2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A termelői piacok élelmiszert, élményt is kínálnak a vásárlóknak

Kategória: Élelmiszeripar, Kamara | Forrás: NAK Sajtó, 2025/07/25

Több, mint 300 helyi termelői piac működik hazánkban, ahol a vásárlók közvetlenül a termelőtől juthatnak hozzá a kiváló minőségű, friss, szezonális hazai élelmiszerekhez. A termelői piacok a rövid ellátási lánc egyik legalapvetőbb szereplői, megkönnyítik a kistermelők által megtermelt alaptermékek, és az azokból előállított élelmiszerek eljuttatását a fogyasztókhoz, a csomagolásmentes termékekkel pedig hozzájárulnak az általános fenntarthatósági törekvésekhez.

A kormány 2012-ben a helyi gazdaságok élénkítésére vezette be a helyi termelői piac fogalmát, ahol a kistermelők a saját gazdaságukból származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékeiket értékesítik. A helyi termékek keresletének megerősödése a helyi gazdaságot fejleszti, támogatja a termelőket, emellett környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is a fenntarthatósághoz vezet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint az idén összesen 314 helyi termelői piac működik az országban.

Az egyre jobban felgyorsult és rohanó világban a legtöbbször nincs idő a termőföldtől az asztalig kísérni a zöldségek és gyümölcsök útját, ám a vásárlásnak ezzel a formájával jó helyen csatlakozhat a fogyasztó a folyamathoz: kiválaszthatja, megfoghatja, és akár meg is kóstolhatja a terméket. Így a termelői piacok a közvetlen értékesítésnek olyan legalapvetőbb formáját testesítik meg, ahol a termelő és a fogyasztó személyesen találkozik. A kialakult kapcsolat és a csomagolásmentes termékek használatának előtérbe helyezése ösztönzi a fenntarthatóbb fogyasztói attitűd kialakulását és hozzájárul az általános fenntarthatósági törekvésekhez.

Helyi termelői piacra járni ma már nem csak élelem beszerzés, hanem egy program is. Amellett, hogy a vásárló itt juthat a legegyszerűbben helyben termelt, friss zöldséghez és gyümölcshöz, a termelőtől hallhat az előállítás módjáról, a gazdaságról is. A megbízható és lelkes termelők szép portékái közül választva elégedett lehet a vásárló, mert tudja honnan származik az árualap.

Mára a termelői piacok portfoliói is egyre változatosabbak, de egy biztos, hogy mindig képviseltetik magukat a háztáji finomságok és kistermelői kézműves élelmiszerek, mint a mézek, pék- és tejtermékek, friss zöldségek és gyümölcsök, lekvárok, valamint a házi savanyúságok, és egyéb szezonális termények is. A termelői piacok portékai általában nemcsak arról híresek, hogy frissek és finomak, de egyben minőségiek és egyediek is.

A piacozás egy olyan életérzés, amely a legkülönbözőbb termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzi a fogyasztót, aki újfajta gasztronómiai élményt nyújtó alapanyagokból, és adalékanyagmentes élelmiszerek kínálatából válogathat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza