2026. 07. 21., kedd
Dániel
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A termelői piacok élelmiszert, élményt is kínálnak a vásárlóknak

Kategória: Élelmiszeripar, Kamara | Forrás: NAK Sajtó, 2025/07/25

Több, mint 300 helyi termelői piac működik hazánkban, ahol a vásárlók közvetlenül a termelőtől juthatnak hozzá a kiváló minőségű, friss, szezonális hazai élelmiszerekhez. A termelői piacok a rövid ellátási lánc egyik legalapvetőbb szereplői, megkönnyítik a kistermelők által megtermelt alaptermékek, és az azokból előállított élelmiszerek eljuttatását a fogyasztókhoz, a csomagolásmentes termékekkel pedig hozzájárulnak az általános fenntarthatósági törekvésekhez.

A kormány 2012-ben a helyi gazdaságok élénkítésére vezette be a helyi termelői piac fogalmát, ahol a kistermelők a saját gazdaságukból származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékeiket értékesítik. A helyi termékek keresletének megerősödése a helyi gazdaságot fejleszti, támogatja a termelőket, emellett környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is a fenntarthatósághoz vezet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint az idén összesen 314 helyi termelői piac működik az országban.

Az egyre jobban felgyorsult és rohanó világban a legtöbbször nincs idő a termőföldtől az asztalig kísérni a zöldségek és gyümölcsök útját, ám a vásárlásnak ezzel a formájával jó helyen csatlakozhat a fogyasztó a folyamathoz: kiválaszthatja, megfoghatja, és akár meg is kóstolhatja a terméket. Így a termelői piacok a közvetlen értékesítésnek olyan legalapvetőbb formáját testesítik meg, ahol a termelő és a fogyasztó személyesen találkozik. A kialakult kapcsolat és a csomagolásmentes termékek használatának előtérbe helyezése ösztönzi a fenntarthatóbb fogyasztói attitűd kialakulását és hozzájárul az általános fenntarthatósági törekvésekhez.

Helyi termelői piacra járni ma már nem csak élelem beszerzés, hanem egy program is. Amellett, hogy a vásárló itt juthat a legegyszerűbben helyben termelt, friss zöldséghez és gyümölcshöz, a termelőtől hallhat az előállítás módjáról, a gazdaságról is. A megbízható és lelkes termelők szép portékái közül választva elégedett lehet a vásárló, mert tudja honnan származik az árualap.

Mára a termelői piacok portfoliói is egyre változatosabbak, de egy biztos, hogy mindig képviseltetik magukat a háztáji finomságok és kistermelői kézműves élelmiszerek, mint a mézek, pék- és tejtermékek, friss zöldségek és gyümölcsök, lekvárok, valamint a házi savanyúságok, és egyéb szezonális termények is. A termelői piacok portékai általában nemcsak arról híresek, hogy frissek és finomak, de egyben minőségiek és egyediek is.

A piacozás egy olyan életérzés, amely a legkülönbözőbb termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzi a fogyasztót, aki újfajta gasztronómiai élményt nyújtó alapanyagokból, és adalékanyagmentes élelmiszerek kínálatából válogathat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza