2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Tényleg jó neked? Amit a fehérjeszeletekről tudni kell

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Forrás: MATE Médiaközpont, 2025/07/31

Az elmúlt években világszerte nőtt a kereslet a funkcionális élelmiszerek iránt – különösen azoké, amelyek „nagy fehérjetartalommal” hirdetik magukat. A fitnesz- és egészségtudatos trendek erősödésével a fehérjeszeletek minden eddiginél népszerűbbé váltak: könnyen elérhetőek, sokféle ízben kaphatók, és nem ritkán „egészséges alternatívaként” szerepelnek a hagyományos nassolni valók mellett. De vajon valóban azt nyújtják, amit a csomagolás ígér?

A fehérjeszeletekkel kapcsolatos kutatással a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének „Agri-Food By-product Valorisation” Kiemelt Kutatócsoportja foglalkozott, melyről publikáció jelent meg a neves Scientific Reports folyóiratban. A kutatócsoport vezetője Dr. Abrankó László, tagjai Dr. Tormási Judit, Dr. Benes Eszter, Lengyelné Dr. Kónya Éva és Berki Mária kutatásukban több mint 1600 kereskedelmi forgalomban kapható fehérjeszeletet vizsgáltak. A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy bár a legtöbb termék valóban magas fehérjetartalommal rendelkezik – legalábbis az energiatartalom tekintetében –, a fehérje minősége és biológiai hasznosulása gyakran igen alacsony.

A tanulmány rámutat: önmagában az, hogy egy termék nagy fehérjetartalommal rendelkezik, nem garantálja, hogy a szervezet valóban eredményesen hasznosítja is azt. A probléma gyökere a különböző fehérjeforrásokban, valamint az élelmiszer-mátrix (azaz az adott termék összetevőinek és szerkezetének) hatásában keresendő. Az emészthetőség, az esszenciális aminosavak felszívódása és a fehérje biológiai hasznosulása jelentősen eltérhet attól függően, hogy szója, tejfehérje, tojás vagy éppen kollagén a fő alapanyag – utóbbi például alig járul hozzá az izomépítéshez, még, ha a címke mást is sugall.

Miközben a globális trendek az állati eredetű fehérjékről egyre inkább a növényi alternatívák felé tolódnak, az új típusú termékek valódi tápértékéről még mindig kevés információ áll rendelkezésre. A fehérjeszeletek esetében ez különösen fontos, hiszen ezek gyakran funkcionális élelmiszerként, akár táplálékkiegészítőként jelennek meg a fogyasztók étrendjében. Ha azonban a termék nem tartalmaz elegendő, jól emészthető, esszenciális aminosavat, akkor az „egészséges alternatíva” csak illúzió marad.

A tanulmány eredményeit nem csak a tudományos közösség vette komolyan. Több nemzetközi hírportál is beszámolt a kutatásról, köztük a Fortune Well, a Health.com, a Yahoo Lifestyle, valamint az India Today is. A tanulmány jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak a táplálkozási szakemberek, hanem a hétköznapi fogyasztók számára is fontos üzenetet hordoz, miszerint nem minden fehérje egyforma és a minőség legalább olyan fontos, mint a mennyiség! Ahogy Dr. Abrankó László nyilatkozta, hosszú távon elengedhetetlen, hogy az élelmiszergyártók és forgalmazók ne csak a fehérjemennyiséget, hanem annak tápértékét is kommunikálják a fogyasztók felé. A fehérjeszeletek népszerűsége nem garancia a táplálkozási előnyökre, ezért teljesértékű étrend részeként javasolt fogyasztani azokat!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza