Jelentős a mezőgazdasági termelés Baranya vármegyében

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | Szerző: Hajtun György, 2025/07/21

Rittlinger József (59 éves) Baranya vármegyében egy kis faluban, Sombereken született, ahol gyerekkorában még sárosak voltak az utak. Paraszti családból származik, onnan indult a pályafutása. Sombereken járt általános iskolába, majd Mohácson, a Dr. Marek József Szakközépiskolában szerzett technikusi végzettséget. A technikusi oklevéllel a sombereki szövetkezetben kezdett el dolgozni. Érdeklődött a vadászat iránt, így elvégzett egy vadgazdálkodási technológusi iskolát, amely után tagja lett a helyi vadásztársaságnak, aminek 16 éven keresztül vadászmestere volt. A számos társadalmi tisztség mellett a legfontosabb tennivalója a családi gazdaságuk vezetése.

Rittlinger József, a NAK vármegyei elnöke

A közösségért dolgozik

Az elnök büszke a családjára. Feleségével két gyermeket, egy fiút és egy lányt neveltek fel, és már egy unkával is bővült a család. Mindkét gyermek együtt dolgozik az édesapával a családi gazdaságban. Lánya agrármérnök, a férje is agrárszakember, aki szintén a családi gazdaságban dolgozik, így mondható, hogy a Rittlinger gazdaság igazi családi vállalkozás. A családi gazdaság Somberek és környékén fekszik, és 150 hektáron gazdálkodnak. 2002-ben teljesen új telephelyet építettek, amelyet az óta is folyamatosan bővítenek.

Rittlinger József mindig is közösségi szellemben élt, dolgozott, ami abban is megnyilvánul, hogy a mai napig több egyesület tagja. 2002-ben megalapította a Somberek és környéke gazdakört, illetve a Baranyai Gazdakörök Szövetségét, és mindkét szervezetnek ma is az elnöke. A Sombereki Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek édesapja volt a parancsnoka, és amikor az édesapa nyugdíjba vonult, a fia vette át a stafétabotot, s ennek következtében csaknem húsz évig volt a szervezet szakmai vezetője. Ez idő alatt nagy hangsúlyt helyeztek a fiatalok nevelésére, országos versenyeket nyertek velük. A NAK Baranya vármegye elnöki tisztséget 2012 óta tölti be.

A Magyarok Kenyere Program

Rittlinger József már a kezdetektől, 2011-ben csatlakozott a Magyarok Kenyere Programhoz. Büszke rá, hogy egy olyan országos programot alakítottak ki az elmúlt években, amelynek eredménye már minden magyarlakta településen megmutatkozik. Sőt, a Magyarok Kenyere program a Kárpát-medence gazdáinak önzetlen összefogásává nőtte ki magát az elmúlt másfél évtizedben. A 15 millió búzaszem összegyűjtésével ma már a Kárpát-medencei és a magyar gazdák is részesülnek az összegyűlt gabonából. Rittlinger József 2017-től a Magyarok Kenyere Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A Magyarok Kenyere, 15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása. Az egész éven átívelő programban Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyar lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók a rászoruló magyar gyermekeket segítő szervezeteknek – határainkon innen, de a határainkon túl is. A 2011-ben indított jótékony kezdeményezést a 2013-as megalakulása óta bekapcsolódó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vitte igazán sikerre, és mostanra százszorosára növelte az első évben gyűjtött mennyiséget. A Program szervezését, összefogását – az elmúlt éveknek megfelelően – a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ végzi. A kezdeményezés megbecsültségét jelzi, hogy a „példaértékű nemzetegyesítő szolgálatáért” a programot Magyar Örökség Díjjal tüntették ki.

Baranya vármegye mezőgazdasági adottságairól.

Baranya hazánk legdélebbi vármegyéje. Földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. A vármegye éghajlata különleges, mivel itt érvényesül a mediterrán hatás, amely a Földközi-tenger közelségének köszönhető. Ez a hatás különösen érezhető a déli fekvésű hegy- és domboldalakon, ahol a bőséges napsütés még intenzívebbé teszi a mikroklímát. A vármegye területén a napfényes órák száma magas, ami kedvező feltételeket biztosít a mezőgazdaságnak, különösen a szőlő- és gyümölcstermesztés számára.

A vármegye jelentős szerepet játszik az ország mezőgazdasági termelésében. A termelésbe bevont területe 225 000 hektár, melyből 205 000 hektár a szántó. A változatos domborzata és kedvező éghajlata lehetővé teszi a sokszínű növénytermesztést és állattenyésztést. Területeink éghajlati és talajadottságai igen kedvezőek. Valamennyi művelési ágban sikeresen gazdálkodhatnak a termelők, mely annak is köszönhető, hogy rendkívül jó talajadottságokkal rendelkeznek.

Növénytermesztés

A szántóterület legnagyobb részén hagyományos növénytermesztést folytatnak.  A vármegyére jellemző, hogy a növénytermesztés kimagaslóan nagy arányt képvisel a többi ághoz képest. A terméseredmények sok esetben meghaladják az országos átlagokat. A gabonafélék mellett a napraforgó és a szója termesztése meghatározó a vármegyében. Baranya jó adottságú szójatermő vidék, a vetett terület nagysága alapján a vármegye az ország második legjelentősebb szójatermesztő régiója. Az elmúlt évek aszályos időjárása okán a szemes kukorica termőterülete csökkenő tendenciát mutat. Kiemelendő, hogy az őszi káposztarepce vetésterülete mintegy harmadára csökkent az elmúlt 10 év alatt. Baranyában elsősorban a szántóföldi növénytermesztés van túlsúlyban, a zöldség- és gyümölcstermesztés kevésbé hangsúlyos.

A kertészeti ágazatban a zöldségfélék termesztése nem számottevő, pedig a területek nagy része alkalmas lenne rá. A dinnye és szamóca termesztés viszont említésre méltó. A gyümölcsös területek nagy része almaültetvény, de megtalálhatók a csonthéjasok is. A szőlőtermesztés és bortermelés nagy jelentőséggel bír a megyében, a két legnagyobb bortermő vidék a Villányi és a Pécs-mecsekaljai. A Villányi borvidék (korábban Villány–Siklósi borvidék) úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villányi borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk: Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult a fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez: ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.

A Pécs-mecsekaljai borvidék a Mecsek déli lejtőin, egészen Mohácsig tart, a 823 hektáron elterülő Mecsekaljai borvidék, ahol magyar, horvát; szerb, és német települések határában folyik a szőlőművelés. Pécsi, Versendi és Szigetvári körzetekre osztható, melyek borászati szempontból hasonlóak. Klímája mediterrán. A Villány–Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. A Mecsek óvó hatása miatt még 440 méteren is találunk szőlőt, ebben csak Tokaj-Hegyaljához hasonlítható a terület. A természeti csapások közül elsőként az aszályt kell számításba venni. Termőtalaja a különböző vulkáni eredetű alapkőzeteken található löszre illetve pannon homokra rakódott barnaföldek, barna erdőtalajok. Remek fehér és vörösbor szőlők teremnek errefelé.

Állattenyésztés, vadászat

A vármegyében az állattenyésztés mezőgazdaságon belüli aránya évről-évre csökken. Az elmúlt 10 év során az állatállománnyal rendelkező kisgazdaságok számában folyamatos csökkenés volt tapasztalható. Ettől függetlenül országos szinten a vármegye kiemelkedő helyet foglal el a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó állategység, és az egy gazdaságra jutó állategység tekintetében. A szarvasmarha-tenyésztés jelentős mértékű, a gazdálkodók különösen a tejtermelésben érnek el kiváló eredményeket. A nagyüzemek technológiai fejlesztésekkel igyekeznek lépést tartani a piaci és uniós elvárásokkal. A sertés és baromfitenyésztés szintén fontos ágazatok, bár az állatállomány a rendszerváltás óta csökkent, főként a kistermelőknél. A nagyobb gazdaságokban koncentrálódik az állomány zöme. A juh és kecsketenyésztés főként a dombvidéki területeken kisebb mértékben zajlik, de jelen van a vármegyében. Több gazdaságban lovakat tartanak az állattartók.

A méhészetről is szólni kell, mert a baranyai méhészet az országos átlagnál nagyobb méretű gazdaságokat vonultat fel: a vármegyében mintegy 1 000 méhész tevékenykedik, akik közel 78 000 méhcsaládot tartanak. Azonban Baranyát sem kerülte el a méhcsaládok csökkenése: 2025-re a helyi méhcsaládok mintegy felét sújtja termeléskiesés, főként az időjárási szélsőségek, a varroda atka és a gyenge piaci viszonyok miatt. A méhészet tehát a vármegyében fontos és aktív ágazat, de jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe, amelyeket támogatásokkal és technológiai fejlesztéssel lehet enyhíteni, fogalmazott az elnök.

Baranya élővilága különösen gazdag és változatos, amit a megye földrajzi és éghajlati adottságai is elősegítenek. A Mecsek, a Zselic, a Geresdi-dombság és a Völgység hegységi és dombsági területeit kiterjedt, összefüggő erdőségek borítják, amelyek nemcsak tájképi értéket képviselnek, hanem a helyi flóra és fauna számára is ideális élőhelyet biztosítanak. Az erdők meghatározó fafajai közé tartozik a tölgy, a bükk és a gyertyán, melyek változatos aljnövényzetet rejtenek. Az erdőségek nemcsak növény-, hanem állatvilágukban is gazdagok. A megye vadállománya kiemelkedő: őzek, szarvasok, vaddisznók és kisebb testű ragadozók, például rókák és nyestek is gyakran előfordulnak. A madárvilág is változatos, különösen a Mecsek erdeiben, ahol ritka fajok, mint például a fekete gólya vagy a holló is megfigyelhetőek. A Dráva és a Duna menti árterek szintén jelentős élőhelyet biztosítanak a vízimadarak és más vizes területekhez kötődő állatfajok számára.

A NAK Baranya vármegye szervezete

Baranya vármegyében 14.708 aktív tagot tartanak nyilván. Többségük őstermelő, 8961 fő. Az őstermelők családi gazdaságának száma a nyilvántartás alapján 1656 db. 801 egyéni vállalkozó foglalkozik olyan tevékenységgel, amely miatt kamarai tagságra kötelezett. A vármegyében 2219 gazdálkodó szervezet és 3 mezőgazdasági termelőszövetkezet végzi tevékenységét. Azon földműves regisztrációval rendelkezők száma, akik nem tartoznak az előbb felsorolt körbe, 2401 fő.

A vármegyében 23 falugazdász végzi a szaktanácsadási, technikai segítségnyújtási és a hatósági feladatokat. A 301 településhez 11 falugazdász iroda és ezen belül 2 körzetközpont tartozik. Információátadással, tanácsadással, szakmai-, és technikai segítséggel támogatnak minden gazdálkodót, gazdasági szervezetet, hogy sikeresen felkészülhessenek a következő időszak kihívásaira, megfeleljenek az adminisztratív elvárásoknak, és a legjobb döntéseket hozzák meg a támogatások igénylésekor. Fórumokon, a falugazdászok által tartott csoportos tájékoztatókon és személyre szóló tanácsadás keretében ismertetik a termelőkkel az új szabályozásokat, változásokat, pályázati lehetőségeket.

A tanácsadáson kívül fő feladatuk a terület- és állatalapú támogatások benyújtása, azok utókövetése, a gazdálkodók adminisztratív teendőinek aktív segítése. Segítik a gazdálkodási naplók vezetését, kitöltését. Területi Monitoring Rendszer ellenőrzése esetén a szükséges esetekben Mobil Gazda georeferált (helymeghatározással ellátott) fényképek elkészítését, beküldését is elvégzik. Vezetik az őstermelői és őstermelők családi gazdasága hatósági nyilvántartását. Kamarai szolgáltatásokkal támogatják a termelőket (növénybiztosítás, laborvizsgálat, tápanyag gazdálkodási terv készítése, gabona beltartalmi vizsgálat). Figyelemreméltó, hogy a vármegye falugazdászai speciális tudással is rendelkeznek: akad köztük méhészeti szakértő, erdészeti szakértő, növényorvos, talajtani szakmérnök és több olyan kolléga is, akik a pályázatírásban tapasztaltak. Velük még jobban ki tudják szolgálni a gazdálkodói igényeket.

A NAK vármegye tevékenysége

Az elnök büszkén jelentette ki, hogy eredményes és gyümölcsöző a kapcsolatuk a hatóságokkal, a szakmai szervezetekkel, a piaci szereplőkkel, a társintézményekkel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Vármegyei Igazgatósága 2022-ben hívta életre az azóta is töretlenül és dinamikusan működő Baranyai Agrárkerekasztalt. Az Agrárkerekasztal tagjai az agráriumot képviselő mérvadó vállalkozások, akik havonta rendszeresen találkoznak a kamarák, a Kormányhivatal, a szakmai szövetségek és más fontos agrárintézmények képviselőivel annak érdekében, hogy a Baranya életében különös súllyal megjelenő agrárszektor stratégiai fejlesztési ügyeiről szót váltsanak. A szektorban működő különböző vállalkozások nehézségeinek felmérése, és az azokra adott helyi és központi válaszok mellett célként tűzték ki, hogy a szektort megillető, rangos szakmai rendezvényt hívjanak életre és szervezzenek meg közösen. Ennek eredményeként, idén, már a harmadik Baranyai Agrár Napot rendezték meg, amelynek kiemelt témája a fenntarthatóság volt.

Minden év elején, január végétől március közepéig Gazdálkodói fórumokat minden járásban szerveznek és megtartanak. Emellett a falugazdászok csoportos tájékoztatókat tartanak, egyenként 10-20 termelő részvételével. A pályázati lehetőségekről (kisüzemi-, fiatal gazda-, gazdaságátadás pályázatok) szakmai találkozókat rendeznek, amelyekre rendszerint a Kormányhivatal Díszterme biztosít helyszínt. A helyi termékeket népszerűsítik (vadhús, szamóca, hal, méz dinnye promóció), mely során a termékek megismertetése mellett bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a helyi kistermelők részére.

A fentiekből az is kitűnik, hogy a vármegye kamarai szervezetében igen erős az összefogás. Az elnök hangsúlyozta, hogy a gazdálkodói összefogás napjainkban egyre fontosabbá válik a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága és versenyképessége szempontjából. Az egyéni gazdák közös érdekképviselete, beszerzése és értékesítése révén jelentős költségmegtakarítást, stabilabb piaci pozíciót és nagyobb érdekérvényesítő képességet érhetnek el. Különösen válsághelyzetek idején – mint például az állatjárványok vagy a méhpusztulások esetén – bizonyítja erejét az együttműködés, hiszen a közösen megosztott információ, szakértelem és források révén hatékonyabban reagálhatnak a kihívásokra. A jól működő gazdálkodói közösségek nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és környezeti szempontból is megerősítik a vidéki térségek stabilitását.

A vármegyére jellemző, speciális termékek

Baranya vármegye gazdag kulturális és gasztronómiai örökséggel rendelkezik, amely sajátos, helyi termékek formájában testesül meg. Az egyik legismertebb ilyen kincs a Villányi borvidék bora, amely nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szinten is elismert. A megyében uralkodó mediterrán klíma lehetővé teszi a különleges termények – például olíva bogyó, pisztácia vagy gránátalma – termesztését is, így a helyi agrárium különleges színt képvisel.

Hasonlóan egyedi termék a fekedi stifolder, egy paprikás szalámi, amelyet a sváb hagyományok alapján készítenek, és amelynek tiszteletére évente fesztivált is rendeznek. A megye méhészeti termékei – főként akác- és virágmézek – szintén különleges helyi értéknek számítanak, nemcsak táplálkozási, hanem kozmetikai célra is felhasználva. Ezen kívül Baranya híres a házi lekvárjairól, a savanyúságairól és a zöldség krémjeiről, amelyek természetes alapanyagokból, tartósítószer nélkül készülnek, főként olyan falvakban, mint Orfű vagy Cserkút. Az ipari örökséget a Pécsi Sörfőzde képviseli, amely 1848 óta működik, és a klasszikus Szalon sör mellett kézműves sörökkel is jelen van a piacon.

Baranya gasztronómiája a régió sokszínű kulturális és történelmi hátterének köszönhetően rendkívül gazdag és változatos. A vármegye déli fekvése és a különböző nemzetiségek – mint például a svábok, szerbek és horvátok – jelenléte jelentős hatást gyakorolt a helyi konyhára. A vármegye termékeny vidékei bőségesen ellátják a helyi konyhát friss alapanyagokkal. A Duna és Dráva folyók közelsége miatt a halételek, különösen a harcsa és a ponty, kiemelt szerepet kapnak. A megye erdőségei pedig vadételekben gazdagítják a gasztronómiai palettát.

A híres ételek közül említendő a halászlé. A Duna közelsége miatt a halászlé, különösen a bajai típusú, amely hungarikum is, gyakori étel a térségben. A helyi változatok gyakran többféle halból készülnek, és a paprika használata jellegzetes ízt kölcsönöz nekik. A vármegye jelentős sváb lakossága révén olyan ételek is elterjedtek, mint a töltött káposzta, a lecsó és a különféle kelt tészták. A sváb konyha egyszerű, de laktató fogásai ma is népszerűek. Baranya vármegye gasztronómiáját a különböző nemzetiségek és kultúrák együttélése alakította. A horvát és szerb konyha hatása is érezhető, például a különféle húsételek és fűszerezések terén. A megye számos gasztronómiai fesztiválnak ad otthont, mint például a Villányi Vörösbor Fesztivál, amely a borok és helyi ételek ünnepe.

A klímaváltozás, támogatáspolitika

Kérdésünkre Rittlinger József elmondta, hogy a klímaváltozás jelentős hatással van a vármegye agrárgazdaságára is, a változó éghajlati viszonyok miatt. A globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási jelenségek csökkenthetik a terméshozamokat, megváltoztathatják a termőterületeket és növelhetik az élelmiszerárakat. Az aszály miatt negyedik éve szenvednek hozamkiesést a szántóföldi növénytermesztők, ami jelentős bevételkiesést okoz a gazdáknak. Az elnök szerint az aszálytűrő növények felé fog eltolódni a szántóföldi termesztés, melynek jelei már most is megmutatkoznak. A gyümölcstermesztőket idén sem kímélte a tavaszi fagy, egyre többen fejezik be a kertészeti kultúrák termesztését is a bizonytalan időjárási jövőkép miatt.

A mezőgazdasági pályázatok az utóbbi években kulcsszerepet játszanak a vidéki térségeink fejlődésében és a gazdálkodók versenyképességének növelésében, hangsúlyozta az elnök. Kiemelkedően sikeresnek számítanak azok a támogatási formák, amelyek vissza nem térítendő forrásokat kínálnak, és célzottan egy-egy társadalmi vagy gazdasági csoportot segítenek. Ilyen például a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó program, amely akár 10 millió forintos támogatással járul hozzá a gépesítéshez, a korszerűsítéshez. Szintén nagy érdeklődés övezi a Fiatal Gazda Pályázatot, amely nemcsak indulótőkét, hanem jelentős beruházási támogatást is kínál a 40 év alatti agrárvállalkozóknak. Emellett a gazdaságátadási program lehetőséget teremt az idősebb generáció méltó visszavonulására és a fiatalok birtokba lépésére, elősegítve a generációváltást.

A környezeti kihívásokra válaszul megjelentek az erdőszerkezet-átalakítási pályázatok is, melyek a klímareziliens, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességgel bíró fajok telepítését ösztönzik. E pályázatok sikeressége nemcsak a nyújtott támogatási összeg nagyságában rejlik, hanem abban is, hogy komplex módon segítik a gazdákat: egyszerre támogatják a fenntarthatóságot, a generációváltást és a modernizációt. A jól előkészített és szakmailag megalapozott pályázatok valódi lehetőséget jelentenek a vidéki térségek fejlődésére.

Zajlik a generációváltás is

„A generációváltás kulcsfontosságú vármegyénkben is, mivel a jelenlegi gazdálkodók nyugdíjba vonulnak, vagy más okok miatt abbahagyják a tevékenységet, és az új generációnak kell átvenni a helyüket. Ez kulcsfontosságú a gazdaságok hosszú távú fennmaradása és működését tekintetében. Vonzóvá kell tenni a fiatalok számára a gazdálkodást. Most szerintem egy kicsit nehezebb az indulás a fiataloknak, mert nehezebb földet szerezni, de egy gépberuházás is sokkal nagyobb kihívás. A mi időnkben sem volt annyira könnyű, de akkor még mások voltak az igények, más lehetőségeink voltak. Most egy kicsit már a föld jobban koncentrálódik a gazdaságoknál. Sombereken régen például, 50 gazdálkodó volt, most már csak 10, és ez a tendencia tapasztalható szerte az országban. Mindemellett azonban nem lehetetlen vállalkozni. Nehéz, komplikált, összetett a szakma, szép és nagy a kihívás az agráriumban helyt állni, de aki szereti a természetet, annak ajánlom a mezőgazdasági pályát. Már csak azért is, mert egészen más a gazdálkodás, mint régen volt. Modernizált okos eszközök, korszerű, kényelmes, precíziós gépek segítik a munkát. De gazdálkodni nem csak a mezőgazdaságban lehet, ott az állattenyésztés, a kertészkedés, a kézműves termékek előállítása, tehát a lehetőségeket érdemes mindenkinek kihasználnia, aki érdeklődést mutat az ágazat iránt”, fogalmazott Rittlinger József.

A kormány is támogatja a generációváltás folyamatát azzal, hogy idén nyár végén megnyílik a gazdaság átadási és ősszel a gazdaság átvételi pályázat. A generációs megújulási pályázatok célja, hogy a gazdaságátadás folyamatát anyagi támogatással segítse, biztosítva a családi gazdaságok hosszú távú fennmaradását.

Az idei feladatok

Az idei évi feladatok közé tartozik a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentése és a támogatási, a pályázati tapasztalatok összegyűjtése, ajánlások megfogalmazása az Agrár Kerekasztal számára, aminek nevében elküldik a döntéshozók részére az összegyűlt javaslatokat. Említhetjük még az innovatív és digitális megoldások terjesztését, az agrárszakképzés támogatását és a mezőgazdasági pályázatokban történő szaktanácsadást és pályázatírást is.

Ajánlott kiadványokR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Hrotkó Károly:
A kajszi orsófák kézikönyve - Koronaalakítás, metszés, alanyokDr. Náhlik András:
Vadászati ismeretekPupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelésDr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartásTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai