2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

„Félidei” dinnyekörkép: nehéz szezon, piacromboló akciók, elkeseredett termelők

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK Sajtó, 2025/08/02

A hazai dinnyeszezon egy-két hét csúszással indult a szokatlanul hűvös és fényszegény májusi időjárás miatt, az első kötések jórészt ki is maradtak. A tavaszi időjárás, különösen az április 07-08-ai fagyok az ültetési terveket teljesen felborították, mert a március végén, április elején kiültetett palánták megfagytak. Azon gazdák, akik nem vállalták a kockázatot, hogy kiültessenek, kénytelenek voltak a szakaszolási tervezésekről lemondani, és egyszerre nagy területeket elpalántázni. A dinnye vetési és ültetési rendje lényegében a teljes magyarországi termőterületen felborult, illetve széthúzódott mintegy három hétre. Azonban a júniusi kánikulai időjárással „átestünk a ló másik oldalára”: a különböző állományok érése számottevően felgyorsult, és összetorlódott az érés.

A tavaszi és nyár elejei szélsőséges időjárás következtében a szezon elején (június utolsó és július első hetében) kb. harmad annyi termést takarítottunk be, mint tavaly ugyanezen időszakban, ellenben július közepétől megérkeztek a jelentős termésmennyiségek, melyek nagyon rövid időtávon, hirtelen zuhantak a piacra.

Az eddigi betakarítási eredmények azt tükrözik, hogy 20-30 százalékkal alacsonyabbak a hozamok a vártnál, ami elsősorban a májusi hideg és az április-júniusi aszályos időjárásra vezethető vissza. Számos esetben azt tapasztaljuk, hogy ezt a terméskiesést alapvetően a kisebb gyümölcsméretek eredményezik, „darabszámra” a tervezettnek megfelelően alakul a termés. A termés minősége az elvártak szerint alakul.

Az időjárás nem kedvezett a kereslet alakulásának sem. A két, jelentősebb júliusi lehűlési hullám érdemben visszavetette a keresletet. A dinnye fogyasztása ugyanis döntően időjárásfüggő: a 30 fok fölötti hőmérsékletekkel jellemezhető kánikulai időszakokban 20-40 százalékkal magasabb a fogyasztás, mint a hűvös napokon. A júliusi lehűlések során – amelyek összességében egészen hosszú, két-három hetes időszakot ölelnek fel – mintegy 25-30%-kal esett vissza a hazai és a külföldi kereslet.

A júliusi hirtelen kínálatnövekedéssel párosuló keresletvisszaesés július közepétől kezdve az árak meredek csökkenéséhez vezetett: a szezonkezdő termelői árak mintegy 60%-ot zuhantak. Emiatt július közepe óta jócskán önköltség alatti áron kénytelenek értékesíteni a termelők, illetve ez az árszint bő két hete, tartósan a tavalyi év azonos időszakának legmélyebb árait súrolja. Ez azért is „fájdalmas” a termelőknek, mert a tavalyinál 20-30 százalékkal alacsonyabbak a terméshozamok, amit azonban gyakorlatilag a teljes terméssel azonos hektáronkénti költségekkel kell előállítani, így a kilogrammonkénti önköltség a hozamcsökkenés mértékéhez hasonló arányban emelkedett az előző évhez képest.

A fogyasztói árak szintén zuhantak, a szezon elején uralkodó 250-300 Ft/kg közötti bruttó fogyasztói árak jelenleg jellemzően a 150-200 Ft/kg tartományban tartózkodnak (149 Ft/kg akciós árak mellett).

Érdemi mennyiségben nincs import dinnye Magyarországon, de az exportunk is erősen akadozik. Ennek oka, hogy az átlagosnál hűvösebb júliusi időjárás mellett egész Európában mérséklődött a fogyasztás. A hazai dinnye tekintetében ellátási problémák biztosan nem lesznek, a békési dinnye főszezonja vége felé közeledik, de érdemi mennyiségekkel július 20. körül „elindult” a szabolcsi termőtáj is, így a kiszolgálás folyamatos lesz.

A hazai dinnye főszezonja augusztus végéig tart. Augusztus elejére is láthatóan mérsékelten meleg vagy hűvös időjárás várható, így a következő két hét vonatkozásában nem lehet abban bízni, hogy érdemben megélénkül a kereslet. Ennél fogva valószínűsíthető, hogy a még kb. egy hónapig tartó főszezon első felében is maradnak a relatív túlkínálat miatti piaci zavarok, melyek nyomott árakkal jellemezhetők.

Nagyon fontos lenne, hogy a jelenlegi, önköltség alatti termelői árak érdemben emelkedjenek, és minél hamarabb visszatérjenek a normális szintre. Kijelenthető, hogy a 200 Ft/kg alatti fogyasztói árszínvonal esetén olyan termelői árak alakulnak ki, melyek már tetemes veszteséget okoznak a gazdálkodóknak, és drasztikusan rontják a termelői kedvet. Továbbá az árszínvonal jelentősen kihat a minőségre is: amennyiben a piac „megfizeti” a minőséget (amit most nem tesz), a termelő gondosan válogatott árut tud piacra vinni és csak a legjobb minőség jelenik meg a polcokon. Nyomott árak esetén azonban – a veszteségek csökkentése végett – természetes reakció, hogy a kevésbé érett vagy túlérett, illetve nem feltétlenül I. osztályt képviselő minőség is megjelenik a piacon.

Az árak és így a minőség, illetve hosszabb távon a termelési kedv alakításában nagy szerepe, illetve felelőssége van a hazai áruházláncoknak, amelyek az akciós árakkal predesztinálják az árszintet. Szokásos jelenség, hogy a hiper- és szupermarketek követik egymást az akciós árak alakításában, amivel egyben folyamatosan negatív árspirált gerjesztenek. Nekik, mint meghatározó piaci szereplőknek is fontos megérteniük, hogy a zöldség-gyümölcs termelés mára egy nagy tőke-, munkaerő- és szaktudásigényű, ráadásul nagyon nagy termelési kockázatokkal terhelt tevékenységgé vált, így önköltség körüli vagy az alatti árakon rövid távon sem lehet fenntartani a termelést. A nyomott árszint látszólag jó a fogyasztóknak, azonban már nagyon rövid távon a minőség rovására megy, hosszabb távon pedig aláássa a termelői kedvet. A fogyasztók alacsony árakkal történő kiszolgálása fontos cél, de nem lehet olyan fontos, amivel hosszú távon veszélybe sodorjuk vagy egyenesen ellehetetlenítjük a dinnye-, illetve zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését, vagy még rosszabb esetben a termelés fenntartását. Mindezzel komoly veszélybe sodorjuk a hazai önellátás biztosítását, és hosszabb távon fokozzuk az importnak való kitettséget. A már rövid távon is káros jelenség megakadályozása közös érdekünk!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza