés

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: (Hajtungy), 2025/07/09

Perczel Péter
cégvezető

Perczel Péter emlékeztetett, hogy az Isterra Közép-Európa Kft. az egyetlen olyan multinacionális vállalat, amely Magyarországon is végez növénynemesítési tevékenységet. A magyar nemesítés magában foglalja a keresztezéstől az állami minősítésig tartó folyamatokat. A keresztezés után itt történik a szelekció, és azt követően a fajtajelölteket Magyarországon és a környező országokban minősítik az államok. Az állami minősítés után az új termék az egész Európai Unió területén válik szabadon forgalmazhatóvá. Ez a tevékenység az elmúlt években annyiban egészült ki, hogy az anyacég által biztosított lehetőségekkel élve felgyorsítják a nemesítési folyamatokat. Ez azt jelenti, hogy üvegházakban két naptári év alatt három generáció őszi búzát tudnak felnevelni, és a hagyományos pedigrée nemesítési módszeren kívül más, legújabb nemesítési módszereket is használnak a legkorszerűbb, a legújabb, és a legjobb fajták megtalálására.

Régióra szabott nemesítési program

A cég 2012 őszén indította el önálló közép-európai régiós búza-nemesítési programját. A program szerves részét képezi a Florimond Desprez cég búzanemesítési tevékenységének. Az itt dolgozók munkájukat az anyavállalat nemesítő kollegáival szoros együttműködésben végzik, így saját tudásukon és tapasztalataikon túl hozzáférnek egy több, mint kétszáz éve növénynemesítéssel foglalkozó vállalat tudásbázisához is. A program mára már 20 hektárosra bővült, fogalmazott Perczel Péter.

A közép-európai búzanemesítési program központja az észak-alföldi régióban, Füzesabonyban található. A füzesabonyi központon túl kiterjedt hazai és nemzetközi kísérleti hálózat (6 ország, 17 kísérleti helyszín) segíti a sikeres nemesítési program megvalósítását. A világszínvonalú szakmai háttérnek köszönhetően, a nemesítési programban a hagyományos szelekciós nemesítésen túl, a kor legmodernebb – genetikai módosítástól mentes - nemesítési technikáit alkalmazzák. Az Isterra szelekciós tevékenységének célja a közép-európai régió legnagyobb genetikai értéket képviselő fajtáinak és a Florimond Desprez saját vonalainak felhasználásával a régió környezeti, éghajlati és gazdasági adottságaihoz legjobban alkalmazkodó új fajták fejlesztése, bevezetése és elterjesztése, mondta a cégvezető.

Genetikai markerekkel is dolgoznak

Ahogy más nemesítő multi cégeknél, úgy az Isterránál is foglalkoznak a genetikai markerek alkalmazásával. Ez pedig úgy történik, hogy a szülőpartnerek kereszteződéséből előálló vonalak genetikailag kódolt tulajdonságait is vizsgálják nem csak szántóföldi körülmények között, hanem a nemesítés során a tulajdonságok markereit is kutatják. Ha megtalálják a keresett markereket, akkor az adott vonalakat viszik tovább a minősítésig. A többi vonal viszont kiesik, hiszen, ha az adott kívánt tulajdonság nincs meg a fajtajelöltben, akkor azt nem viszik tovább, magyarázta a cégvezető.

A magyarországi tenyészkertjükben több ezer vonal közül választják ki azokat a fajtákat, amelyek a közép-kelet-európai régió piacain is megállhatják a helyüket a régió viszonyaihoz, adottságihoz, technológiai színvonalához igazodóan. Fontos hozzátenni, hogy ahhoz, hogy ez a komplex tevékenység még eredményesebbé váljon, és gyorsabban tudjanak válaszolni a felmerülő végfelhasználói igényekre, már több évvel ezelőtt megkezdtek egy olyan újabb kutatási projektet, amely azt támogatja, hogy egyrészt hogyan tudják a drónokat bevonni a nemesítési folyamatba, illetve, hogy tudja segíteni a mesterséges intelligencia (AI) a munkájukat. Így már azzal is foglalkoznak, hogy a drón, illetve a multi és a hiperspekturális kamerák segítségével elemzik a tenyészkert adott részeit. A drónfelvételek és a mesterséges intelligencia segítségével keresik meg azokat a vonalakat, amelyek a több ezer vonal közül a legjobb eredményt hozzák, így csak a legjobb eredményt hozó, kiválasztott fajtajelölttel dolgoznak tovább, lecsökkentve ezzel a fizikai munka mennyiségét a területen, mutatott rá a cégvezető a szelekció folyamatára.

A nemesítésben alkalmazott AI, és a drónhasználat hosszú folyamatot indított el, és nagyon sok előrelépés történt az egész nemesítési tevékenységben, hiszen nem csak a vonalak kiválasztása történik, hanem ellenőrzik a parcellák állapotát, a növények fejlődési folyamatait. Rengeteg adatot, hasznos információt tudnak feldolgozni. A fő cél persze az, hogy a termés mennyiségére és minőségére is rendelkezzenek pontos, megbízható paraméterekkel, információkkal. Ez komoly előrelépést jelent, így a cégvezető bízik abban, hogy a jövő nemesítési tevékenysége precízebbé, pontosabbá, és nem utolsó sorban gyorsabbá válik.

Az EU-ban is változhatnak a szabályok

Az Európai Unióban is napirenden van, és jelenleg is folynak tárgyalások a tagországok között, hogy az EU milyen irányba mozduljon el a génszerkesztés területén. Eddig a génszerkesztés a genetikailag módosított növényfajok technológiai köréhez tartozott, azaz az EU területén tiltott és nem elfogadható tevékenység volt. A génszerkesztett növényfajok nem kerülhettek sem állami minősítésbe, sem a kereskedelmi forgalomba. A jövőben várható, hogy ez a technológia mégis csak szabad utat kap, hiszen ebben az esetben idegen gént nem használnak fel a nemesítés során, hanem a növény saját genetikai állományát használják fel a változtatáshoz. A környezet olyan gyorsan változik, és olyan kihívások előtt állnak a növénytermesztők (lásd: az EU-ban prioritás a műtrágya és a növényvédő-szer használatának folyamatos csökkentése), hogy rövid idő alatt csak új technológiák bevonásával lehetséges a hatékony, jó válaszokat megadni. Ezért fontos, hogy a génszerkesztés is bekerülhessen a nemesítők eszköztárába, hangsúlyozta Perczel Péter.

A bolygó többi földrészén komoly tevékenység zajlik a génszerkesztés területén is, például az Egyesült Királyságban, amely amióta kilépett az EU-ból, azóta ott is engedélyezték a génszerkesztés technológiáját. Úgy látszik, hogy rövid időn belül a britek is nagy előnyt szereznek a kutatás-fejlesztés területén az EU tagországaival szemben, így az is fontos, hogy az EU lépést tudjon tartani a nemesítésben is azzal, hogy a génszerkesztést megengedi. A dilemmát az okozza, hogy a génszerkesztés nem mutatható ki, ezért is hangosak a technológia ellenzői, pedig nem kell tartani attól, hogy valamilyen káros hatással lenne az emberi szervezetre a génszerkezet módosítása, mivel a nemesítés során a növény saját génállományából erősítik meg azokat a tulajdonságokat, amelyekkel a biztonságos, és eredményes növényter­mesztés valósítható meg. 

Együtt a csárdaszállási csapat

A cégvezető szerint ugyanakkor a kutatás-fejlesztési folyamat más módon nem gyorsítható fel, pedig a klímaváltozás kihívásaival évről-évre szembe kell nézniük a gazdálkodóknak. Nem véletlen, hogy ma már az aszálytűrő képesség, a tápanyag és a vízhasznosító képesség, a betegségekkel szembeni ellenállás, és a minőségi paramétereknek való jobb megfelelés áll a nemesítési tevékenység középpontjában.

Vetőmag előállítás

Az Isterra tevékenységének az egyik legfontosabb eleme a zárt vetőmag termeltetési rendszer. Az ország teljes területén, több mint 40 szaporító gazdasággal dolgozunk együtt. Partnereink kiemelkedő termelési színvonalon gazdálkodnak, ennek köszönhetően a fémzárolt vetőmag mennyisége több helyen eléri a 9 tonnát hektáronként. A vetőmag feldolgozás színvonala garantálja a kiváló fémzárolt vetőmagot. Ennek a rendszernek az eredménye, hogy az elmúlt két évben a piacra kerülő II. fokú vetőmagok csírája átlagban is meghaladta a 95 %-ot.  Az Isterra Közép-Európa Kft. a teljes megtermelt mennyiséget visszavásárolja. Így a saját készletből szolgáljuk ki a forgalmazó partnereinket, akik pontos és gyors logisztikával járulnak hozzá, hogy a vetőmagok a kért időpontban a termelők raktáraiba kerüljenek, mondta Perczel Péter.

A saját génállomány mindenre választ tud adni

Azt már biztosan tudjuk, hogy miként az emberi, és az állati génállományban, úgy a növények génállományában is ott vannak a védekezési lehetőségek, reflexek, például a klímaváltozás negatív hatásai ellen is, fogalmazott a cégvezető. A növények sok esetben önállóan is képesek lennének az akadályok leküzdésére, de ehhez sokkal hosszabb időre van szükség. S aki csak egy kicsit is beleásta magát a genetika tudományába, az tudja, hogy a hagyományos nemesítési módszerek is valamilyen szinten beavatkoznak a természetes folyamatokba, mivel célzottan felgyorsítják a növény egy-egy tulajdonságának  erőteljessé válását. És a génszerkesztés során olyan géneket is megtalálhatnak a nemesítők, amelyek további fejlesztési lehetőségeket rejtenek magukban, s amelyek felfedezésére eddig nem volt lehetőség.

Hogy milyen veszélyei lehetnek a génszerkesztésnek, arról Perczel Péter úgy fogalmazott, hogy szerinte (mivel ő nem genetikus) a természetben folyamatosan lezajló mutációknál nem hordoz nagyobb veszélyt az emberi szervezetnek. Ezzel a természetes mutációval pedig senki nem foglalkozik, pedig ez a folyamat nem más, mint a növény saját génszerkezetének a megváltozása. S ez a folyamat a természetben a maga módján zajlik, hiszen a növények kereszteződnek, és ennek a folyamatnak a során olyan külső hatások érik a növényt, amelyek jelentős változásokat hozhatnak.

Sikeresek a fajtabemutatók

A füzesabonyi nemesítő központon kívül hat további jelentős helyszínen folytatnak különböző kísérletek hazánkban. Az Isterra sok ezer parcellán vet el kísérleti növényt Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Szlovákiában is. A kísérleti programból származó fajtajelölteket legalább 17 helyszínen vizsgálják a régióban. Már május végén, június első dekádjában megkezdték a parcellák bemutatását az érdeklődő gazdáknak. Ezeken a bemutatókon (mind a hat helyszínen) sok termelő jelent meg, akik nem csak az ajánlott fajtákat tekinthették meg, hanem az adott búzafajta termesztés technológiáját is megismerhették, amellyel a negatívan változó körülményekhez alkalmazkodva a legjobb eredmény születik.

Az első kísérleti fajtabemutatót Csárdaszálláson rendezték meg, mégpedig a negyedik alkalommal. Az őszi kalászos bemutatón a partner cégekkel (BASF, Yara) közösen számoltak be a gazdálkodóknak az adott fajták eredményeiről. Az Isterra a vetőmagot biztosítja a kísérlethez, s a partner cégek közül a BASF a technológia növényvédelmét látja el, míg a Yara a tápanyag utánpótlásért felel. Az eddigiekhez hasonlóan a hagyományos fajtabemutatón túl a technológiai részleteket is ismertették, és megmutatták az őszi búza fajták különböző vetésidővel, sűrűséggel vetett parcelláin, egyben részletezték a különböző technológiákat is. A gyomirtástól a gombaölő-szeres védekezésekig, a növényi regulálástól egészen a különböző lombtrágyák felhasználásáig mindenféle kombinációval mutatták be a parcellákat.

Az idén is azt tapasztalták az Isterra szakemberei, hogy igen nagy a gazdák érdeklődése az újdonságok iránt, aminek elsődleges oka az aszály, a vízhiány. Az Alföld szinte egész területe kitett az aszálynak, így nagyon sok gazda jelezte, hogy idén is megtörténhet az, ami tavaly, és igen kevés vagy nulla terméssel zárja a vegetációs időszakot. Senki nem gondolta, hogy az őszi búza sem termelhető az aszály miatt, persze, a gazda csak imádkozhat a csapadékért. Ezzel ellentétben a Dunántúlon az idén már rekordtermésekre is számítanak. Óriási az országban a kettősség, és ez is mutatja, hogy nagy szükség van arra, hogy megtalálják azokat a módszereket, amelyekkel segíthetik a gazdákat az eredményes gazdálkodás megvalósításában. A cég fajtakísérletein pedig ezekről a témakörökről bőven esik szó.     

Az őszi borsó jelentősége

Az idei év volt az első, amikor az őszi borsóból is tudtak technológiai kísérleteket bemutatni. Nagyon nagy volt az érdeklődés az őszi borsó iránt, mivel a növényről tudni kell, hogy a vegetációs időszakában a többi szántóföldi növényekhez képest az egyik legkisebb vízmennyiséget igénylő kultúráról van szó. A borsó a jövőben nagyobb szerepet kaphat a magyar köztermesztésben is, hiszen a borsó a takarmányozásban és a humán élelmezésben egyaránt jól használható. A borsó fehérjében gazdag, könnyen tárolható és termeszthető növényi kultúra. Nitrogénmegkötő növény, annak minden előnyével rendelkezik. A növényi fehérjék iránti globális kereslet növekedése kedvező környezetet teremt a növekvő termeléshez. A kukorica kiváltására is alkalmas.

A sárgamagvú borsó fajták feldolgozásából nyert fehérje izolátumot például táplálkozási porok, illetve élelmi rostok előállítására is felhasználják, keményítőjüket kivonják. Ezért fontos alternatívát jelentenek az állati vagy szójafehérjékkel szemben, különösen azért, mert a borsómagok közel 45 százalék keményítőt, 21 százalék fehérjét és csak 1 százalék zsírt tartalmaznak. Könnyen termeszthető. Mint minden hüvelyes, nitrogént köt meg a levegőből a gümők segítségével. Csökkenthető a nitrogén bevitele. A szójával ellentétben, a gümőképző baktériumok őshonosok talajainkban, ezért oltás nélkül is termeszthető. Javítja a talajszerkezetet, s a fehérje növények termeléshez kötött támogatása érvényesíthető.

Nehéz kiváltani a hagyományos gabonaféléket

Sokan hangoztatják, hogy egyre sürgetőbb a szántóföldi növényeknél a termésszerkezet váltása. Perczel Péter szerint ez nagyon nehéz kérdés, mert egyelőre jó válasz még nem született. Gabonaövezetnek számítunk, ahol 2-3 millió hektáron folyik gabonatermesztés, és ekkora területen nagyon nehéz váltani, mert senki nem mondta még meg, hogy a kukorica helyett milyen növény vihető be a közter­mesztésbe ekkora területen. Az említett őszi borsó vetésterülete is jó esetben csak tízezer hektárral növelhető, és a többi növényfajnak, mint például a szójának is vannak területi, termesztési korlátjai. Összefogásra, segítségre, támogatásra van szükség ahhoz, hogy megtaláljuk azokat a növényfajokat, amelyek akár néhány millió hektár kiváltására lesznek képesek, fogalmazott a cégvezető.

Persze, már néhány növényfaj, mint a cirok is, már egyre növekvő területen érik be, és a takarmányozásban a kukorica kiváltására is használható. Az őszi borsó szintén ide sorolható. Újabban a rozson és a tritikálén kívül az árpát is szenázs formában is hasznosítják  az állattartók.  Ha van elegendő takarmány az országban, akkor a gazdák az árpát szemes formában is jó áron értékesthetik például a sörgyártók számára. Az árpa tehát kettős hasznosításra is alkalmas, amely még egyszerűbben, és alacsonyabb költségszinten termelhető meg, és felhasználhatóságát tekintve semmilyen hátrányt nem jelent akár a fehérje tartalmát, akár az emészthetőségét illetően. Az Isterránál pedig kiváló minőségű vírusrezisztens sörárpa vetőmag mellett, takarmányozási célú árpa vetőmag vásárolható, mivel ez az egyik zászlós termékük.

Cél a forgalomnövelés

Az idei szezonra a kettősség lesz a jellemző, ugyanis az Alföldön az aszály, a Dunántúlon viszont sok csapadék volt. Az Isterra a kereskedelemi gyakorlatában másod szaporítási fokú vetőmagot értékesítenek, ezért az országban nagyon sok helyen folyik a vetőmag termesztése. Ezzel a szállítási költségeket is alacsonyan tudják tartani, mert azokban az országrészekben is jelen vannak, ahol az időjárás nem kegyes az őszi kalászosok termesztéséhez. Összességében alacsonyabb terméshozammal számolnak, de bíznak a jó minőségben. Az Isterra fajtáit választók köre nem szűkül, sőt, az a tapasztalat, hogy nő az Isterra vetőmagok vetésterülete. A cég munkatársai pedig azon dolgoznak, hogy az általuk forgalmazott és 100 ezer hektáron elvetett, fémzárolt őszi vetőmag forgalma tovább növekedhessen, mondta végezetül Perczel Péter.

Értékesítés

Az elmúlt több, mint 20 év eredményei önmagukért beszélnek. Olyan búzafajták kiváló vetőmagjával látják el a termelőket, mint a Cellule vagy a Basilio (mindkettőt a KITE forgalmazza). Ezek a fajták a termés eredményeikkel, alkalmazkodó képességükkel és a kiváló betegség ellenállósággal egyre nagyobb teret hódítanak. A Basilio Magyarország egyik legnagyobb területen szaporított fajtája. A Basilio koraiságával, jóval 10 t/ha feletti termésével és malmi minőségével hódít a közép-európai régióban. 

Néhány éve került a portfólióba a Frenetic, mely a termés és a kiváló sütőipari minőség tökéletes kombinációja. A fajta 2022-ben megnyerte a posztregisztrációs kísérletet. (mindhárom KITE forgalmazásban). A KITE portfóliója egy új korai fajtával az Ampleur-rel bővült 2024-től.

Az újabb fajták közül kiemelkedik a Complice (IKR forgalmazásban), egy korai, magas hektoliter tömeggel rendelkező búza. Kínálatuk legjobb szárazságtűrő búzája.
Néhány éve került csak szaporításba a Providence. Kalászszáma és kiemelkedő ezermag tömege révén termése a legjobbak közé emelte. Mára az egyik legkedveltebb korai búza a kínálati palettájukon.

A 2024. év újdonságai a Celebrity középérésű, valamint a Danaida korai fajták. Aki a csúcstermésre tör bátran válassza a Celebrityt, kínálatunk egyetlen tar kalászú fajtáját, melynél a betegség ellenállóság kiemelkedő terméssel párosul. Ezt 2023-ban és 2024-ben is a GOSZ-VSZT-NAK kísérlet megnyerésével igazolta. A minőségi búzát termelőknek tökéletes választás a korai szálkás Danaida.

A búzák mellett az őszi árpa kínálatuk is bővült egy nagy termőképességű takarmányárpával. A korai Rendance már elérhető. A Leopard kitűnő választás azoknak, akik a magas termés mellett egy kiváló állóképességű, jól bokrosodó árpát keresnek, magas HL tömeggel.

A durumbúzák szintén elérhetőek a portfolióban. A már jól ismert, csúcstermésre képes Toscadou mellett megjelent a legújabb, kiváló minőségű Rocaillou fajta is. Mindkettő igen korai. A tritikálét termesztő gazdaságoknak is kínálnak egy fajtát, a Trisem-et, mely a legkorábban kalászoló, betegségekkel szemben ellenálló tritikálé.

A magas csírázó képesség, a minőségi csávázás, a fajták kiváló bokrosodási képessége és termésmennyisége együtt biztosítják azt, hogy alacsonyabb vetőmag normával is kiemelkedő termést takaríthatnak be az Isterra kalászosaival.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai