2025. 07. 11., péntek
Nóra, Lili
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Növelni kellene a fémzárolt kalászos vetőmagok arányát

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Vetőmag Szövetség, 2025/06/30

Első számú szántóföldi növénnyé lépett elő a kukorica termesztésének nehézségei miatt a mintegy 1 millió hektáron termesztett őszi búza Magyarországon. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács álláspontja szerint még inkább ki lehetne aknázni a kalászos növényekben rejlő lehetőségeket azzal, ha a termelők minél nagyobb arányban választanának fémzárolt vetőmagokat.

Az idei évtől a kukoricát megelőzve Magyarország mintegy 5 millió hektáros szántóföldi területének első számú növénye az őszi búza lett, amelyet 1 millió hektáron termesztenek a gazdálkodók.

Kiemelt gazdasági érdek, hogy ezen a területen kiváló, egységes minőségű terményt állítsunk elő, ehhez pedig rendkívül fontos a gazdálkodók részéről a fémzárolt vetőmagok használata, amely jelenleg az európai átlaghoz képest alacsonyabb, mintegy 35-40 százalékos Magyarországon. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács fontos célja, hogy az őszi kalászos kultúrák esetében ezt az arányt feljebb, mintegy 50 százalékosra tornássza, hiszen a termelők így biztosíthatják az egységes minőséget és a termesztési kockázatokat is csökkenteni tudják. A fémzárolt vetőmag használata alapvető feltétele a sikeres és eredményes gabonatermesztésnek: az egyik legfontosabb előnye a genetikai tisztaság, amely biztosítja az egységes, fajtaazonos és jól értékesíthető árualap előállítását” - hangsúlyozta Takács Géza, a szervezet elnöke.

A hazai vetőmagszektorban éves szinten 50 ezer hektáron zajlik a kalászos – főként őszi búza, kisebb mértékben rozs, árpa és tritikálé - vetőmag-előállítás, az itt előállított vetőmagokat szinte teljes mértékben belföldön, mintegy 500 ezer hektáron vetik el. A fennmaradó területre visszavetett magok kerülnek.

Mint Perczel Péter, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottságának elnöke kifejtette: a visszavetett vetőmagokkal szemben a fémzárolt vetőmag a hatóság által ellenőrzött, ezáltal nyomon követhető és garantált minőségű terméket jelent. A minősítés biztosítja, hogy a vetőmag mentes legyen a fizikai szennyeződésektől, károsítóktól, megfelelő csírázóképességgel rendelkezzen, és teljesen homogén tételt képezzen. Emellett fontos, hogy ilyen vetőmagok esetén a származás visszakereshető: vitás kérdés esetén rendelkezésre áll a forgalmazó, vagy a képviselet.

„Az is lényeges szempont, hogy a fémzárolt vetőmag nagyobb termésbiztonságot és hozamot kínál. Mivel jellemzően magasabb generációjú vetőmagról van szó, ennek terméseredménye is jobban kiszámítható. Ez különösen fontos a klímaváltozás miatt, hiszen az újabb fajták jobban ellenállnak az aszálynak, a melegnek és a kiszámíthatatlan időjárásnak.” - tette hozzá Perczel Péter.

A Vetőmag Szövetség, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már 18 éve országos őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlettel segíti a termelőket a tájékozódásban. A kísérletben képződött független, objektív, összehasonlítható minőségi és mennyiségi értékek menték képződött adatok nagy segítséget jelentenek számukra a fajtaválasztásban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás
Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.
Romlik az erdők állapota
Ellentmondásnak tűnhet: egy aszályos év visszaveti az erdő éves növekedését, de föl is készítheti a jövőbeli szárazabb időszakokra. Az ellentmondást „feloldja”, hogy ha ez a váltakozó időjárás ismétlődik, akkor tartósan károsodhatnak az erdők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint ez be is következett, romlott a magyar erdők állapota. Az egészséges fák aránya 10 százalék alá csökkent, míg tíz évvel ezelőtt a tünetmentes fák aránya 60 százalék volt.
Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.
Öntözés: fölzárkózunk Európához?
Az aranyat érő májusi eső ugyan áztatta a földeket a hónap elején, de egy ásónyomnyi mélyen már száraz a föld. Ezt lehetett kalkulálni, hiszen tavaly decemberben és az idén januárban feleannyi eső esett, mint a sokévi átlag. Az Energiaügyi Minisztérium kalkulált is a várhatóan aszályos nyárral, március elsejétől kihirdette a vízhiányos időszakot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ kezdeményezésére a kormány sem késlekedett, az előző évekhez hasonlóan átvállalta a gazdáktól a vízszolgáltatási díj megfizetését.
Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program
Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program Lead: Magyarok Kenyere program. Az egész éven átívelő programban határon inneni és túli magyar gazdák ajánlanak fel búzát rászoruló gyermekeket, családokat segítő szervezeteknek.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Ennek aktualitása, hogy május 14-től kezdődően ismét több lépcsőben lehet benyújtani a támogatási pályázatokat. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételüknek legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza