2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Növelni kellene a fémzárolt kalászos vetőmagok arányát

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Vetőmag Szövetség, 2025/06/30

Első számú szántóföldi növénnyé lépett elő a kukorica termesztésének nehézségei miatt a mintegy 1 millió hektáron termesztett őszi búza Magyarországon. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács álláspontja szerint még inkább ki lehetne aknázni a kalászos növényekben rejlő lehetőségeket azzal, ha a termelők minél nagyobb arányban választanának fémzárolt vetőmagokat.

Az idei évtől a kukoricát megelőzve Magyarország mintegy 5 millió hektáros szántóföldi területének első számú növénye az őszi búza lett, amelyet 1 millió hektáron termesztenek a gazdálkodók.

Kiemelt gazdasági érdek, hogy ezen a területen kiváló, egységes minőségű terményt állítsunk elő, ehhez pedig rendkívül fontos a gazdálkodók részéről a fémzárolt vetőmagok használata, amely jelenleg az európai átlaghoz képest alacsonyabb, mintegy 35-40 százalékos Magyarországon. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács fontos célja, hogy az őszi kalászos kultúrák esetében ezt az arányt feljebb, mintegy 50 százalékosra tornássza, hiszen a termelők így biztosíthatják az egységes minőséget és a termesztési kockázatokat is csökkenteni tudják. A fémzárolt vetőmag használata alapvető feltétele a sikeres és eredményes gabonatermesztésnek: az egyik legfontosabb előnye a genetikai tisztaság, amely biztosítja az egységes, fajtaazonos és jól értékesíthető árualap előállítását” - hangsúlyozta Takács Géza, a szervezet elnöke.

A hazai vetőmagszektorban éves szinten 50 ezer hektáron zajlik a kalászos – főként őszi búza, kisebb mértékben rozs, árpa és tritikálé - vetőmag-előállítás, az itt előállított vetőmagokat szinte teljes mértékben belföldön, mintegy 500 ezer hektáron vetik el. A fennmaradó területre visszavetett magok kerülnek.

Mint Perczel Péter, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottságának elnöke kifejtette: a visszavetett vetőmagokkal szemben a fémzárolt vetőmag a hatóság által ellenőrzött, ezáltal nyomon követhető és garantált minőségű terméket jelent. A minősítés biztosítja, hogy a vetőmag mentes legyen a fizikai szennyeződésektől, károsítóktól, megfelelő csírázóképességgel rendelkezzen, és teljesen homogén tételt képezzen. Emellett fontos, hogy ilyen vetőmagok esetén a származás visszakereshető: vitás kérdés esetén rendelkezésre áll a forgalmazó, vagy a képviselet.

„Az is lényeges szempont, hogy a fémzárolt vetőmag nagyobb termésbiztonságot és hozamot kínál. Mivel jellemzően magasabb generációjú vetőmagról van szó, ennek terméseredménye is jobban kiszámítható. Ez különösen fontos a klímaváltozás miatt, hiszen az újabb fajták jobban ellenállnak az aszálynak, a melegnek és a kiszámíthatatlan időjárásnak.” - tette hozzá Perczel Péter.

A Vetőmag Szövetség, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már 18 éve országos őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlettel segíti a termelőket a tájékozódásban. A kísérletben képződött független, objektív, összehasonlítható minőségi és mennyiségi értékek menték képződött adatok nagy segítséget jelentenek számukra a fajtaválasztásban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza