2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Növelni kellene a fémzárolt kalászos vetőmagok arányát

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Vetőmag Szövetség, 2025/06/30

Első számú szántóföldi növénnyé lépett elő a kukorica termesztésének nehézségei miatt a mintegy 1 millió hektáron termesztett őszi búza Magyarországon. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács álláspontja szerint még inkább ki lehetne aknázni a kalászos növényekben rejlő lehetőségeket azzal, ha a termelők minél nagyobb arányban választanának fémzárolt vetőmagokat.

Az idei évtől a kukoricát megelőzve Magyarország mintegy 5 millió hektáros szántóföldi területének első számú növénye az őszi búza lett, amelyet 1 millió hektáron termesztenek a gazdálkodók.

Kiemelt gazdasági érdek, hogy ezen a területen kiváló, egységes minőségű terményt állítsunk elő, ehhez pedig rendkívül fontos a gazdálkodók részéről a fémzárolt vetőmagok használata, amely jelenleg az európai átlaghoz képest alacsonyabb, mintegy 35-40 százalékos Magyarországon. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács fontos célja, hogy az őszi kalászos kultúrák esetében ezt az arányt feljebb, mintegy 50 százalékosra tornássza, hiszen a termelők így biztosíthatják az egységes minőséget és a termesztési kockázatokat is csökkenteni tudják. A fémzárolt vetőmag használata alapvető feltétele a sikeres és eredményes gabonatermesztésnek: az egyik legfontosabb előnye a genetikai tisztaság, amely biztosítja az egységes, fajtaazonos és jól értékesíthető árualap előállítását” - hangsúlyozta Takács Géza, a szervezet elnöke.

A hazai vetőmagszektorban éves szinten 50 ezer hektáron zajlik a kalászos – főként őszi búza, kisebb mértékben rozs, árpa és tritikálé - vetőmag-előállítás, az itt előállított vetőmagokat szinte teljes mértékben belföldön, mintegy 500 ezer hektáron vetik el. A fennmaradó területre visszavetett magok kerülnek.

Mint Perczel Péter, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottságának elnöke kifejtette: a visszavetett vetőmagokkal szemben a fémzárolt vetőmag a hatóság által ellenőrzött, ezáltal nyomon követhető és garantált minőségű terméket jelent. A minősítés biztosítja, hogy a vetőmag mentes legyen a fizikai szennyeződésektől, károsítóktól, megfelelő csírázóképességgel rendelkezzen, és teljesen homogén tételt képezzen. Emellett fontos, hogy ilyen vetőmagok esetén a származás visszakereshető: vitás kérdés esetén rendelkezésre áll a forgalmazó, vagy a képviselet.

„Az is lényeges szempont, hogy a fémzárolt vetőmag nagyobb termésbiztonságot és hozamot kínál. Mivel jellemzően magasabb generációjú vetőmagról van szó, ennek terméseredménye is jobban kiszámítható. Ez különösen fontos a klímaváltozás miatt, hiszen az újabb fajták jobban ellenállnak az aszálynak, a melegnek és a kiszámíthatatlan időjárásnak.” - tette hozzá Perczel Péter.

A Vetőmag Szövetség, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már 18 éve országos őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlettel segíti a termelőket a tájékozódásban. A kísérletben képződött független, objektív, összehasonlítható minőségi és mennyiségi értékek menték képződött adatok nagy segítséget jelentenek számukra a fajtaválasztásban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza