AGRO-AQUA Kft. a horgászok kiváló partnere

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: (Hajtungy), 2025/07/17

Az AGRO-AQUA Kft.-t Dr. Müller Ferenc, a Halászati Kutató Intézet volt igazgatója alapította 1991. júniusában. Amikor Müller Ferenc nyugdíjba ment, és az Iskolaföldi halastavakon belefáradt a mindennapos munkák elvégzésébe, akkor felajánlotta a cég megvételét Dr. Csoma Antalnak, Gábor édesapjának. Müller Ferenc munkásságáról érdemes annyit megemlíteni, hogy folytatva elődjének, Szalay Mihálynak a munkáját, a HAKI a vezetése időszakában komoly fejlődésen ment keresztül, a hazai halászati ágazat kutatás-fejlesztési tevékenysége jelentősen megerősödött az ő munkásságának köszönhetően is, és a nemzetközi kapcsolatokat is megerősítette. Elkötelezett halász volt, aki az Iskolaföldi halastavakon imádott dolgozni.  

Csoma Gábor 
tulajdonos, ügyvezető igazgató

A bérlés gátolja a fejlesztést 

Az Iskolaföldi halastavakat 1991-ben csak bérelni lehetett, mert akkor a HAKI volt az állami tógazdaság tulajdonosa. A tulajdonosi viszony csupán annyiban változott, hogy jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) alapítványa tulajdonolja, kezeli a vagyont, a gazdaságot. Ebből adódóan az AGRO-AQUA Kft. továbbra is bérli a tógazdaságot. Müller Ferenc a Haltenyésztési Kutató Intézettől hosszútávon bérelt 80 hektár területen - melyből 74 hektár a víztükör – gazdálkodott, amely 2010-ben bővült ki a tógazdaság másik oldalával, ahonnan további mintegy 90 hektárt csatoltak a meglévő 80 hektárhoz. 

Az Iskolaföldi tógazdaságot a múlt század ötvenes éveiben építették, így nem csoda, hogy a gazdaság jelentős rekonstrukciós munkálatokat igényelt. Amióta Gáborék a bérlők, azóta több százmillió(!) forintot kellett fordítaniuk az 52 tóból álló gazdaság fejlesztésére, karbantartására. Igen nagy pénzügyi forrásokat kellett mozgósítaniuk a rekonstrukcióra, mert miután a tulajdonos alapítvány, ezért a halászati operatív program pályázati lehetőségeivel itt nem lehet élni. Gábor hangsúlyozta, hogy a tógazdaságban folyamatosan el kell végezni a karbantartást, ugyanis a rendszer műszaki állapotán meglátszik az idő vasfoga. A rendszer megépítése már elavulttá vált, és ma már érthetetlen, hogy úgy építettek meg egy gyönyörű tógazdaságot, zsilipekkel, automatizált halkiemelő rendszerekkel, hogy nem járt hozzá az aszfaltozott út. Ezek az infrastrukturális hátrányok folyamatosan éreztetik a negatív hatásokat, mivel esős időben ma is, a jelentős útburkolati munkák elvégzése ellenére nehezen megközelíthetőek a tavak egy része.   

Persze, nagy erőfeszítéseket kell tenni a hiányosságok kijavításáért, de nagyon nehéz úgy tervezni, hogy nem a saját tulajdonról van szó. Az AGRO-AQUA Kft. együttműködési megállapodás keretében használja a tógazdaságot, amely megállapodást rendre meg kell újítani. Ez viszont bizonytalanná teszi a jövő tervezését, hiszen nem tudni, hogy öt év múlva ki fogja működtetni a tógazdaságot. A beruházások viszont hosszabb idő alatt térülnek meg, így a használónak nem éri meg a fejlesztés megvalósítása.

Csak a dróntechnológia segít 

Az AGRO-AQUA Kft. mindig is területet és technikai hátteret nyújtott a tógazdasági technológiák és ezen belül is kiemelten a vizes forgó (halastavi váltógazdálkodás) kutatási téma továbbfejlesztéséhez. A Kft. elősegítette a kutatási eredmények gyakorlatban történő gyorsabb elterjesztését, és ma is gyakorlati háttérrel referencia egységként működik a hazai és nemzetközi szakemberek részére. Gábor két évtizede gazdálkodik az Iskolaföldi tógazdaságban, így bőven vannak pozitív és negatív tapasztalatai. Saját bevallás szerint itt fizette meg a legnagyobb kárt, amit a természet okozott.

Történt, hogy az egyik tavukba 10 mázsa egy nyaras süllőt helyeztek ki ősszel, amiből tavasszal egy darabot sem tudtak lehalászni. A kormorán mindig is jelen volt a területen, de ezen a télen a torkos madár minden süllő egyedet megevett a tóból.   

Gábor ekkor szembesült azzal, hogy a tógazdaság mennyire terhelt az állandóan halra éhes madár és halevő emlősállatokkal, és milyen nehéz eredményesen gazdálkodni úgy, hogy a tógazdaságtól 500 méterre a Körös ártéren meg tud pihenni a madár. A tógazdaság igazi terülj-terülj asztalka a madaraknak és az emlősöknek. Egyetlen védekezési módszer – mivel a gázágyú sem hatásos – ha olyan méretű halakat helyeznek ki a tavakba, amelyeket a madár nem tud egyben lenyelni. Ehhez persze, a haltermelési technológiát is úgy kellett alakítani, hogy az ivadék minél gyorsabban nagy méretre nőjön.

A 0,8-1 kilogrammos halakban a madarak már nem tudnak olyan nagy mértékű kárt tenni, illetve annyit igen, hogy a nagy halakat is „megcsipkedi”, fizikálisan bántja, sérüléseket okozva az állománynak. 

Nagyok a károk 

Az Iskolaföldi tógazdaság nagy hátránya, hogy a tavak igen sekélyek. A legmélyebb pont a tavakban 1,2 méter, ami 30-40 centiméteresre fut ki a partokig. Ebben a kis vízben pedig igen nagy kihívást jelent az eredményes haltermelés. Tegyük ehhez hozzá, hogy semmiféle támogatást nem tud a gazdálkodó igénybe venni, nem csoda, hogy Gábort is csak a szakma szeretete, a haltermelés öröme tartja itt. Szerinte addig lesz az Iskolaföldi tavakban haltermelés, amíg Gábor kollégája, Kakuk Csaba irányítja a haltermelést. Ő az a kiváló szakember, aki Gábor jobbkezeként évtizedek óta viszi a gazdaságot, így kiváló tapasztalatokkal rendelkezik a gazdálkodást illetően. A 170 hektárt a termelés mellett gondozni, karbantartani kell, s hogy a méreteket is tisztán lássuk, több mint 120 zsilipet kell naponta ellenőrizni. A vizet egyébként a Körösről kapják, saját vízkivétellel, míg az elfolyó vizet visszafordító szivattyúval távolítják el a tavakból. Ez pedig igen nagy költségeket emészt fel, mert nincs napelempark, amivel az elektromos áram költségeit csökkenteni lehetne. A napelempark telepítésének is a tulajdonviszonyok szabnak gátat.  

S ha már a gátat említjük, igen komoly gátrendszert kell naponta ellenőrizni, karbantartani, mivel nem csak a madarak, hanem a hód, a vidra és a pézsmapocok populációja is igen nagy. A gazdag biodiverzitásnak ez a hátránya is, hiszen naponta kell megküzdeni a termelés biztonságáért, fenntartásáért. Gábor csak a törvény adta lehetőségekkel élve küzd a károkozók ellen, mert a gazdálkodó felelősséggel tartozik a környezet védelméért. A haltermelés is a biodiverzitás fenntartásáért fontos, amit a gazdálkodónak tudomásul kell vennie.  

Gábor csak azért szkeptikus, hogy a természetvédelem korrekt számokkal dolgozik-e a madár- és emlősállatok okozta károkat illetően? A tapasztalata szerint sokkal nagyobb a károkozás, mint amit a természetvédelem elismer. Kérdés, hogy kellő kompenzációt kapnak-e a tógazdasági haltermelők a károkért? Egyelőre nem úgy tűnik, így a károk jelentős anyagi részét a haltermelők viselik. Az Iskolaföldi halas tavak tekintetében a madárkár tavanként 10-30 százalékot is eléri. Mivel sok kis tóegység van, ezért a madarak és az emlősállatok mindegyiket kedvelik, amit a klímaváltozás, vagyis az enyhe telek is elősegítenek. Ha nincs jégtakaró a tavakon, akkor a madarak vígan lakmároznak az elvermelt halakból. Ez pedig komoly stresszt okoz a halállományban, ami a gyengébb súlynövekedésben is megmutatkozik. A jelenlegi riasztási módszerek már nem hatásosak, ezért a drónos védekezés kialakítására fókuszálnak.    

Pontygenetika fenntartói 

A tógazdaság nagy előnye, hogy kiváló minőségű halat tudnak előállítani. Horgászok mondják, hogy extra minőségű pontyot vásárolnak a természetes vizek telepítéséhez. Itt nem szikes a talaj, hanem szinte csernozjom minőségű, ennek ellenére a halállomány igen kedveli a körülményeket, amit az is igazol, hogy kiváló a takarmányhasznosítási mutató, és jól, gyorsan növekszik a hal. A hal gyorsabb növekedése Kozák Balázs EM mikroszervezet használatának is köszönhető, és annak, hogy itt csak vadpontyot tartanak. Az AGRO-AQUA Kft. a dunai, a tiszai és a Tisza-Körös-közi vadponty genetikai állományát is őrzi, fenntartja, amire a tógazdaság ideális környezetet biztosít. Nem véletlen, hogy a cég a Magyar Országos Horgász Szövetség vadponty állomány genetikai fenntartója. Az a tiszai nyurga pontyállomány, amit a MOHOSZ Kajászói tógazdaságában gondoztak, azt már az AGRO-AQUA Kft. vette át.  

Ennek az a stratégiai jelentősége, hogy a Tisza, Körös vízrendszerében növelni kell a vadponty állományát, mert szeretnék elérni, hogy ez a pontyfajta domináljon a folyókban. A cég tavaly szaporította először a tiszai nyurga pontyot, mégpedig a HAKI munkatársának a segítségével. A szaporítás rendkívül jól sikerült, és ősszel már – 3 évre szóló pályázat keretében – 400 mázsa nyurga pontyot tudtak kihelyezni. A következő két évben pedig további nagy mennyiségű tiszai nyurga pontyot tudnak előállítani, mégpedig a MOHOSZ támogatásával. A nyurga ponty vagy magyar vadponty (Cyprinus carpio morpha carpio hungaricus) a Kárpát-medence vizeinek ősi vadon élő pontytípusa, amely csak itt fordul elő. Teste orsó alakú, megnyúlt, háta a tenyésztett változatokénál jóval alacsonyabb, aranyos pikkelyzetű, uszonyai vörösek. A nyurga ponty a veszélyeztetett állatfajták közé tartozik, a 20. században csaknem teljesen kipusztult, ezért is fontos a génmegőrzés, a fajtafenntartás, s az állomány mennyiségi növelése.  

A nyurga ponty az igazi 

A nyurga ponty kiváló horgászhal, ezért is kedvelt a horgászok körében. A húsa kiváló minőségű, s ami hátránya, hogy a tógazdasági pontyok hozamait nem tudja teljesíteni. Gábor szerint a nyurga ponty esetében viszont – éppen a kiváló minősége miatt – magasabb árat érdemelne. A MOHOSZ és az érintett horgász szövetségek kiváló partnerei a cégnek, mert felvásárolják az itt megtermelt állományokat. A legnagyobb vásárlók a térség vármegyei Horgászszövetségei, Horgász Egyesületei. 

Gábor ezért is hangsúlyozta, úgy tervezik a termelési technológiát, hogy mind mennyiségi, mind időponti szempontból elégítse ki a vevők igényeit, és a lehalászott halak lehetőleg a legkisebb időt töltsék tároló tavakban, és minőség vesztés nélkül kerüljenek a végleges helyükre. A haltermelési portfoliójukban a tiszai nyurga viszi a pálmát, illetve van saját tógazdasági pikkelyes biharugrai tájfajtájuk is, amit tenyésztenek. És miután csak pikkelyes ponttyal dolgoznak – elsősorban a horgászigények miatt, mivel a pikkelyes hal jobban ellenáll a folyóvizek károkozóinak, egészségesebbek, és izmosabbak – idén már a HAKI-tól vettek P34-es pikkelyes pontyivadékot. A P34-es pontyfajta genetikája egyébként a hazai pontyfajták szinte mindegyikének a génjeiben megtalálható. A ponty mellett süllőt, harcsát is termelnek, persze, ezek már csak kis mennyiségben jelennek meg a horgászpiacon. S ami a piacot illeti, Gábor elmondta, hogy mivel a tavak kicsik – 1 hektártól 16 hektárig terjed a méretük – úgymond rapid lehalászást kénytelenek végezni. Ez azt jelenti, hogy a halat nagyon gyorsan megfogják, és egyből értékesítik, nem tárolják. Valójában a vevőkhöz igazodva végzik a lehalászást, így szinte naponta kell kisebb mennyiséget kiszállítani.  

Kutatás-fejlesztés a planktonképzésben 

A tógazdaság vízbázisát a Körösök biztosítja, a cég saját vízkivételi művel rendelkezik. Gábor hangsúlyozta, hogy a vízminőség kiváló, ezzel nincsenek gondjaik. Ugyanakkor a most meghirdetett „Vizet a tájba” programhoz is szeretett volna úgy csatlakozni, hogy a tógazdaságba is tárolhatják a vizet, s nem csak a mezőgazdasági földterületeket árasszák el vízzel. A vízmegtartásra igen alkalmas a tógazdaság rendszere, mert a vizet ki tudják venni a folyóból, és nem hagyja el a határt. De szerencsés volna, ha az energiaköltségek nem nőnének az égig, illetve a haltermelők nagyobb kompenzációt kapnának az energiaköltségek csökkentésére is.  

Már említettük az EM mikroszervezeteket, amelyekkel fokozzák a természetes hozamokat. Gábor Kozák Balázzsal együtt dolgozik egy kutatás-fejlesztési projekten. Gábor az EM boksák segítségével növeli a plankton mennyiséget mind a süllő ivadéknál, mind pedig a pontynál. A projekt keretében nem csak a baktériumokat juttatják a vízbe, hanem azt is vizsgálják, hogy az adott, előnevelt ivadék mit és mennyit evett. A süllő teljes béltartalmát veszik górcső alá, így azt a takarmányt készítik el, amiből a süllő a legtöbbet fogyasztotta. A kutatás-fejlesztési projektet Boltizár Ottó kolléga vezeti, aki az ország egyik legjobb szakembere a planktonvizsgálat területén. Ez már a jövő, hangsúlyozta Gábor, mert éppen a klímaváltozás kihívásaira is felkészülnek azzal, hogy a planktonállomány növelésével, fejlesztésével a hőhatást is mérsékelni tudják. A magas átlaghőmérséklet, és az UV sugárzás ugyanis komoly negatív hatással van a halállományra, annak növekedésére, különösen az alacsony vízállásoknál. A 30-32 Celsius fokos vízben a süllő már elpusztul, a ponty pedig éppen hogy csak vegetál. 

Szakmai műhellyé válni 

Az idei évről szólva Gábor elmondta, hogy februárban még nagyon is telített volt a hazai halpiac. Sokan tartottak attól, hogy nem tudják értékesíteni a halukat, de a MOHOSZ ismét segített azzal, hogy kialakított egy támogatási konstrukciós pályázati rendszert a horgászszervezetek számára. Bár mennyiségben nem jelentett több haleladást, de a horgászok jóval korábban kezdték meg a halvásárlást, mint a korábbi években. Így már eltűnt a piacról a felesleg, persze az érzékelhető volt, hogy a korábbi értékesítési kapcsolatok ez esetben is jól működtek. Gáboréktól is folyamatosan vitték a halat a horgászszervezetek. Ugyanakkor sem a hazai, sem a külpiacon nem jelennek meg áruval.  

Gábor végül elmondta, hogy a horgászokkal igen jó kapcsolat alakult ki, és szoros az együttműködésük a MOHOSZ-szal is. Az mindenképpen pozitívuma a rendszernek, hogy arról a hatékony halőrzésfejlesztésről, amit végrehajtott a MOHOSZ eszközállományban, ruházatban gépjárműben, arról csak elismeréssel lehet szólni. A halőri állomány a korábbiakhoz képest jóval hatékonyabban dolgozik, igaz ehhez rendelkezésre állnak az anyagi és az eszközlehetőségek. Gábor bízik abban, hogy az AGRO-AQUA Kft.-nél a jövőben is fennmarad az a szakmai színvonal és eredményes gazdálkodás, amit az elmúlt két évtizedben bemutattak. S azt is bizonyíthatják, hogy az Iskolaföldi halastavak még mindig a tudás fellegváraként működnek. Szeretnének az egyetemi oktatáshoz kapcsolódni úgy, hogy a tógazdaság szakmai gyakorlati műhellyé is váljon az egyetemi hallgatók számára. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai