2026. 04. 20., hétfő
Konrád, Tivadar
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ifjú gazdák Brüsszelben - fókuszban a fiatalok és az élelmiszerbiztonság

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Forrás: MAGOSZ, 2025/06/16

2025. június 10-én Brüsszelben, az Európai Parlament épületében rendezték meg a „CAPambition – Tájékoztató intézkedések egy fenntartható jövőért a mezőgazdaságban, fókuszban a fiatalokkal és az élelmiszerbiztonsággal” című projekt keretében szervezett tematikus szemináriumot Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének koordinálásában, közösen a MAGOSZ-szal, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével és EP-képviselőkkel. A szakmai esemény középpontjában a fiatal gazdálkodók szerepvállalása, a generációváltás támogatása, a rövid élelmiszerláncok erősítése és a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője állt.

A program sajtótájékoztatóval indult, amelyen felszólalt Vincze Loránt és Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Bartis Szidónia projektmenedzser, Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere program vezetője, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, dr. Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, a MAGOSZ főtitkára is. A felszólalók kihangsúlyozták, hogy a fenntartható jövő és a versenyképes mezőgazdaság kulcsa a fiatal generáció megerősítése, valamint a termelők közötti együttműködések és uniós párbeszéd erősítése.

A szeminárium négy szakmai panelbeszélgetésből állt, amelyekben a gazdák mindennapi kihívásaitól kezdve a szakpolitikai döntések hatásain át a fiatal generációk támogatásáig számos aktuális téma került terítékre.

A beszélgetések első részében érdekképviseleti szervezetek – köztük a Copa-Cogeca képviseletében Patrick Pagani, valamint Endrődi György (NAK), Cseh Tibor András (MAGOSZ) és Becze István (SZGE) – vitatták meg, hogyan tudják a jelenlegi KAP-kereteken belül érvényesíteni a gazdák érdekeit. Hangsúlyozták, hogy az élelmiszerbiztonság az európai biztonság része, a gazdák helyzete pedig csak erős, összehangolt érdekképviseleti munkával védhető meg. Szó esett a támogatások realitásáról, a kétpilléres KAP jövőjéről, valamint a szövetkezeti modellek megerősítéséről is.

Ezt követte a fiatal gazdák helyzetével foglalkozó szakasz Nagy Viktor, a MAGOSZ szakmai titkárának vezetésével, ahol a DG AGRI román és magyar képviselői – Takács Péter, Kocsondi Tamás és Monica Olteanu – ismertették az Európai Bizottság nézőpontját és a tagállami KAP Stratégiai Tervek lehetőségeit. A panelbeszélgetés során külön hangsúlyt kapott a földhöz jutás nehézsége, a jövedelmezőség kérdése és a fiatal gazdák számára kínált ösztönzők hatékonysága.

A harmadik panelben a helyi termékek és rövid élelmiszerláncok szerepe került napirendre. A beszélgetés során – amelyet Horváth Vivien moderált – elhangzott, hogy a helyi termelés és közvetlen értékesítés nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőséggel is bír. Bagi Bence és Lendvai Hunor példákon keresztül mutatták be, hogyan tudnak a közösségek a helyi termelők mellé állni és ezzel növelni az ellátásbiztonságot, csökkenteni az ökológiai lábnyomot.

A záró panel a fiatal termelők gyakorlati tapasztalataira épült Cseh Tibor András moderálásában. Csapóné Hernádi Noémi, Lendvai Hunor, Gaál Gergely és más fiatal gazdálkodók beszéltek a klímaváltozás hatásairól, a diverzifikáció szükségességéről, a technológiai újításokról és az adminisztrációs akadályok leküzdéséről. Felmerült az is, hogy a változó időjárási viszonyok mellett a termelőknek egyre nehezebb előre tervezniük – ezért szükség van az állami és uniós kármegelőzési és kompenzációs rendszerek rugalmasabbá tételére. Erre megoldás lehet a több lábon állás, a közvetlen fogyasztói kapcsolatok, valamint a szaktanácsadás fejlesztése lehet.

A rendezvényt Cilip Árpád zárta, kiemelve annak fontosságát, hogy a fiatalokat a saját szülőföldjükön tudjuk támogatni, hiszen a vidéki térségek jövője azon múlik, hogy helyben rendelkezésre álljon a megfelelő munkaerő, és a fiatalok merjenek hosszú távon a mezőgazdaságban vállalkozni. Hangsúlyozta, hogy mindehhez a magyar, román és uniós szintű érdekképviseletre is szükség van, felhívva a figyelmet arra, hogy időben és összehangoltan kell megfogalmazni közös elvárásainkat a Közös Agrárpolitika jövőjét illetően.

A szeminárium tanulsága, hogy a fenntartható mezőgazdaság és a fiatal gazdák támogatása nemcsak tagállami, hanem uniós érdek is. A résztvevők megerősítették, hogy szükség van olyan KAP-politikára, amely reagál a valós termelői igényekre, és stabil jövőképet nyújt a vidéki közösségeknek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza