2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

MBH Bank: Megugrott a hatékonyságnövelést tervező agrárvállalkozások száma

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Forrás: MBH Bank Sajtó, 2025/07/29

Megugrott azon agrárvállalkozások aránya, amelyek a termelési hatékonyság növelésével, illetve új piacok, üzleti területek bevonásával és ezek bővítésével válaszolnának a gazdasági környezet, az ár- és az időjárási viszonyok jelentette kihívásokra – derül ki az MBH Bank hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek helyzetét vizsgáló kutatásából. A felmérés ezzel kapcsolatban rávilágított, hogy a jelenlegi helyzetben elsősorban a költségek és a kockázatok csökkentése, az immár az egyik legfőbb kihívást jelentő klímaváltozás hatásainak mérséklése, vagy épp az energiaátállás terén gyors megtérülést hozó korszerűsítések megvalósítására mutatkozik kiemelkedő szándék. 

Az MBH Bank országszerte csaknem 500 cég megkérdezésével készült reprezentatív kutatása szerint az agrárvállalkozások 85, 81 és 78 százaléka számára az alapanyag-, illetve az energiaárak emelkedése, valamint a gazdasági környezet jelenti a legnagyobb kihívást, arányuk kismértékben csökkent tavalyhoz képest. Újonnan vizsgált tényezőként jelent meg a felmérésben a klímaváltozás negatív hatása, amely rögtön a negyedik helyre került: négyből három cég (77 százalék) vélte úgy, hogy kihívást jelent számára. A korábbinál nagyobb arányban – 74, 72 és 55 százalék – említették kihívásként a válaszadók a munkabérek emelkedését, a növekedés fenntartását és az adminisztrációs feladatok ellátását.

Fókuszban a hatékonyságnövelés és a gyors választ adó fejlesztések

A kutatás szerint robusztus mértékben, 34 százalékról 60 százalékra emelkedett a termelési hatékonyság növelését tervező agrárvállalkozások száma, és több mint kétszeresére, 26-ról 54 százalékra nőtt azon cégeké is, amelyek új piacok, üzleti területek bevonását, illetve ezek bővítését tervezik. A kihívásokra válaszul a 2024-es 48 százalék helyett 54 százalék csökkentené a működési költségeit.

A bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága szakértőinek értékelése szerint a megkérdezettek körében elsősorban azon fejlesztések iránt mutatkozott erős szándék, amelyek gyors megtérülést hoznak a költség- és kockázatcsökkentés, a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és az energiaátállás területén. Huszonháromról 32 százalékra emelkedett például azon vállalkozások aránya, amelyek energiahatékonysági beruházásokat vettek tervbe. Hasonlóképpen szignifikánsan emelkedett, 16-ról 27 százalékra nőtt a digitalizációt, az automatizációt előmozdító fejlesztések iránti érdeklődés. Jelentősen több cég, 14 helyett már 26 százalék tervezte új termékek és szolgáltatások kifejlesztését, és a piacok bővítésére irányuló szándék erősödésével párhuzamosan több mint kétszeresére nőtt a nagyobb marketingköltést fontolgatók aránya is. A Közös Agrárpolitika beruházási pályázataival a korábbi 43 százalék helyett 47 százalék tervezett 2025 első felében.

„Felmérésünk is alátámasztja, hogy az elmúlt években tapasztalt kedvezőtlenebb piaci és termelési környezet a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is éreztette a hatásait. Még inkább előtérbe kerültek a termelési hatékonyság javítását célzó fejlesztések, illetve azok a korszerűsítések, amelyek ellenállóbbá teszik az ágazatot az olyan kihívásokkal szemben, mint a változó alapanyag-, energia- és terményárak, valamint az import, mindemellett pedig választ adnak a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre is” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy mindez a megfelelő finanszírozói háttérrel párosulva hosszú távon alapozhatja meg az agrárium jövőbeni sikereit.

Az agrárvállalkozások hozzávetőleg fele rendelkezik valamilyen hiteltermékkel

A felmérés mindezekkel összefüggésben vizsgálta a különböző banki termékek népszerűségét is. Bár az agrárvállalkozások körében továbbra is a vállalkozói számlacsomag a legelterjedtebb banki termék (96 százalék), jelentősen, 17 százalékponttal emelkedett a bankkártyával rendelkező agrárvállalkozások aránya: már négyből három cégnek (77 százalék) van. Szignifikánsan nőtt a befektetési alapok, illetve a faktoring szolgáltatások iránti érdeklődés, egyelőre azonban még így is 10 százalék alatti az igénybevételük. A legnépszerűbb hiteltermék még mindig az Agrár Széchenyi Kártya, amellyel a felmérés szerint minden harmadik agrárvállalkozás rendelkezik, és amelynek aránya 26-ról 32 százalékra nőtt a megkérdezettek körében egy év alatt. Szintén emelkedett az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukcióval rendelkező vállalkozások aránya, mint ahogyan a forgóeszközhitelt igénybe vevő cégeké is: 11-ről 14 százalékra. Összességében pedig az agrárvállalkozások hozzávetőleg fele rendelkezik valamilyen hiteltermékkel.

Az MBH Bank a legismertebb agrárpiaci szereplők között

A felmérés szerint az MBH Bank továbbra is az egyik legismertebb agrárpiaci szereplő: spontán márkaismertsége tartósan 70 százalék feletti a megkérdezettek körében. Az MBH Banknak emellett domináns a szerepe az ügyfélkör tekintetében is: több mint 50 százalék nyilatkozott úgy, hogy ügyfele a banknak, és a megkérdezett agrárvállalkozások 44 százaléka válaszolta azt, hogy az MBH Bank a fő bankja.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza