2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

MBH Bank: Megugrott a hatékonyságnövelést tervező agrárvállalkozások száma

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Forrás: MBH Bank Sajtó, 2025/07/29

Megugrott azon agrárvállalkozások aránya, amelyek a termelési hatékonyság növelésével, illetve új piacok, üzleti területek bevonásával és ezek bővítésével válaszolnának a gazdasági környezet, az ár- és az időjárási viszonyok jelentette kihívásokra – derül ki az MBH Bank hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek helyzetét vizsgáló kutatásából. A felmérés ezzel kapcsolatban rávilágított, hogy a jelenlegi helyzetben elsősorban a költségek és a kockázatok csökkentése, az immár az egyik legfőbb kihívást jelentő klímaváltozás hatásainak mérséklése, vagy épp az energiaátállás terén gyors megtérülést hozó korszerűsítések megvalósítására mutatkozik kiemelkedő szándék. 

Az MBH Bank országszerte csaknem 500 cég megkérdezésével készült reprezentatív kutatása szerint az agrárvállalkozások 85, 81 és 78 százaléka számára az alapanyag-, illetve az energiaárak emelkedése, valamint a gazdasági környezet jelenti a legnagyobb kihívást, arányuk kismértékben csökkent tavalyhoz képest. Újonnan vizsgált tényezőként jelent meg a felmérésben a klímaváltozás negatív hatása, amely rögtön a negyedik helyre került: négyből három cég (77 százalék) vélte úgy, hogy kihívást jelent számára. A korábbinál nagyobb arányban – 74, 72 és 55 százalék – említették kihívásként a válaszadók a munkabérek emelkedését, a növekedés fenntartását és az adminisztrációs feladatok ellátását.

Fókuszban a hatékonyságnövelés és a gyors választ adó fejlesztések

A kutatás szerint robusztus mértékben, 34 százalékról 60 százalékra emelkedett a termelési hatékonyság növelését tervező agrárvállalkozások száma, és több mint kétszeresére, 26-ról 54 százalékra nőtt azon cégeké is, amelyek új piacok, üzleti területek bevonását, illetve ezek bővítését tervezik. A kihívásokra válaszul a 2024-es 48 százalék helyett 54 százalék csökkentené a működési költségeit.

A bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága szakértőinek értékelése szerint a megkérdezettek körében elsősorban azon fejlesztések iránt mutatkozott erős szándék, amelyek gyors megtérülést hoznak a költség- és kockázatcsökkentés, a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és az energiaátállás területén. Huszonháromról 32 százalékra emelkedett például azon vállalkozások aránya, amelyek energiahatékonysági beruházásokat vettek tervbe. Hasonlóképpen szignifikánsan emelkedett, 16-ról 27 százalékra nőtt a digitalizációt, az automatizációt előmozdító fejlesztések iránti érdeklődés. Jelentősen több cég, 14 helyett már 26 százalék tervezte új termékek és szolgáltatások kifejlesztését, és a piacok bővítésére irányuló szándék erősödésével párhuzamosan több mint kétszeresére nőtt a nagyobb marketingköltést fontolgatók aránya is. A Közös Agrárpolitika beruházási pályázataival a korábbi 43 százalék helyett 47 százalék tervezett 2025 első felében.

„Felmérésünk is alátámasztja, hogy az elmúlt években tapasztalt kedvezőtlenebb piaci és termelési környezet a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is éreztette a hatásait. Még inkább előtérbe kerültek a termelési hatékonyság javítását célzó fejlesztések, illetve azok a korszerűsítések, amelyek ellenállóbbá teszik az ágazatot az olyan kihívásokkal szemben, mint a változó alapanyag-, energia- és terményárak, valamint az import, mindemellett pedig választ adnak a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre is” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy mindez a megfelelő finanszírozói háttérrel párosulva hosszú távon alapozhatja meg az agrárium jövőbeni sikereit.

Az agrárvállalkozások hozzávetőleg fele rendelkezik valamilyen hiteltermékkel

A felmérés mindezekkel összefüggésben vizsgálta a különböző banki termékek népszerűségét is. Bár az agrárvállalkozások körében továbbra is a vállalkozói számlacsomag a legelterjedtebb banki termék (96 százalék), jelentősen, 17 százalékponttal emelkedett a bankkártyával rendelkező agrárvállalkozások aránya: már négyből három cégnek (77 százalék) van. Szignifikánsan nőtt a befektetési alapok, illetve a faktoring szolgáltatások iránti érdeklődés, egyelőre azonban még így is 10 százalék alatti az igénybevételük. A legnépszerűbb hiteltermék még mindig az Agrár Széchenyi Kártya, amellyel a felmérés szerint minden harmadik agrárvállalkozás rendelkezik, és amelynek aránya 26-ról 32 százalékra nőtt a megkérdezettek körében egy év alatt. Szintén emelkedett az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukcióval rendelkező vállalkozások aránya, mint ahogyan a forgóeszközhitelt igénybe vevő cégeké is: 11-ről 14 százalékra. Összességében pedig az agrárvállalkozások hozzávetőleg fele rendelkezik valamilyen hiteltermékkel.

Az MBH Bank a legismertebb agrárpiaci szereplők között

A felmérés szerint az MBH Bank továbbra is az egyik legismertebb agrárpiaci szereplő: spontán márkaismertsége tartósan 70 százalék feletti a megkérdezettek körében. Az MBH Banknak emellett domináns a szerepe az ügyfélkör tekintetében is: több mint 50 százalék nyilatkozott úgy, hogy ügyfele a banknak, és a megkérdezett agrárvállalkozások 44 százaléka válaszolta azt, hogy az MBH Bank a fő bankja.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza