2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

„Félidei” dinnyekörkép: nehéz szezon, piacromboló akciók, elkeseredett termelők

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK Sajtó, 2025/08/02

A hazai dinnyeszezon egy-két hét csúszással indult a szokatlanul hűvös és fényszegény májusi időjárás miatt, az első kötések jórészt ki is maradtak. A tavaszi időjárás, különösen az április 07-08-ai fagyok az ültetési terveket teljesen felborították, mert a március végén, április elején kiültetett palánták megfagytak. Azon gazdák, akik nem vállalták a kockázatot, hogy kiültessenek, kénytelenek voltak a szakaszolási tervezésekről lemondani, és egyszerre nagy területeket elpalántázni. A dinnye vetési és ültetési rendje lényegében a teljes magyarországi termőterületen felborult, illetve széthúzódott mintegy három hétre. Azonban a júniusi kánikulai időjárással „átestünk a ló másik oldalára”: a különböző állományok érése számottevően felgyorsult, és összetorlódott az érés.

A tavaszi és nyár elejei szélsőséges időjárás következtében a szezon elején (június utolsó és július első hetében) kb. harmad annyi termést takarítottunk be, mint tavaly ugyanezen időszakban, ellenben július közepétől megérkeztek a jelentős termésmennyiségek, melyek nagyon rövid időtávon, hirtelen zuhantak a piacra.

Az eddigi betakarítási eredmények azt tükrözik, hogy 20-30 százalékkal alacsonyabbak a hozamok a vártnál, ami elsősorban a májusi hideg és az április-júniusi aszályos időjárásra vezethető vissza. Számos esetben azt tapasztaljuk, hogy ezt a terméskiesést alapvetően a kisebb gyümölcsméretek eredményezik, „darabszámra” a tervezettnek megfelelően alakul a termés. A termés minősége az elvártak szerint alakul.

Az időjárás nem kedvezett a kereslet alakulásának sem. A két, jelentősebb júliusi lehűlési hullám érdemben visszavetette a keresletet. A dinnye fogyasztása ugyanis döntően időjárásfüggő: a 30 fok fölötti hőmérsékletekkel jellemezhető kánikulai időszakokban 20-40 százalékkal magasabb a fogyasztás, mint a hűvös napokon. A júliusi lehűlések során – amelyek összességében egészen hosszú, két-három hetes időszakot ölelnek fel – mintegy 25-30%-kal esett vissza a hazai és a külföldi kereslet.

A júliusi hirtelen kínálatnövekedéssel párosuló keresletvisszaesés július közepétől kezdve az árak meredek csökkenéséhez vezetett: a szezonkezdő termelői árak mintegy 60%-ot zuhantak. Emiatt július közepe óta jócskán önköltség alatti áron kénytelenek értékesíteni a termelők, illetve ez az árszint bő két hete, tartósan a tavalyi év azonos időszakának legmélyebb árait súrolja. Ez azért is „fájdalmas” a termelőknek, mert a tavalyinál 20-30 százalékkal alacsonyabbak a terméshozamok, amit azonban gyakorlatilag a teljes terméssel azonos hektáronkénti költségekkel kell előállítani, így a kilogrammonkénti önköltség a hozamcsökkenés mértékéhez hasonló arányban emelkedett az előző évhez képest.

A fogyasztói árak szintén zuhantak, a szezon elején uralkodó 250-300 Ft/kg közötti bruttó fogyasztói árak jelenleg jellemzően a 150-200 Ft/kg tartományban tartózkodnak (149 Ft/kg akciós árak mellett).

Érdemi mennyiségben nincs import dinnye Magyarországon, de az exportunk is erősen akadozik. Ennek oka, hogy az átlagosnál hűvösebb júliusi időjárás mellett egész Európában mérséklődött a fogyasztás. A hazai dinnye tekintetében ellátási problémák biztosan nem lesznek, a békési dinnye főszezonja vége felé közeledik, de érdemi mennyiségekkel július 20. körül „elindult” a szabolcsi termőtáj is, így a kiszolgálás folyamatos lesz.

A hazai dinnye főszezonja augusztus végéig tart. Augusztus elejére is láthatóan mérsékelten meleg vagy hűvös időjárás várható, így a következő két hét vonatkozásában nem lehet abban bízni, hogy érdemben megélénkül a kereslet. Ennél fogva valószínűsíthető, hogy a még kb. egy hónapig tartó főszezon első felében is maradnak a relatív túlkínálat miatti piaci zavarok, melyek nyomott árakkal jellemezhetők.

Nagyon fontos lenne, hogy a jelenlegi, önköltség alatti termelői árak érdemben emelkedjenek, és minél hamarabb visszatérjenek a normális szintre. Kijelenthető, hogy a 200 Ft/kg alatti fogyasztói árszínvonal esetén olyan termelői árak alakulnak ki, melyek már tetemes veszteséget okoznak a gazdálkodóknak, és drasztikusan rontják a termelői kedvet. Továbbá az árszínvonal jelentősen kihat a minőségre is: amennyiben a piac „megfizeti” a minőséget (amit most nem tesz), a termelő gondosan válogatott árut tud piacra vinni és csak a legjobb minőség jelenik meg a polcokon. Nyomott árak esetén azonban – a veszteségek csökkentése végett – természetes reakció, hogy a kevésbé érett vagy túlérett, illetve nem feltétlenül I. osztályt képviselő minőség is megjelenik a piacon.

Az árak és így a minőség, illetve hosszabb távon a termelési kedv alakításában nagy szerepe, illetve felelőssége van a hazai áruházláncoknak, amelyek az akciós árakkal predesztinálják az árszintet. Szokásos jelenség, hogy a hiper- és szupermarketek követik egymást az akciós árak alakításában, amivel egyben folyamatosan negatív árspirált gerjesztenek. Nekik, mint meghatározó piaci szereplőknek is fontos megérteniük, hogy a zöldség-gyümölcs termelés mára egy nagy tőke-, munkaerő- és szaktudásigényű, ráadásul nagyon nagy termelési kockázatokkal terhelt tevékenységgé vált, így önköltség körüli vagy az alatti árakon rövid távon sem lehet fenntartani a termelést. A nyomott árszint látszólag jó a fogyasztóknak, azonban már nagyon rövid távon a minőség rovására megy, hosszabb távon pedig aláássa a termelői kedvet. A fogyasztók alacsony árakkal történő kiszolgálása fontos cél, de nem lehet olyan fontos, amivel hosszú távon veszélybe sodorjuk vagy egyenesen ellehetetlenítjük a dinnye-, illetve zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését, vagy még rosszabb esetben a termelés fenntartását. Mindezzel komoly veszélybe sodorjuk a hazai önellátás biztosítását, és hosszabb távon fokozzuk az importnak való kitettséget. A már rövid távon is káros jelenség megakadályozása közös érdekünk!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza