Vedd és vidd a hazai dinnyét! Ez a finom…

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2025/07/02

A hűvös tavasz ugyan néhány héttel késleltette a hazai dinnyeszezon kezdetét, jó minőségű, ízletes magyar görög- és sárgadinnyéből azonban idén sem lesz hiány a piacon – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB), valamint a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös szezonnyitó sajtótájékoztatóján. Az első magyar dinnyék már megjelentek a boltokban, július tizedikétől pedig már nagyobb mennyiséggel tudják ellátni a fogyasztókat a hazai termelők. A magyar dinnyeágazat jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, ami lehetőséget teremt arra, hogy a korábban elveszített exportpiacainkat is visszaszerezzük.

Eredményes technológiaváltás

Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a hazai dinnyetermesztésben a fajtaválaszték és a termeléstechnológia terén. A kevésbé korszerű, konstans dinnyefajták helyét egyre inkább átveszik a betegségeknek ellenállóbb, nagyobb termésbiztonságot és jobb minőséget adó oltott és hibrid dinnyék. Így a magyarországi fajtahasználat is egyre jobban felzárkózik a nemzetközi trendekhez, a fólia alatti termesztéssel pedig előrébb hozható a szezonkezdet. A technológiaváltás következtében a dinnyetermesztés hatékonysága is lényegesen javult. Bár az elmúlt évtizedhez képest feleakkora területen termelünk dinnyét, a megtermelt mennyiség alig csökkent, mivel a termésátlagok, a termésbiztonság lényegesen növekedett. A fajtaváltás ellenére a megszokott finom íz megmaradt, sőt, javult a minőség. Így beérni látszik az elmúlt évek munkája: a hazai termelők a korszerűsítésnek köszönhetően kitűnő minőségű, ízű és beltartalmi értékű dinnyék termesztésére szakosodtak.

A termelők igyekeznek lépést tartani a változó fogyasztói szokásokkal. Egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4-6 kilogrammos, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Keresettek a sötét csíkos, 4-8 kilogrammos dinnyék is, amelyek nagyrészt az áruházláncokban talál gazdára. Sárgadinnyéből hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb.

A tavaszi hideg időjárás megviselte a növényeket, ezért a múlt évihez képest két héttel később indult a szezon, július tizedikétől azonban már nagyobb mennyiségben kerülhet magyar dinnye a boltokba. A tavaszi hideg időjárás miatt csak a fóliasátoros termesztésből jelent meg a korai dinnye kisebb mennyiségben. Az áprilisi közepi és végi szabadföldi kiültetéseknél nagyjából egyszerre történt a terméskötés, így várhatóan egyszerre jelenik majd meg nagyobb mennyiség a piacon.

Korszerű technológiák

A dinnyetermesztés Magyarországon elsősorban a dél-alföldi régiókra koncentrálódik, különösen Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Békés megye a legnagyobb dinnyetermő terület, ahol mintegy 1100-1300 hektáron folyik termelés. Emellett jelentős termőterület található a Hajdúságban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, ahol összességében körülbelül 800 hektáron termesztenek dinnyét.

A hazai dinnyetermesztést több korszerű technológia segíti, amelyek javítják a termés mennyiségét, minőségét és a növények ellenálló képességét. Az oltott görögdinnye palánták egyre elterjedtebbek, mert magasabb termésátlagot (akár 53 t/ha) és jobb ellenállóságot biztosítanak a talajból fertőző kórokozókkal és időjárási szélsőségekkel szemben, szemben a szabadgyökerű palántákkal. A fóliás dinnye korábban június közepétől érhető el a piacon, és lehetővé teszi a szezon meghosszabbítását, valamint az ellenőrzött termelési, környezetbiztonsági feltételek megteremtését.

A Malagrow technológia átfogó megoldásokat kínál a tápanyag-utánpótlásra, növényvédelemre és öntözésre, amelyek segítik a növények egészséges fejlődését és a termés minőségének javítását. A TerraVita talajkezelő készítmény mikrobiális összetevői csökkentik a gyökér- és szártő fertőzéseket, javítják a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, növelik a szárazságtűrést és a termés pulton tarthatóságát. A fajtaválasztásnál egyre inkább előtérbe kerülnek a magas UV-sugárzást és aszályt jobban tűrő, kisebb méretű, magszegény dinnyék, amelyek jobban megfelelnek a fogyasztói igényeknek és az éghajlati kihívásoknak.

Az öntözés megoldott a legtöbb termőterületen, ami különösen fontos a csapadékhiányos időszakokban, bár ez megnöveli a termelési költségeket. A tenyészidőszak alatt rendszeresen, a növény vízigényének megfelelő adagokban (15-50 mm között) juttatják ki a vizet, különösen a hajtásnövekedés, virágzás és termésnövekedés időszakában. Az egyenletes vízellátás elengedhetetlen a nagyobb, lédúsabb terméshez. A vetéshez és palántaneveléshez speciális edények és szubsztrátumok alkalmazása ajánlott, és fontos, hogy a palánták kiültetésének időzítése a fagymentes, meleg időszakra essen.

Összességében a hazai dinnyetermesztésben a technológiai fejlesztések – oltott palánták, fóliás termesztés, mikrobiális talajkezelés, precíz tápanyag- és növényvédelmi technikák – jelentősen hozzájárulnak a termésbiztonság és minőség javításához, valamint a klimatikus kihívások kezeléséhez.

Exportra is jut

A várakozások szerint ebben az évben hektáronként átlagosan 50 tonna terméshozamot érhetnek el a termelők, így mintegy 175 ezer tonnányi magyar görögdinnye kerülhet a piacra. A hazai fogyasztás 110 ezer tonna körül alakul évente, így jelentős mennyiséget szállíthatnak külföldre a gazdálkodók.

A görögdinnye termőterülete 2022 óta mintegy 1100 hektárral nőtt, az idén mintegy 3700 hektáron foglalkoznak görögdinnyével a termelők, ez a múlt évi szinthez képest 10 százalékos bővülést jelent. A kelet-magyarországi régióban ennél is jelentősebb, mintegy 20 százalékos területnövekedés tapasztalható. A hazai dinnyetermesztés továbbra is Szabolcsban (1350 ha) és Békés vármegyében (1320 ha) összpontosul.

A pozitív tendencia a sárgadinnye esetében is folytatódott, az idén 15 százalékkal, 500 hektárra bővült az országos termőterület. A növekedésben az is szerepet játszott, hogy a korábbi években az ültetvényekben tapasztalt gyümölcs elfagyások miatt sokan idén sárgadinnyét termesztenek. A hazai sárgadinnyetermelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek, amit a jelentős hazai kereslet is alátámaszt.

Az export tekintetében lenne tér a fejlődésre, az elmúlt években ugyanis korábban jelentősnek számító külpiaci partnereinket veszítettük el. Mindez arra ösztönözte a termelőket, hogy technológiában és fajtákban is váltsanak. Ennek eredményeként 2023-tól újra bővült az export, 2024-ben már elérte a 46 ezer tonnát a kivitelünk. A magyar görögdinnye elsősorban a lengyel, a cseh a szlovák és a német piacra kerül. Jó hír, hogy hazánk korábbi meghatározó exportpiacain – például Németországban, Lengyelországban és Csehországban – élénkült a kereslet a magyar dinnye iránt. Ennek oka, hogy a mediterrán területeket is fokozottan érinti a klímaváltozás, és a szállítási költségek is jelentősen növekedtek, így ezekbe az országba egyre drágábban jut el a dinnye Dél-Európából.

Termelői szerveződés növelése

A termelés bizonytalansága miatt a kereskedők is több beszerzési forrást keresnek, így a magyar dinnye számára is piaci lehetőségek nyílhatnak, ha a keresletnek megfelelő típusú dinnyét termesztenek a gazdák. Ugyanakkor a piaci lehetőségeket csak szervezett formában lehet kihasználni. A hazai piaci pozíció megtartásához, valamint az exportpiacok felkutatásához és megszerzéséhez a termelői szerveződések megerősítése elengedhetetlen. Komoly változásra van szükség ezen a téren, hiszen a hazai piacot is akkor tudjuk megtartani, illetve a dinnyeexportot is akkor tudjuk magasabb szintre emelni, ha a termelői szerveződés általánossá válik az ágazatban. Az import jellemzően a hazai dinnye megjelenéséig van jelen. Az elmúlt években összességében bővült az import, 14-28 ezer tonna között mozgott a behozatal, aminek mennyisége az adott év időjárásától és a hazai termékek rendelkezésre állásától is függött. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete még 2018-ban kötött együttműködési megállapodást, többek között a magyar dinnye piaci pozícióinak javítása érdekében. Majd 2019-ben a kamara kertészeti és beszállítóipari osztályán belül megalakult a dinnye munkacsoport. A beáramló import csökkentése érdekében az elmúlt években sikeresen működtek együtt az áruházláncokkal, segítve a harmonizációt a termelők és a kereskedelmi láncok között. A termelői szemléletváltásnak köszönhetően – amiben nagy szerepe volt az egyesületnek – változások történtek a válogatásban és a szállításban is, ezáltal homogénebb, exportképesebb lett az áru.

A hazai fogyasztás 2010 óta növekvő pályán van: Magyarországon átlagosan 10-12 kg/fő a dinnyefogyasztás. A kereslet alakulásában nagy szerepe van az időjárásnak: melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb fogy. Fontos, hogy a magyar dinnye pozícióját megőrizzük az olcsó, sokszor silányabb minőségű importtal szemben. A hazai áru választásával ugyanis nemcsak garantáltan jó minőségű és ízletes dinnyét vihetnek haza a vásárlók, hanem a magyar dinnyeágazatban dolgozó több száz magyar család megélhetését biztosítják.

A hazai dinnye íze egyedülálló

A hazai görögdinnye íze összehasonlíthatatlan a déli országokból érkező importtal. Ennek oka, hogy a nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a hazai termesztésű dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.

A görögdinnye igazi szupergyümölcs: nemcsak íze és hűsítő hatása miatt érdemes fogyasztani, hanem azért is mert rendkívül egészséges. Több mint 90 százaléka víz, így fogyasztása jelentős segítség a folyadék pótlásában. A sárga- és görögdinnye kalcium, vas, magnézium, és kálium vonatkozásában is felülmúlja az alma értékeit. A közelmúlt kutatásai[1] megállapították, hogy a görögdinnyét fogyasztó gyermekek és felnőttek több mint 5 százalékkal több élelmi rostot, magnéziumot, káliumot és A-vitamint vittek be, miközben több mint 5 százalékkal kevesebb hozzáadott cukrot és telített zsírsavat fogyasztottak. A tanulmány szerint a görögdinnye hozzájárulhat a tápanyagbevitel és az étrendi minőség javításához mind gyermekek, mind felnőttek esetében. Jól járunk tehát, ha a hazai dinnyét vesszük, mert nem csak élmény a fogyasztása, hanem a hazai termelők, gazdák helyzetét is erősítjük.

Agrárium infó 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai