Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2025/07/28

Nem jobb a helyzet az aszály szempontjából irigyelt Nyugat-Dunántúlon sem. Amikor mesélem a hajdúsági esetet a Veszprém vármegyei gazdának, bólogatással és szavakkal is megerősíti a távoli gazdatársa igazát. Az ő udvarán is kiszáradt a kút, a veteményes kertjét sem tudja öntözni. A legrosszabbul a kunságiak jártak évek óta, ott kukoricát és napraforgót már nem érdemes termelni, a földek kiszáradtak, az öntözés sem segít a növényeken. A gyepek kisültek, legeltetésre is alkalmatlanná váltak.

A berobbant aszály, s annak nyomán már érzékelhető klímaváltozás jól mutatja, hogy öntözéssel nem fenntartható a magyar mezőgazdaság. A statisztikai adatok ezt érzékletesen számszerűsítik. Jelenleg a mezőgazdasági terület 3 százaléka öntözhető. Azt ne vitassuk, hogy a kormány szinte erőn felül támogatja az öntözés fejlesztését, de a befektetett százmilliárdok után sem zöldül majd a határ, hiszen az optimista számítások szerint is csak 7-8 százalékra növekedhet az öntözött területek aránya egy-két évtized múlva.  

Az öntözéshez felhasznált víz díjának elengedése miatt sem tapsolnak minden gazdaságban. Öreg, tanult gazdász ismerősöm arcán egyáltalán nem látszik az irigység, inkább rokonszenvez az aszálykárosult társaival, de azért megjegyzi: a hetvenes években azt tanították az egyetemen – annak a diáknak, aki odafigyelt – hogy az öntözés pótlólagos ráfordítás. Ezek szerint a vízdíj elengedése a kisebbségben lévő gazdáknak kétszeres előnyt jelent: csökken a ráfordítás költsége, és az öntözés révén nagyobb bevételre számíthatnak. És mi lesz velünk, akik soha nem tudunk majd öntözni? – kérdezi.

A klímaváltozáshoz való igazodás tartós megoldása az egész országra érvényes, átfogó vízgazdálkodási gyakorlatok kialakítása és alkalmazása lehet, amelyek még váratnak magukra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a vízkészletek kihasználtsága Magyarországon 30 százalék, az Európai Unióban 80 százalék. Kvassay Jenő már 150 évvel ezelőtt felhívta a figyelmet a vízkészletek kihasználására, amikor azt írta: „mi folyóink szabályozásával azok vizét levezetni törekszünk, addig unkáink gátokkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani.”

Ajánlott kiadványokTóth Árpád:
Az öntözés praktikumaDr. Szalai József:
Növények fenntartható termesztéseLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságbanR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Árvai Lajos:
Energiatakarékos vízellátás - Vízemelő kos és spirálcsöves vízikerék szivattyú alkalmazásávalDr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai