Közepesnél is gyengébb lehet az idei szilvatermés

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara, Növénytermesztés | 2025/08/07

Gyenge-közepes termés várható idén a hazai szilvaültetvényeken. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Ceglédi Kutatóállomása által szervezett szakmai napon elhangzott piaci körkép szerint ebben az évben két részre szakad az ország szilvatermés szempontjából. A termőterület szűk felét adó északkeleti országrészben fajtától függően közepes vagy jó termés várható, míg a termőterület több mint felét adó Bács-Kiskun, Pest vármegyékben és a Dunántúlon általában gyenge, helyenként esetleg közepes lesz a szilvatermés. Ez a kettősség annak a következménye, hogy az ország középső és nyugati részén egy-másfél héttel korábban kezdődött a virágzás, így az áprilisi fagyok érzékenyebben érintették az itteni szilvaültetvényeket, nagyobb mértékű fagykárokat okozva, vagy rosszabb terméskötődést eredményezve.

A tavaszi fagyok után a száraz légköri aszály okozott problémákat az ültetvényeken, hiszen a szárazság visszafogja a szilva növekedését, egyes érzékeny fajták szinte a fán aszalódnak meg. Erős, mélyre hatoló alanyok esetében kisebb gondot okoz, azonban a korszerű növekedésmérséklő alanyon álló ültetvények esetében az öntözés elengedhetetlen.

A becslések szerint ebben az évben országos szinten mintegy 40-50 ezer tonna között lesz az idei hazai termés, ami alacsonyabb a normál évjáratok 60 ezer tonnás termésénél, de jóval meghaladja a rossz évjáratok 25 ezer tonnás termését.

Magyarországon jelenleg közel 6000 hektáron termesztenek szilvát, a termőterület folyamatosan csökken, tíz évvel ezelőtt még közel 8 000 hektárt ért el. Legnagyobb területen termelt fajták: Katinka, Cacanska Lepotica, Cacanska Rana, Bluefree, Stanley, President, Top-sorozat fajtái. A felhasználási irányt tekintve a termés mintegy fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy külföldi, utóbbi döntően német), másik fele pedig hazai vagy külföldi frisspiacra.

A szilva korábban jelentős exportcikkünk volt: a 2020-at megelőző években jellemzően 8-12 ezer tonnát exportáltunk, azonban az utóbbi három évben (a jelentős terméskiesések miatt) 2-3 ezer tonna közé korlátozódik a kivitt mennyiség. A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1-2 ezer tonna között mozgott.

A szilva – ellentétben például a kajszibarackkal – biztonságosabban termeszthető hazánkban, de a minőségi termesztés tekintetében sok tennivaló van, ami részben egyetemi, kutatóintézeti feladat, de a termelők hozzájárulására is szükség van a gyakorlatban használható eredményekhez.

A NAK és a MATE a hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében szoros kapcsolatot kíván ápolni, annak érdekében, hogy a tudomány elérhető legkorszerűbb ismereteit a gazdálkodók felé közérhető módon tudja átadni. Ennek érdekében az idei évben elindul egy átfogó kutatás-fejlesztési projekt a NAK szakmai koordinálásával, egyetemi, kutatóintézeti és termelői együttműködéssel. A cél, hogy rendelkezésre álljanak a hazai klímának és termőhelyi adottságoknak megfelelő, jól teljesítő fajták, valamint a hozzá tartozó termesztéstechnológia. Ezzel biztosítva a megfelelő mennyiségű és minőségű egységes árualapot a fogyasztók és a feldolgozó üzemek számára.

Ajánlott kiadványokVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozásSzabó Sándorné:
Gyümölcspálinka-főzésBujna Ferenc:
Liofilizálás, a fagyasztva szárítás technológiájaBereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállításKeszei Attila:
GyümölcstermesztésDr. Szabó P. Balázs:
Aszalás - Kisüzemi és házi élelmiszer-előállítás II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai