2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2025/07/28

Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.

Nem jobb a helyzet az aszály szempontjából irigyelt Nyugat-Dunántúlon sem. Amikor mesélem a hajdúsági esetet a Veszprém vármegyei gazdának, bólogatással és szavakkal is megerősíti a távoli gazdatársa igazát. Az ő udvarán is kiszáradt a kút, a veteményes kertjét sem tudja öntözni. A legrosszabbul a kunságiak jártak évek óta, ott kukoricát és napraforgót már nem érdemes termelni, a földek kiszáradtak, az öntözés sem segít a növényeken. A gyepek kisültek, legeltetésre is alkalmatlanná váltak.

A berobbant aszály, s annak nyomán már érzékelhető klímaváltozás jól mutatja, hogy öntözéssel nem fenntartható a magyar mezőgazdaság. A statisztikai adatok ezt érzékletesen számszerűsítik. Jelenleg a mezőgazdasági terület 3 százaléka öntözhető. Azt ne vitassuk, hogy a kormány szinte erőn felül támogatja az öntözés fejlesztését, de a befektetett százmilliárdok után sem zöldül majd a határ, hiszen az optimista számítások szerint is csak 7-8 százalékra növekedhet az öntözött területek aránya egy-két évtized múlva.  

Az öntözéshez felhasznált víz díjának elengedése miatt sem tapsolnak minden gazdaságban. Öreg, tanult gazdász ismerősöm arcán egyáltalán nem látszik az irigység, inkább rokonszenvez az aszálykárosult társaival, de azért megjegyzi: a hetvenes években azt tanították az egyetemen – annak a diáknak, aki odafigyelt – hogy az öntözés pótlólagos ráfordítás. Ezek szerint a vízdíj elengedése a kisebbségben lévő gazdáknak kétszeres előnyt jelent: csökken a ráfordítás költsége, és az öntözés révén nagyobb bevételre számíthatnak. És mi lesz velünk, akik soha nem tudunk majd öntözni? – kérdezi.

A klímaváltozáshoz való igazodás tartós megoldása az egész országra érvényes, átfogó vízgazdálkodási gyakorlatok kialakítása és alkalmazása lehet, amelyek még váratnak magukra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a vízkészletek kihasználtsága Magyarországon 30 százalék, az Európai Unióban 80 százalék. Kvassay Jenő már 150 évvel ezelőtt felhívta a figyelmet a vízkészletek kihasználására, amikor azt írta: „mi folyóink szabályozásával azok vizét levezetni törekszünk, addig unkáink gátokkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani.”

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Dr. Árvai Lajos:
Energiatakarékos vízellátás - Vízemelő kos és spirálcsöves vízikerék szivattyú alkalmazásával
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Szalai József:
Növények fenntartható termesztése
Dr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza