Tüntetés Budapesten és Brüsszelben

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Európai Unió, Kamara | 2025/07/17

Jakab István szerint a lopakodó brüsszeli jogalkotás nem új gyakorlat, az Európai Bizottság most is a gazdák feje fölött, őket megkerülve akar döntéseket hozni. Hozzátette, hogy az ukrajnai földbirtokokkal rendelkező nemzetközi érdekeltségek, nagybefektetők az agrárvállalkozásaikat uniós gazdaságokként akarják működtetni, ezért akarják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Közülük a legnagyobbak több mint 500 ezer hektáron gazdálkodnak, és nem szabad elhinni, hogy át fogják állítani a gazdaságaikat az uniós előírásoknak megfelelően, mert eddig sem tartottak be semmit.

Amíg a magyar gazdák egészséges élelmiszert állítanak elő, meg kell ugyanezt követelni másoktól is, mert abból nem lesz versenyképesség, hogy az EU-n kívüli gazdálkodókra nem vonatkoznak az uniós előírások, a vidékfejlesztési forrásokat pedig jogállamisági feltételekhez kötik - fogalmazott.

Jakab István szerint ebben a helyzetben nem maradt más választás, csak az ellenállás, ez az egyetlen eszköz a tiltakozásra a gazdák ellehetetlenítése ellen. Előbb-utóbb a nyugat-európai társaik is föl fognak ébredni, hiszen ott is hasonló gondokkal küzdenek, csak őket a saját kormányaik nem támogatják. A magyar gazdák megküzdöttek azért, amit elértek, nem fogják feladni az eredményeiket, és ha lesz európai gazdaösszefogás, akkor lehet javítani a helyzeten.

Az üzenet világos, az agrártámogatási rendszert fenn kell tartani, azt viszont nem szabad tűrni, hogy Európa "agrárskanzenné váljon", és a gazdáknak mindezt tétlenül kelljen nézniük - szögezte le a MAGOSZ elnöke.

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a 2027 utáni uniós agrárpolitikáról szóló brüsszeli anyag alapján attól tart, hogy az Európai Bizottság veszélyeztetné a magyar termelők piacait, tönkretenné a vidéket, kétes eredetű élelmiszereket juttatna a családok asztalára. Régóta lehet persze tudni, hogy az EU "gyalázatos" ötletekkel akarja ellehetetleníteni az agráriumot, elvonva a forrásokat, miközben a gazdák tiltakozásáról nem akarnak tudomást venni - mondta. De ezzel mostanra összekovácsolták az európai gazdatársadalmat, 70 érdekképviseleti szervezet tiltakozik Brüsszelben, és nincs megállás addig, ameddig nem tudják a követeléseiket érvényesíteni - hangoztatta, rámutatva: a tét a területalapú támogatások jövője, amely Magyarországon több mint 100 ezer családi gazdálkodót, őstermelőt, mezőgazdasági vállalkozót érint.

A NAK elnöke hangsúlyozta, hogy az agrártámogatás nem ajándékpénz, rengeteg szabályt kell betartaniuk az igénylőknek. A mostani bizottsági javaslat az öregségi nyugdíjban részesülőket kizárja a támogatásból, de a vidékfejlesztés nemcsak a gazdatársadalmat érinti, hiszen az élelmiszer az önrendelkezés része. A helyzet nem könnyű, mert aszályban kell termelni, és piacot vesztve kell értékesíteni, de a magyar termelőket most legalább segíti az uniós támogatásokhoz járó 80 százalékos költségvetési társfinanszírozás, és az, hogy a kormány meghallgatja a gazdákat. Vannak még pályázati lehetőségek is, de a 2027 utáni időszakban kérdéses a megmaradás, mert a vidék támogatására elkülönített forrásokat el akarják venni, bele akarják keverni egy olyan alapba, amelyből már nem látszik, hogy valójában mennyi jut az agráriumnak – mondta az elnök.

A NAK elnöke szerint egyelőre azt sem tudni, mint jelent a területalapú támogatás lecserélése jövedelemalapú támogatásra, milyen jövedelmeket hasonlítanak ehhez össze. Álláspontja szerint súlyosbítják a helyzetet a szabadkereskedelmi megállapodások, amelyek elveszik a piaci lehetőségeket az európai termelőket, miközben arra kényszerítik őket, hogy a több százezer hektáros ukrajnai gazdaságokkal és a dél-amerikai beszállítókkal versenyezzenek.

Európa képes lenne az itt élőket jó minőségű élelmiszerekkel, kiváló termékekkel ellátni, tehát semmi szükség arra, hogy ezt veszélyeztetve, a támogatásokat elvonva ellehetetlenüljenek a vidéken élők. Ilyen feltételek közepette az is lehetetlen, hogy a fiatalok a mezőgazdaságban jövőképet lássanak. A gazdák ilyen feltételek közepette azt szeretnék, hogy kapják meg a nekik járó támogatásokat, ne veszélyeztessék a piacaikat, és biztosítsák számukra a tevékenységükhöz szükséges feltételeket - mondta Papp Zsolt.

A beszédek végeztével a rendezvényt kísérő egyik - néhány köbméternyi trágyával megrakott - mezőgazdasági járműről jelképesen egy doboznyi trágyát tettek le az Európai Bizottság magyarországi képviseletének székháza elé.

Amíg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) szervezésében több száz magyar gazda demonstrált Budapesten, az Európai Bizottság magyarországi képviseleténél, addig Brüsszelben összeurópai gazdatüntetésre került sor, amelyen a NAK és MAGOSZ mellett mintegy 70 európai gazdaszervezet vett részt.

Brüsszel arra készül, hogy radikálisan csökkentse az agrártámogatásokat, beleterelje azokat egy ún. szuperalapba, továbbá politikai célokból átláthatatlan jogállamisági eljárásokkal akadályozza a hozzájutást a forrásokhoz. A gazdáktól elvont pénzből pedig többek közt Ukrajna csatlakozását és a védelmi kiadásokat finanszíroznák – ezt elfogadhatatlannak tartja a MAGOSZ és a NAK.

Komoly veszélyt jelent Európa és Magyarország gazdálkodói számára a 2027 utáni uniós finanszírozási ciklus tervezett átalakítása, a területalapú támogatás megnyirbálása, átformálása jövedelemalapúvá. A bizottsági javaslatok szerint a mostaninál jelentősen kevesebb támogatáshoz juthatnának csak a gazdák, a támogatások megkurtítása a legkisebb gazdálkodóktól kezdve a legnagyobb termelőkig mindenkit érintene. Ezen források hiányában pedig elveszne a versenyképességük, hatékonyságuk, nőne a kiszolgáltatottságuk. A Bizottság ezzel kockára tenné a mezőgazdaságot és a feldolgozóipart, veszélyeztetné a fogyasztókat, a családok asztalára kétes eredetű, harmadik országokból származó termékeket engednének. Ukrajnát és olyan más EU-n kívüli államokat juttatnának piachoz, amelyek már most is fenyegetik az uniós agráriumot és élelmiszeripart.

Az Európai Bizottság a költségvetés érdemi tervezéséből, egyeztetéséből kihagyja az agrárium szereplőit, javaslataikat nem veszi figyelembe. Az új brüsszeli javaslatcsomag jól mutatja, hogy a gazdák véleménye nekik nem számít. Márpedig a támogatások nem ajándékok, azokért a világ legszigorúbb növényvédelmi, állatjóléti és környezetvédelmi feltételei szerint termelnek az uniós gazdák. A Bizottság pedig nem az egészséges európai élelmiszer-előállítást, hanem a harmadik országokban ellenőrizetlenül előállított termékek – például az ukrán csirke, a brazil cukor és a marokkói paradicsom – uniós piacra jutását segíti. Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság ellehetetlenítse a gazdákat!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai