Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Szerző: (Hajtungy), 2025/07/15
Nagy érdeklődés mellett zajlott június 13-án a Nagykun 2000 Mg. Zrt. központjában és a kísérleti parcelláknál a regionális fajtabemutató. A két nagy hazai nemesítőház, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Szeged (amely intézet tavaly ünnepelte a megalakulásának a centenáriumát), és az Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár (amely tavaly volt 75 éves) kutatói ismertették a GK és az Mv kalászos gabonák nemesítési eredményeit, termesztéstechnológiai újdonságait. Bori Tamással, a Nagykun 2000 Mg. Zrt. elnök-igazgatójával arról is beszélgettünk, hogy a cégcsoport tevékenysége több lábon áll, amely tevékenységben a rizstermesztés jelenti a meghatározó portfoliót.
Bori Tamás, a fajtabemutató konferencia megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a cégük évtizedek óta ad helyet a két nagy nemesítőház nemesítési eredményeinek az ismertetésére, és a kísérleti termesztések bemutatására. A Nagykun 2000 Mg. Zrt. összesen 4300 hektáron gazdálkodik, és végez szántóföldi növénytermesztést. A szántóföldi növények területén jelentős az őszi kalászosok, a napraforgó, a szója, a kukorica, a silókukorica, a lucerna és a rizs termesztése, az öntözött szántóföldi növények termesztése, valamint a vetőmagtermesztés. A közel 500-as tejelő szarvasmarha állományukkal jelentős a tejtermelésük, évente majdnem 5 millió liter tejet értékesítenek.
Bori Tamás
elnök-igazgató
Az őszi gabonaféléket (elsősorban búza, de kisebb területen egyéb gabonaféléket is) ezer hektár fölötti területen vetik el, s a gyengébb adottságú földterületeiken az átlagos terméshozam az időjárástól függően 5-7 tonna/hektár. Minden évben megterem a búza étkezési minősége, így a 4-6000 tonna mennyiséget a malmoknak értékesítik. A magas olajsavtartalmú napraforgót 400 hektáron termesztik, átlagosan 2,5-3 tonna/hektár hozammal. A kukorica vetésterülete 350 hektár, és rendszeres öntözést igénylő szántóföldi növényeket termesztenek úgy, mint hibridkukoricát és szóját – de sajnos az alkalomszerű vagy rendszeres öntözést igénylő területek nagysága és növényfajok száma is folyamatosan növekszik. A szarvasmarha állományuk takarmány-ellátásának egyre növekvő részét saját termesztésű takarmánynövényekkel, gabonával biztosítják, de egyelőre jelentős a takarmányvásárlás volumene is.
A rizstermesztés kiemelt fontosságú a kisújszállási cégnél. Az 1600 hektárnyi beépített rizsföldön éves szinten 800-900 hektáron 3200-4000 tonna árurizst termelnek, 4-4,5 tonna/hektár átlagos hozammal, amelyet saját rizshántoló üzemükben dolgoznak fel. A rizs vetésterületének 30 százaléka Bio terület – amelyet a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőriz –, s az itt megtermelt rizst saját feldolgozás után Bio termékként, elsősorban külföldön értékesítik. A növénytermesztés területén 2002-ben bevezették a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszert, amely a nyomon követési rendszerrel együtt biztosítja a növénytermesztés egyre szigorúbb minőségi követelményeinek fokozott érvényesülését.
A fajtabemutatóval kapcsolatban meg kell említeni, hogy Dr. Mihály Róbert kalászos gabona nemesítési osztályvezető ismertette a szegedi gabonakutató kalászos nemesítési eredményeit. Az új martonvásári gabonák eredményes termesztéséről Bakos Péter Kenéz, az Elitmag Kft. igazgatója, valamint dr. Mikó Péter tájékoztatott. Molnár Gábor, a Nagykun 2000 Mg. Zrt. termelési igazgatója arról tartott előadást, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével hogyan valósul meg a kalászosok termesztéstechnológiája. A piaci várakozásokról két malomipari cég vezetője számolt be. Kökény István, a Kunsági Malom Kft. vezetője szerint jó minőségű búzatermés várható, s úgy gondolja, hogy 65-70 ezer forint/tonna árcentrum alakulhat ki a malmoknál. Bidló Gábor, az Első Pesti Malom vezérigazgató-helyettese ennél magasabb árcentrumot jósolt, szerinte 70-75 ezer forintot is érhet az idén a malmi minőségű búza.
Az előadások után a szántóföldi fajtabemutatókon az érdeklődő gazdálkodók láthatták, tapasztalhatták, hogy az egyes fajták hogyan teljesítenek. Bori Tamás szerint a búzafajták választásakor nem a katalógusban szereplő információk az elsődlegesek, hanem az, hogy a gazdálkodó területi és termesztéstechnológiai adottságaiban hogyan teljesít az adott búzafajta. S ha a gazda objektív módon össze tudja hasonlítani az egyes fajták eredményeit, akkor sokkal könnyebb a választás. Azért is fontosak ezek a szántóföldi bemutatók, mert lehetőség nyílik a nemesítők és a gazdálkodók közötti kötetlen beszélgetésekre, mondhatni tapasztalatcserékre is. Továbbá fontos megemlíteni a bemutatóval kapcsolatban, hogy a Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél évtizedes hagyományai vannak a magyar búzafajták kísérleti parcellákon történő vetésének és bemutatásának, ezt a céggel kapcsolatban álló gazdák ma is igénylik, és jó néven veszik. A fajtabemutatóknak az is hozadéka, hogy a Nagykun 2000 Mg. Zrt. munkatársai nemcsak a gazdákkal, hanem a nemesítőkkel is szoros munkakapcsolatot alakítottak ki, így közvetlenül első kézből kapnak hasznos információkat a kutatóktól, például a fajtaváltást illetően, vagy adhatnak értékes visszajelzést az egyes fajták teljesítőképességéről.
A búzafajta jó választása az eredményes gazdálkodás egyik lapja. Az elnök-igazgató szerint a 10-30 Aranykoronás területeiken rendkívül nehéz egy termesztéstechnológiát alkalmazni, már csak azért is, mert a csapadék is kevés. A búzafajtáknál tehát a szárazságtűrő képesség az, ami szinte elsődlegesnek mondható, de fontos a sikér minősége, a fehérjetartalom mértéke is. A gyengébb adottságú területeiken már kipróbálták az alternatív gabonafélék (alakor, tritikálé, tönkölybúza) termesztését, és biztató, jó eredményeket értek el. A pozitív tapasztalatokra alapozva ezeknél a fajoknál biotermesztésben gondolkodnak, és száz hektár biotermesztésbe vonását már megkezdték.
Az eredményes gazdálkodáshoz ma már elengedhetetlen az öntözés megléte. Bori Tamást egy éve bízták meg a cég irányításával, amit Ágfalvi László Elektől vett át. Az elődök pontosan tudták, hogy az utód azért is jó választás, mert igen nagy nemzetközi tapasztalatokat szerzett az előző munkaköreiben, és nem csak a kapcsolatait, tapasztalatait tudja hasznosítani, hanem az elképzeléseivel, ötleteivel a cég fejlesztése is megvalósul. Nem mintha az elődök gondolkodásából hiányzott volna az innováció. Sőt, Bori Tamás hálás az elődöknek azért, hogy egy stabil, jó működő cég vezetését bízták rá. Ma már vezetői szinten is nagy az agráriumban a munkaerőhiány, különösen a kreatív gondolkodású vezetőkből, így nagy a verseny a munkaerőpiacon is. A Nagykun 2000 Mg. Zrt. vezetésében már a korábbi elnök-igazgatóknál is erőteljesen zajlott a generációváltás, de az idősebb, nyugdíjba vonult kollégákat sem felejtik el - ha igény és mód van rá, az ő tudásukat, tapasztalatukat is igénybe veszik. Az elnök szerint a fiatalok lendülete, kreativitása, és az idősebbek bölcsessége kiváló ötvözete az eredményes munkavégzésnek. Az örökség és a hagyomány kötelezi az első számú vezetőt is.
A fejlesztés mind a támogatáspolitikára, mind pedig saját források révén valósulhat meg egy agrárcégnél. A gyorsan változó világunkban a kiszámíthatatlanság vált jellemzővé, ami kétféle reakciót válthat ki a cégeknél. Az egyik, hogy meghúzom magam, és a tartalékjaimon élem túl ezt az időszakot, a másik viszont az előre menekülés. Bori Tamás úgy gondolja, hogy mindkét módszert megfelelő súlyozással alkalmazzák. A rizstermesztés és feldolgozás a húzó ágazatuk, mivel összességében az ár bevételük 40 százaléka innen származik, ezért is élnek az élelmiszeripari fejlesztési beruházások pályázati lehetőségeivel. Ez pedig egyfajta előre menekülés, mert olyan fejlesztésre pályáztak, amivel növelik a feldolgozó kapacitásukat, mégpedig a legmodernebb technológiával. A fejlesztéseknél törekednek a megújuló energiaforrások növekvő mértékű bevonására – ezért az új beruházások energiaellátása energiatároló-rendszerrel kombinált napelemeken, a rizs szárítása pedig már most részben mezőgazdasági melléktermékekre (pl. rizspelyva) alapoz.
A növekvő rizstermelés miatt egyébként mindig is jellemző volt a fejlesztések megvalósítása. 2009-ben rizshántoló és csomagoló üzemet épített a cég, ahol megkezdték a barna rizs, az A és B minőségű fehér rizs nagy és kis tételben történő előállítását, idézte fel a múltat az elnök. Az idei évtől – a külföldi piacok igényeihez is alkalmazkodva - IFS élelmiszer-biztonsági rendszert működtetnek az élelmiszertermelés szigorú nemzetközi szabályozásának megfelelően, és a „szántóföldtől az asztalig” nyomon követés biztosítására. A rizst külön soron szárítják, tisztítják és tárolják, valamint feldolgozóüzemükben kizárólag rizst dolgoznak fel, így tudják garantálni a fogyasztók számára a gluténmentességet.
A számos fejlesztés és pályázati lehetőségnek köszönhetően a kisújszállási telephelyen rizsmalom épült a termékpaletta bővítése céljából, így megkezdték a rizsliszt gyártását. Bővítették az alapanyagok tárolására szolgáló kapacitásukat is. A hagyományos termesztés mellett biorizs termőterületekkel is rendelkeznek, amelyet 2016-tól a kisújszállási üzemben ellenőrzött keretek között dolgoznak fel. A biotermékek előállítását a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzi.
A klímaváltozás negatív hatásai a rizsföldeken is megmutatkoznak. Bár a rizs eléggé jól tűri a megszokott éghajlati körülményeket, de a hirtelen változó hőmérsékleti viszonyokat ez a növény is nehezen tolerálja. Itt is megmutatkozik a hőstressz hatása még akkor is, amikor a gyökérzet vízben áll. A klímaváltozás a hazai rizstermesztést annyiban befolyásolja, hogy eddig a napfényes órák számát és az éves hőösszeget tekintve, hazánk volt a rizstermesztés északi határa, s ez most északabbra tolódott. A hazai viszonyokra nemesített rövid tenyészidejű, 4-5 tonnát termő rizsfajták egy részét fel lehet váltani a görög, az olasz, a spanyol hosszabb tenyészidejű, de nagyobb termőképességű fajtákkal. De van néhány olyan magyar fajta, amelyek nagyon jól kiállták az idők próbáját, különleges minőségük miatt indokolt a hosszú távú termesztésben tartásuk, de vannak új, ígéretes hazai fajták is.
A rizspiac, s ez igaz minden élelmiszeripari termékre, rendkívül árérzékeny. Egész Európát elárasztotta a mianmari nagyon olcsó rizs, olyan szinten nyomja le az árakat, ami ellen az EU nyolc rizstermesztő országának a képviselői közös nyilatkozatot fogalmaztak meg a kormányaik számára. Ebben azt kérik, hogy az olcsó import termékeket szorítsák vissza, akadályozzák meg a behozatalukat, és védjék meg a belső piacukat. Bori Tamás a Rizs Szövetség elnöke is, így az egész magyar rizságazatot képviselve tárgyalt Brüsszelben. A Nagykun Rizs idehaza közismert, közkedvelt, elfogadott márkanév, a fogyasztók tudják, hogy ha ezt a rizst veszik, akkor a minőséget tekintve a termék ár-érték aránya nagyon jó. Ugyanakkor a nagyon olcsó, gyenge minőségű import termék kihat a cég üzletpolitikájára is.
A megoldandó feladat, amelyen az érintett ágazati szereplők most közös összefogással dolgoznak, hogy a fajták fenntartása és a vetőmagigény folyamatos, kiszámítható biztosítása megoldott legyen.
A Nagykun Rizs esetében a jó minőség fontos ismérvei a nagyon alacsony arzéntartalom, garantált gluténmentesség és a kiváló gasztronómiai tulajdonságok - ezért is kedvelik a fogyasztók ezt a rizsmárkát. A konvencionális rizst Nagykun Rizs márkanévvel elsősorban a hazai piacon értékesítik, míg a biorizst Németországba, sőt, egy részét a németeken keresztül Kínába exportálják, és kis mértékben a hazai piacokon jelennek meg vele. A hagyományos- és a biorizs hazai fogyasztásának a növelése érdekében a közösségi médiákon edukációs céllal mutatják be a cég termelési folyamatait, így a fogyasztó is megtapasztalhatja, hogy a rizs előállítása során érvényesül a „termőföldtől az asztalig” uniós előírás. A „Nagykun Rizs”-t az Európai Unió Földrajziárujelző-oltalomban minősítette, ami komoly piaci hozzáadott értéket jelent a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl. Az ökológia termesztésben felhasznált fajta magyar nemesítésű.
A rizs feldolgozása, a rizsből készült termékek gyártása is egyfajta előre menekülést jelentett. Több új termékkörrel jelentek meg a Nagykun rizstermékek. Először a Roppant jó! márkanévvel garantáltan gluténmentes puffasztott rizs termékek gyártását kezdte meg a cég, így azokat a lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Laktózmentesek is a termékek, mert a gyártásuk során tejcukrot egyáltalán nem használnak fel. Teljes mértékben adalékmentesek, válogatott alapanyagokból, tartósítószerek hozzáadása nélkül készülnek. Minden puffasztottrizs-termék 80% barnarizst tartalmaz, ezáltal táplálkozási szempontból is igen értékes élelmiszerek – miközben fantasztikusan finomak. Segítik az emésztést, és a vegán étrendet követők is bátran fogyaszthatják, mert nem tartalmaznak állati eredetű összetevőt.
Az édesipari termékek körében igazi különlegességként bukkantak fel a Rice-ler márkanévre keresztelt Nagykun puffasztottrizs-termékek. Ezeket a hazai feldolgozású termékeket a reform desszertek közé sorolják, mert ahogyan a Roppant jó! termékcsalád, úgy ezek is gluténmentesek. A nem bevonó masszával, hanem valódi, minőségi belga csokoládéval bevont puffasztott rizskorongokban megtalálhatók ugyanazok az értékes összetevők, amelyek a natúr változatban is. S azért is egyedülállók, mert a rizskorongok teljes egészében csokival vannak bevonva.
Az idei rizstermesztési szezon nem éppen kedvezően indult, értékelte az idei év eltelt időszakát Bori Tamás, aki a Rizs Szövetség elnöke is. A tavaszi hidegek nem kedveztek a növény fejlődésének, mint ahogy az sem, hogy az ugaroltatott rizsföldeken a tavalyi – szerencsére azóta már megváltozott – előírások miatt felszaporodtak és elszórták a magjukat a gyomok – ennek eredménye, hogy a rizsföldek az idén a szokásosnál gyomosabbak. Persze, még a nyári és az őszi időszak még előttünk van, így a rizsföldeken még jó eredmények is születhetnek, amiben az elnök reménykedik is. A piacon mindenki szembesült az import termékek árat torzító hatásaival, ezen pedig nehéz változtatni.
A Rizs Szövetség a tagság érdekében lobbizik a döntéshozóknál. Sikernek mondható, hogy a vízért nem kell fizetni a rizstermesztőknek, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez a Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél is, hiszen százmillió forint feletti összeg maradhat a kasszájukban. De az ilyen jellegű döntések meghozatala hosszas időbe telik, így a bizonytalanság érzése is elfogja a rizstermesztőt, amíg a döntés megszületik. A szövetség elnöke szerint a hosszútávú és kiszámítható megoldás az lenne, ha – a halastavak példájához hasonlóan - egy elfogadható összegű átalánydíj lépne életbe a vízhasználatkor. Azt sem szabad elfeledni, hogy a rizsföldek csak a Nagykunnál 800-900 hektár párologtató vízfelületet jelentenek – ez pedig a légköri aszály elkerülésében és a konvektív csapadék-hajlam növelésében nagy segítséget jelent.
Állandóan napirenden van az új, nemesített rizsfajták termesztésbe vonása. Idehaza gyakorlatilag jelentősen csökkent a rizsnemesítés, bár a MATE Galambosi Rizskísérleti Telepén nyomokban még folynak nemesítési munkálatok. Az elnök szerint nagyon fontos az államilag elismert rizsfajták fenntartó nemesítése és vetőmagtermesztése, és kívánatos lenne új fajták nemesítése, komplex agronómiai, genetikai és növényélettani vizsgálatok a rizs általános alkalmazkodóképességének fejlesztésére. Ugyancsak elengedhetetlen a rizs agro-technológiájának fejlesztése (tápanyagreakciók, aerob rizstermesztés, organikus rizstermesztés), s a rizs fajtagyűjtemény megőrzése és vizsgálata.
A beszélgetés végén Bori Tamás megemlítette az Agrármarketing Centrum exportpiacok felkutatását segítő B2B programját, amelynek keretében a Nagykun 2000 Mg. Zrt. is több országban mutathatta be a termékeit, építhetett kapcsolatot, és nagy nemzetközi élelmiszeripari kiállításokon is jelen voltak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakította az úgynevezett Mentes Munkacsoportot, amelynek a Nagykun 2000 Mg. Zrt. is alapító volt és jelenleg is igen aktív tagja.
A bizottság az egyre növekvő piaci részesedésű mentes termékek gyártásához, piacszabályozásához, a fogyasztók magasszintű tájékoztatásához, edukációjához kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik annak érdekében, hogy a fogyasztók a valóban mentes és egészséges mentes (bizony, sajnos rengeteg az olyan mentes termék, ahol a helyettesítő összetevő(k) az eredetinél sokkal egészségtelenebbek!) termékeket vásárolhassanak, és a gyártók részéről teljes mértékben a tisztességes piaci magatartás valósuljon meg.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza