Fülöp
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Kamara, Növénytermesztés | Forrás: NAK Sajtó, 2025/07/25
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.
A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a bogyós gyümölcsök hazai termesztésében; a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben, illetve a teljes termesztéstechnológiában is változásra van szükség. Miközben a tapasztalatok sokat segítenek, megnövekszik az adatok, az új szemléletmód és a modern megoldások szerepe a gyakorlatban. Ennek apropóján rendezett szakmai napot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézetével közösen a MATE Fertődi Kutatóállomásán.
Az éghajlatváltozás és a munkaerőhiány miatt málnát már csak elszórtan termesztenek hazánkban, összefüggő nagyobb ültetvények csak elvétve akadnak az országban: Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés. Ribiszke-termesztésünk jobb helyzetben van, nagyságrendileg 1000 hektárnyi felületen folyik a termesztése. Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek hazánkban. Hazánkban hagyományosan Nógrád vármegye a bogyós gyümölcsök igazi otthona, de Győr-Moson-Sopron vármegye több részén is folyik még termesztés.
Abban minden kutató egyetért, hogy a bogyósok termesztésénél az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás hatásainak mérséklése. A fő málnafajtáink érési ideje arra a periódusra esik, amikor hazánkban 35-40 Celsius fokos hőmérséklet is előfordul. A szélsőségek elviselésére csupán a nemesítési lehetőségek nem elegendőek, a növények árnyékolására van szükség. Az árnyékolás lehetséges mesterséges elemekkel (árnyékoló sátrak), vagy természetes elemekkel (agrár- erdészeti rendszer).
Az árnyékolás természetes megoldására indított agrárerdészeti kísérletet a MATE Kertészettudományi Intézete. A nemesnyár klónok ültetésére 2017. március végén került sor, ezt követően 2018 tavaszán málnát, fekete ribiszkét és fekete szedret telepítettek a szakemberek. A kísérletben kettő vesszőn termő fajta, a ’Fertődi zamatos’ és a ’Fertődi kármin’, és a kétszertermő, fakultatív sarjon termő fajta jelölt a ’Fertődi narancs’ megújulóképességét, vesszőhozamát és növekedési erélyét vizsgálták. A 2019- es évben csatlakoztak a Soproni Egyetem munkatársai is, akik hidrológiai mérésekkel vizsgálják a rendszer vízforgalmát. Az agroerdészeti kísérlet célja a málna- és alapvetően a bogyós gyümölcstermesztés ökoszisztéma szolgáltatásainak, gazdasági életképességének és éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességének javítása a Pannon-medencében.
Málna estén a mérési eredmények és a vizuális tapasztalatok igazolták a termesztés eredményességét. Fekete ribiszke estén szintén kedvező eredményeket figyeltek meg. Fekete szedernél az árnyékolás nem mutatott kiugró értékeket. De általánosságban elmondható, hogy a túlzott árnyék kedvezőtlen növekedést, gyenge fejlődést eredményezett. Valamennyi vizsgált bogyós esetében hasznosabb lehet a gyümölcsfák lazább árnyékába telepíteni a növényeket.
A rendezvényen a kísérlet eredményei mellett bemutatták az új nemesítésű bogyós fajtákat is, a málna fajtakínálatnak is alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz a forgalmazók a fogyasztók, a hűtő és konzervipar és nem utolsó sorban a termesztők elvárásaihoz.
Ajánlott kiadványok
Dr. Géczi László:
A köszméte, a ribiszke és a josta termesztése
Dr. Hrotkó Károly:
A kajszi orsófák kézikönyve - Koronaalakítás, metszés, alanyok
Bujdosó Géza, Kalmár Klementina:
Termesszünk diót!
Keszei Attila:
Gyümölcstermesztés
Bujna Ferenc:
Liofilizálás, a fagyasztva szárítás technológiája
Kollányi Gábor – Kollányi Ágnes – Bergendi Nadin – Varga Jenő:
Termesszünk málnát!
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
A mélyművelés szocialista hagyomány?Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza