Verseny a jövő versenyképességéért

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2025/08/06

Piaci és digitalizációs kihívások

Ingerek pedig lennének arra, hogy nem maradjon leszálló ágban a mezőgazdaság munkaerőpiaci helyzete. Kihívást jelent a tartós aszály, a talajok vízmegtartó képességének fönntartása. A klímaváltozáshoz alkalmazkodni kell a gazdáknak a termelési szerkezetük jelentős megváltoztatásával, a talajművelési eljárások átalakításával. Kihívást jelent a digitalizáció, amely még legfeljebb a fejlődési szakasz elején jár. Az elmúlt években elérhető állami támogatások révén a precíziós eszközök, a drónok, szenzorok, automatizált rendszerek használata a nagyobb gazdaságokban már terjed, de a mesterséges intelligencia és a robotika alkalmazása még el sem kezdődött. A felmérések szerint a precíziós gazdálkodás technológiáit alkalmazó gazdaságok aránya 12 százalék körül mozog. Elterjedésükhöz feltétlenül szükség van a gazdák technológiai ismereteinek a bővítésére.

Kihívást jelentenek a piaci változások is, amelyek közül az ukrán fenyegetettséget szokás emlegetni. Ez jelenthet valós veszélyt a gazdák számára, de nem csak az ukrán Európai Uniós csatlakozás miatt. A kiváló minőségű ukrán földeken nyugati technológiákkal a háború befejezése után olcsóbb, ellenőrzött, jó minőségű termékek kerülhetnek a piacra, amelyeknek tőzsdei áraival kell versenyezniük az európai gazdáknak.  

Hiányos a gyakorlati oktatás

A versenyhez képzett, határozott jövőt elképzelő gazdálkodók kellenek. Ehhez képest elöregednek és fogynak a gazdálkodók. Az Agrárcenzus adatai szerint 2020-ban 241 ezer volt a  számuk, három év múlva már csak 198 ezer. Átlagos életkoruk 58 év volt. A gazdaságokat irányítók 55 százalékának csak gyakorlati tapasztalata van a mezőgazdaságban, 34 százalékuk középfokú végzettséget szerzett, felsőfokú képesítése csak 11 százalékuknak van. A gazdaságokat irányítók 60 százaléka 55 évnél idősebb – ami hasonló az európai átlaghoz – a 35 év alattiak aránya 4.9 százalék.

A derékhadat mindig a középfokú végzettséget szerző szakemberek jelentik, hiszen ők végzik el vagy irányítják a napi munkákat. Ránézésre jól állhatna az utánpótlás, 141 intézményben képeznek középfokon szakembereket, s több mint 21 ezer fiatal ül az iskolapadokban. Ennyien nem végeznek, mert a lemorzsolódó tanulók aránya 9.3 százalék. Ezt támogatja egyebek között az is, hogy a tankötelezettség 16 év, ami egy évvel kevesebb a szakmunkás bizonyítvány megszerzéséhez szükséges időhöz. Gyakorlati ismeretekhez, amelyre szükségük az iskola befejezése után, körülményesen jutnak a tanulók, mert az agrárképző intézmények gyakorlati képzésre alkalmas eszközállománya, digitális infrastruktúrája elavult, fejlesztésre szorul. A szakma sem siet a képző intézmények támogatására, a duális képzést a vállalkozások 4 százaléka vállalja. Ennél is rosszabb tapasztalat, hogy a mezőgazdasági szakképzésbe kerülő tanulók ötöde hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony kvalitású családi háttérből kerül az iskolapadba, s ők már eleve a gyengébb teljesítményt nyújtó diákok között vannak.

Az egyetemek sincsenek jobb helyzetben. A diákok száma növekszik, s aki jelentkezett, szinte biztosan diplomát kap. Az intézmények finanszírozása a fejkvótához kötött, s a rendszer anyagilag még bünteti is a hallgatói lemorzsolódást. A tanároknak nincs más választásuk, mint diplomához juttatni a gyenge teljesítményű hallgatókat is. Többségük számára csupán a felsőfokú végzettség megszerzése a cél, nem a mezőgazdaságot, a falusi jövőt tartják szemük előtt.

Kikényszerített generációváltás

Az elöregedő gazdatársadalom kikényszeríti a generációváltást. Ezt felismerték az ágazat irányítói is, pontosan tudhatják, hogy a fiatalok nélkül a magyar mezőgazdaság nem maradhat versenyképes. Az idén újólag megjelent a fiatal gazdák elindulását és beruházásaik támogatását szolgáló pályázat, amelynek részletei a nak.hu oldalon olvashatók. Július 16-tól azok a 18-és 40 év közötti fiatalok pályázhatnak, akik szereztek államilag elismert mezőgazdasági végzettséget, és legfeljebb 5 éve alapított mezőgazdasági üzemet vezetnek. A 76 milliárd forintos keret összegből 39 milliárd forint a fiatal gazdák indulását és a generációváltást segíti, 40 milliárd pedig a fiatal mezőgazdasági termelők beruházásait támogatja. Augusztus végétől egy újabb pályázat segíti a fiatal gazdálkodókat. A gazdaságok átadását is támogatja az állam. Ennek feltételei már szigorúbbak, hiszen a gazdaság átadójának el kell érnie a nyugdíj korhatárt, a fiatal átvevőtől meg szakirányú végzettséget és legalább tíz év termelői gyakorlatot követel meg a sikeres pályázat. A korábban is jól működő családi vállalkozásoknak kínálkozik a kedvezmény.

Ha abból a közismert adatból indulunk ki, hogy a gazdaságirányítók 4.9 százaléka 35 éven aluli, akkor jó helyre kerülhetnek a támogatási források. Az elöregedő gazdatársadalom miatt legalább megindul a verseny a jövő versenyképességéért.

Ajánlott kiadványokDr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságbanDr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartásBorhi András:
Permetező drónok - Lehetőségek és korlátok a mezőgazdaságbanR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai