2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

„Félidei” dinnyekörkép: nehéz szezon, piacromboló akciók, elkeseredett termelők

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK Sajtó, 2025/08/02

A hazai dinnyeszezon egy-két hét csúszással indult a szokatlanul hűvös és fényszegény májusi időjárás miatt, az első kötések jórészt ki is maradtak. A tavaszi időjárás, különösen az április 07-08-ai fagyok az ültetési terveket teljesen felborították, mert a március végén, április elején kiültetett palánták megfagytak. Azon gazdák, akik nem vállalták a kockázatot, hogy kiültessenek, kénytelenek voltak a szakaszolási tervezésekről lemondani, és egyszerre nagy területeket elpalántázni. A dinnye vetési és ültetési rendje lényegében a teljes magyarországi termőterületen felborult, illetve széthúzódott mintegy három hétre. Azonban a júniusi kánikulai időjárással „átestünk a ló másik oldalára”: a különböző állományok érése számottevően felgyorsult, és összetorlódott az érés.

A tavaszi és nyár elejei szélsőséges időjárás következtében a szezon elején (június utolsó és július első hetében) kb. harmad annyi termést takarítottunk be, mint tavaly ugyanezen időszakban, ellenben július közepétől megérkeztek a jelentős termésmennyiségek, melyek nagyon rövid időtávon, hirtelen zuhantak a piacra.

Az eddigi betakarítási eredmények azt tükrözik, hogy 20-30 százalékkal alacsonyabbak a hozamok a vártnál, ami elsősorban a májusi hideg és az április-júniusi aszályos időjárásra vezethető vissza. Számos esetben azt tapasztaljuk, hogy ezt a terméskiesést alapvetően a kisebb gyümölcsméretek eredményezik, „darabszámra” a tervezettnek megfelelően alakul a termés. A termés minősége az elvártak szerint alakul.

Az időjárás nem kedvezett a kereslet alakulásának sem. A két, jelentősebb júliusi lehűlési hullám érdemben visszavetette a keresletet. A dinnye fogyasztása ugyanis döntően időjárásfüggő: a 30 fok fölötti hőmérsékletekkel jellemezhető kánikulai időszakokban 20-40 százalékkal magasabb a fogyasztás, mint a hűvös napokon. A júliusi lehűlések során – amelyek összességében egészen hosszú, két-három hetes időszakot ölelnek fel – mintegy 25-30%-kal esett vissza a hazai és a külföldi kereslet.

A júliusi hirtelen kínálatnövekedéssel párosuló keresletvisszaesés július közepétől kezdve az árak meredek csökkenéséhez vezetett: a szezonkezdő termelői árak mintegy 60%-ot zuhantak. Emiatt július közepe óta jócskán önköltség alatti áron kénytelenek értékesíteni a termelők, illetve ez az árszint bő két hete, tartósan a tavalyi év azonos időszakának legmélyebb árait súrolja. Ez azért is „fájdalmas” a termelőknek, mert a tavalyinál 20-30 százalékkal alacsonyabbak a terméshozamok, amit azonban gyakorlatilag a teljes terméssel azonos hektáronkénti költségekkel kell előállítani, így a kilogrammonkénti önköltség a hozamcsökkenés mértékéhez hasonló arányban emelkedett az előző évhez képest.

A fogyasztói árak szintén zuhantak, a szezon elején uralkodó 250-300 Ft/kg közötti bruttó fogyasztói árak jelenleg jellemzően a 150-200 Ft/kg tartományban tartózkodnak (149 Ft/kg akciós árak mellett).

Érdemi mennyiségben nincs import dinnye Magyarországon, de az exportunk is erősen akadozik. Ennek oka, hogy az átlagosnál hűvösebb júliusi időjárás mellett egész Európában mérséklődött a fogyasztás. A hazai dinnye tekintetében ellátási problémák biztosan nem lesznek, a békési dinnye főszezonja vége felé közeledik, de érdemi mennyiségekkel július 20. körül „elindult” a szabolcsi termőtáj is, így a kiszolgálás folyamatos lesz.

A hazai dinnye főszezonja augusztus végéig tart. Augusztus elejére is láthatóan mérsékelten meleg vagy hűvös időjárás várható, így a következő két hét vonatkozásában nem lehet abban bízni, hogy érdemben megélénkül a kereslet. Ennél fogva valószínűsíthető, hogy a még kb. egy hónapig tartó főszezon első felében is maradnak a relatív túlkínálat miatti piaci zavarok, melyek nyomott árakkal jellemezhetők.

Nagyon fontos lenne, hogy a jelenlegi, önköltség alatti termelői árak érdemben emelkedjenek, és minél hamarabb visszatérjenek a normális szintre. Kijelenthető, hogy a 200 Ft/kg alatti fogyasztói árszínvonal esetén olyan termelői árak alakulnak ki, melyek már tetemes veszteséget okoznak a gazdálkodóknak, és drasztikusan rontják a termelői kedvet. Továbbá az árszínvonal jelentősen kihat a minőségre is: amennyiben a piac „megfizeti” a minőséget (amit most nem tesz), a termelő gondosan válogatott árut tud piacra vinni és csak a legjobb minőség jelenik meg a polcokon. Nyomott árak esetén azonban – a veszteségek csökkentése végett – természetes reakció, hogy a kevésbé érett vagy túlérett, illetve nem feltétlenül I. osztályt képviselő minőség is megjelenik a piacon.

Az árak és így a minőség, illetve hosszabb távon a termelési kedv alakításában nagy szerepe, illetve felelőssége van a hazai áruházláncoknak, amelyek az akciós árakkal predesztinálják az árszintet. Szokásos jelenség, hogy a hiper- és szupermarketek követik egymást az akciós árak alakításában, amivel egyben folyamatosan negatív árspirált gerjesztenek. Nekik, mint meghatározó piaci szereplőknek is fontos megérteniük, hogy a zöldség-gyümölcs termelés mára egy nagy tőke-, munkaerő- és szaktudásigényű, ráadásul nagyon nagy termelési kockázatokkal terhelt tevékenységgé vált, így önköltség körüli vagy az alatti árakon rövid távon sem lehet fenntartani a termelést. A nyomott árszint látszólag jó a fogyasztóknak, azonban már nagyon rövid távon a minőség rovására megy, hosszabb távon pedig aláássa a termelői kedvet. A fogyasztók alacsony árakkal történő kiszolgálása fontos cél, de nem lehet olyan fontos, amivel hosszú távon veszélybe sodorjuk vagy egyenesen ellehetetlenítjük a dinnye-, illetve zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését, vagy még rosszabb esetben a termelés fenntartását. Mindezzel komoly veszélybe sodorjuk a hazai önellátás biztosítását, és hosszabb távon fokozzuk az importnak való kitettséget. A már rövid távon is káros jelenség megakadályozása közös érdekünk!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.
A jövő számára is meg kell őrizni a térség kertészeti kultúráját
A Délalföldi Kertészek Szövetkezeténél (DélKerTÉSZ) mindig történik valami, pestiesen szólva az élet sosem áll meg. Aki ismeri Nagypéter Sándor elnököt, az jól tudja, hogy az elnök mindig azon gondolkodik, és dolgozik, hogy a 2002-ben alakult szövetkezet 450 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fejlessze, s a kor kihívásainak megfelelően versenyképessé tegye. A hogyan kérdése mindig tart újdonságot, ezért is beszélgettünk Nagypéter Sándorral az aktuális feladatokról. 
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza