Tartalmas szakmai programmal rendezték meg a Baromfi Világnapot

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: B. K., 2025/07/11

A jövőben is arra fogunk törekedni, hogy minden lehetséges módon csökkentsük a madárinfluenza-járványok kialakulásának kockázatát, ennek érdekében hatékony ösztönzőket kívánunk bevezetni minden olyan lépésre, amely csökkenti a kockázatot és növeli a telepek biztonságát, hogy elősegítsük a baromfiágazat biztonságos működését” - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter, aki kiemelte, hogy mivel a vírus már mind a vándorló, mind a hazai vadmadarakban jelen van, egész évben folyamatos veszélyt jelent. Az állategészségügyi hatóság minden járvány kitörésekor haladéktalanul megtesz mindent a betegség mielőbbi felszámolásáért - tette hozzá, majd úgy folytatta: gyanú esetén is ártalmatlanítják az érintett állományokat, időszakonként zárt tartást rendelnek el és járványvédelmi minimum feltételeket írnak elő.

Az agrárminiszter elmondta, hogy a legutóbbi járvány súlyossága és területi kiterjedése rámutatott arra, hogy a madárinfluenza endémiás jelleggel szinte folyamatosan jelen lesz hazánkban, Európában és a világ számos térségében.

Nagy István hangoztatta, hogy “büszkék lehetünk az agrárium fejlődési ívére 2010-től napjainkig, hiszen nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően növekedett a termelékenység”. Magyarországon már ma is vannak olyan gazdálkodók és agrárvállalkozások, amelyek termelési mutatóikban versenyképesek a nyugat-európai élmezőnnyel - fűzte hozzá.

Azt viszont kiemelte, hogy egyvalamiben azonban további előre lépésre van szükség, ez pedig a hozzáadott érték, amit növelni kell a jövedelmezőség és a versenyképesség erősítése érdekében. “Az a vállalásunk, hogy a termőföldtől az asztalig magyar kézben tartjuk a termelést és növeljük a magyar hozzáadott értéket” - fogalmazott, majd hozzátette, hogy 2027-ig mintegy 4300 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Arról is beszélt, hogy a baromfiágazat a sertéságazat mellett a legversenyképesebb és egyben a legnagyobb koncentrációval rendelkező állattenyésztési ágazat Magyarországon. Leszögezte, hogy a baromfiágazatba való befektetés megtérülése kiemelkedő, amivel ráadásul hosszú távon számolhatnak az ágazati szereplők, a baromfihús ugyanis az egész világon az egyik legnépszerűbb fehérjeforrás, melynek kereslete folyamatosan nő.

A kormány képviseletében megerősítette, hogy minden eszközzel támogatják a Magyarország élelmezésbiztonságához alapvetően hozzájáruló állattenyésztőket, beleértve a baromfitartó gazdálkodókat. Nagy István áttekintést adott az állattenyésztőket érintő pályázatokról, és arra is kitért, hogy a Vidékfejlesztési Program támogatásainak is köszönhetően európai összevetésben dinamikusan bővült az állattenyésztés teljesítménye. “A legfrissebb uniós adatok alapján a tagállamok közül a sertés- és baromfivágásszámot tekintve az ötödik, a tejfelvásárlás esetében pedig a második legmagasabb növekedést produkáltuk 2024 januárjától novemberig. Az élősúlyban számított vágások területén tavaly a baromfi esetében 6,1 százalékos növekedést értünk el” - mutatott rá Nagy István, aki végül megjegyezte, hogy a Vidékfejlesztési Program idén pénzügyileg is lezárul, és a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv váltja, aminek forráskerete csaknem 5400 milliárd forint, amelyből a vidékfejlesztés a 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetően 2900 milliárd forintot tesz ki.

A globális baromfiipar továbbra is erős lendülettel működik, de a geopolitika, illetve a madárinfluenza jelentős tényező lesz, amelyekre figyelni kell, kezdte előadását Éder Tamás. A globális kereskedelem várhatóan erős marad a viszonylag szűkös globális fehérjeellátás és a növekvő fogyasztás mellett. Ezen belül a globális baromfiipar továbbra is erős lendülettel működik. A Rabo Research 2025-re erőteljes keresletet jósol, 2,5-3% közötti növekedési rátával, a 2024-es 2,6%-os növekedés után. A baromfihúst és tojást a többi fehérjéhez képest versenyképes ára továbbra is elérhetővé teszi az árérzékeny fogyasztók számára, emellett bármilyen diétába beilleszthetők értékes aminosav összetételük miatt, könnyen és sokféleképp elkészíthetők, ráadásul vallási előírások sem tiltják fogyasztásukat, mondta az alelnök.

A baromfipiacok közül 2025-ben a dél- és délkelet-ázsiaiak növekednek várhatóan a leggyorsabban, és az EU baromfipiaca is várhatóan felgyorsítja növekedését. Annak ellenére, hogy Nyugat-Európából egyre inkább igyekeznek kiszorítani az állattenyésztést, ahogyan a komoly volumennel rendelkező Hollandiában adminisztratív eszközökkel is próbálják akadályozni az új telepek létesítését, valamint a meglévők működését. Ezzel szemben Észak- és Dél-Amerika ellátási kihívásokkal néz szembe a globális tenyészállathiány és a kiábrándító élelmezési adatok miatt, különösen Észak-Amerikában. Kínában a gyengébb gazdasági feltételek, a fogyasztói bizalom csökkenése és a hazai húskínálat túlkínálata az ágazat gyors növekedését követő évek után kihívásokat jelent. Ezek a problémák kiegyensúlyozzák a piacokat, azonban korlátozzák az ágazat növekedési potenciálját. A jövőre nézve a geopolitikai feszültségek például a baromfiimportra kivetett amerikai vámok és a más régiókból érkező megtorló intézkedések várhatóan kulcsszerepet játszanak majd a globális baromfipiac alakításában, tovább zavarhatják a kereskedelmet és megváltoztathatják a globális kereskedelmi folyamatokat. E feszültségek ellenére a globális kereskedelem valószínűleg erős marad, amit a viszonylag szűkös globális fehérjeellátás és a növekvő fogyasztás támogat, fogalmazott az alelnök. 

Az iparágak a biológiai biztonság jobb kezelésére fognak összpontosítani, mivel az állatbetegségek jelenléte és hatása továbbra is kihívást jelent a termelők számára. Bár a vakcinák, a genetika és az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia nem újak, az ágazat egyre inkább ezekhez a megoldásokhoz fog fordulni az állatbetegségek jobb kezelése és ellenőrzése érdekében. A fenntarthatóság továbbra is az állati fehérje ellátási láncok középpontjában áll, a jogalkotási intézkedések és a természettel kapcsolatos nyomás stratégiai kockázatokat jelentenek. A vállalatokat arra ösztönzik, hogy készüljenek fel az adatgyűjtésre, mivel a jelentéstételi irányelvek fejlődnek, és a kialakuló technológiák segítségével találjanak szinergiákat az éghajlat, a természet és a szabályozási követelmények között, mondta Éder Tamás.

A nemzetközi tojáspiac jelenleg jelentős változások időszakát éli. A legfontosabb trendek közé tartozik a ketreces tartásról az állatjóléti szempontokat jobban figyelembe vevő tartási rendszerekre való átállás, az infláció és a gazdasági tényezők hatása az árakra, a technológiai fejlődés a termelésben és a feldolgozásban, valamint a fenntarthatóság és a szénlábnyom csökkentésére irányuló erőfeszítések. A globális tojásárak jelentős ingadozást mutatnak, amelyet olyan tényezők befolyásolnak, mint a madárinfluenza-járványok, a takarmányköltségek és a regionális kereslet-kínálat dinamikája. A világ legnagyobb tojástermelői közé Kína, az Európai Unió, az Egyesült Államok és India tartozik, míg a fogyasztási szokások országonként eltérőek, Mexikóban és Japánban például magas a fejenkénti fogyasztás. A nemzetközi tojáskereskedelem jelentős volumenű, a legfontosabb exportőrök közé Hollandia, Lengyelország és Törökország tartozik. A madárinfluenza továbbra is komoly kihívást jelent a piac számára, jelentős termelési veszteségeket és áremelkedéseket okozva. Ezzel párhuzamosan a fenntartható termelési gyakorlatok, beleértve a ketrecmentes és ökológiai rendszereket, egyre nagyobb teret nyernek a fogyasztói igények és a szigorodó szabályozások hatására. A piacra a következő években a kereslet további növekedése, az árak rövid távú ingadozása és a fenntartható termelés fontosságának erősödése várható, jelentette ki az alelnök.

A madárinfluenza továbbra is komoly aggodalomra ad okot a baromfiágazatban világszerte. A betegség terjedése változatlanul az ágazat egyik legnagyobb működési kihívása, amit a szűkös szülői állomány és a magas keltetőtojásárak csak tovább súlyosbítanak, ami korlátozza a termelés bővítésének lehetőségét. A madárinfluenza növekvő fenyegetésére válaszul egyre több ország fordul a vakcinázás mint megelőző intézkedés felé. Míg a tojástermelők általában jobban támogatják a vakcinázást, a baromfihústermelő ágazatok továbbra is óvatosabbak, különösen a víziszárnyastartók – közülük is a hízott terméket előállítók – elsősorban a kereskedelmi hatásokkal kapcsolatos aggodalmak és a korábbi vakcinázási erőfeszítések vegyes eredményei miatt. Franciaország például, amelyet a madárinfluenza erősen érintett, különösen a nagy kacsa- és szabadtéri baromfitermeléssel rendelkező régiókban, a vakcinázás bevezetése óta jelentős javulást tapasztalt a helyzetben. Hollandiában már a harmadik körös üzemi vakcina kísérletek zajlanak, amelyek során az optimális oltás számot, illetve időpontot vizsgálják. Más ázsiai és latin-amerikai országok, ahol az exportfüggőség alacsony, és a gazdák kevés kártérítést kapnak a madárinfluenza kitörése miatt, szintén elkezdték a vakcinázási programok bevezetését, és bizonyos sikerrel jártak. A vakcinázás önmagában nem adhat teljeskörű megoldást a madárinfluenzára, a járványvédelmi intézkedések következetes betartása, valamint annak folyamatos szigorú ellenőrzése is elengedhetetlen.

Az Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti forrásból adható, de 2025. évben lejáró nemzeti támogatások („gyógyszertámogatás” 148/2007, állatjóléti támogatás 11/2019, állati hulla megsemmisítés stb.) idei évi uniós jóváhagyási folyamatainak sikeres lebonyolítása esetén, változatlan formában előreláthatóan 2030-ig megmaradnak. A telepberuházási támogatások hatalmas túligénylések alapján kijelenthető, hogy az állattartási/állatitermék-előállítási kedv megvan a termelőkben (EU szinten is jellemző a beruházási/fejlesztési igény a termelők részéről). A generációváltás, illetve a szakképzett és szakképzetlen munkaerő hiánya, valamint a bérköltségek emelkedése állandó problémát jelent az állattenyésztési ágazatokban, mondta végezetül Éder Tamás.  

A szakmai megnyitót és köszöntőket követően, „A baromfi termékpálya jövője, az európai és közép-kelet-európai országokra fókuszálva” címmel a Rabobank szakértőjétől Nan-Dirk Mulder úrtól hallhattak előadást a résztvevők.
A szállítás közbeni állatjólétről, illetve annak elméletéről, gyakorlatáról Tim van Schaik terméktámogatási menedzser (JBT Marel), és dr. Csorbai Attila a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal. A madárinfluenza megelőzése érdekében szükséges tisztítási és fertőtlenítési protokollt Luc Ledoux vállalkozásfejlesztési menedzser (CID LINES An Ecolab) ismertette, míg a Járványvédelmi technológiákat a madárinfluenza elleni védekezésben Jánosa Tibor igazgató (AlphaVet Zrt.) mutatta be. Ezután az évente szokásos díjátadó következett, majd állófogadással zárult a rendezvény.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai