2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés, Növényvédelem | Forrás: AM Sajtó, 2025/08/08

Megtartotta alakuló ülését az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, mely célul tűzte ki az Erdészeti Klímaadaptációs Stratégia és az Alföldi térségekhez kapcsolódó Cselekvési Terv kidolgozását. A felelősségteljes előrelátás és a tervezés során olyan erdőket kell létrehozni, melyek túlélik a klímaváltozás negatív hatásait és valóban erdő lesz belőlük, ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak és egyaránt szolgálják a természet védelmét, a talaj védelmét, a víz védelmét.

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az ülésen rávilágított, hogy az erdők állapotának általános romlása Európai jelenség, amelynek oka elsődlegesen az időjárási viszonyok jelentős megváltozása és ennek következtében az erdei talajok vízgazdálkodásának negatív irányú változása. A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kíméli, a több éve tartó vízhiány miatt már annyira legyengült több erdőállományunk is, hogy megmentésük azonnali beavatkozásokat igényel.

 A klímaváltozás hatásai jelentősen érződnek a hazai erdőállományokon. Példaként említette a Délalföldi Erdőgazdaságot, ahol elsősorban az erdei fenyő és a kocsányos tölgyesek pusztulása fedezhető fel. Az elpusztult állomány vonatkozásában az erdőgazdaságnak erdőfelújítási kötelezettsége keletkezik, ahol gondoskodniuk kell az új erdőről.

 Az erdészeti klímakutatók előrejelzései alapján a hazai termőhelyi viszonyok néhány évtizeden belül olyan mértékben megváltozhatnak, hogy azok a jelenlegi erdőknek vagy általában a fás vegetációknak már nem biztosítanak életlehetőséget. Az erdők, mint kiemelt nemzeti kincsünk megmentésére is kellő figyelmet kell tehát fordítani – tette hozzá.

 Az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárságának irányításával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében létrejött fórum a szakmai és tudományos szervezetek, az állami- és magánszereplők, illetve a társadalmi szervezetek közreműködésével az erdőgazdálkodás klímaváltozáshoz való alkalmazkodását kívánja elősegíteni. Mocz András kiemelte, hogy vannak már kutatási hátterek, vannak adatok, vannak nemzetközi jó gyakorlatok, amiket szintén értékelni kell. A NAK koordinálásával tematikus munkacsoportok formájában kerülnek majd feldolgozásra a legfontosabb kérdések. A SOE ERTI iteratív, gyakorlati/terepi alapú tanulási folyamatot javasolt. A WWF az indirekt társadalmi hasznok és a természetes alkalmazkodási folyamatok szerepére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva az adaptáció fokozatosságát, alázatosságát és helyspecifikusságát. Az Agrárminisztérium Természetvédelemért felelős Helyettes Államtitkárságának képviselője a természetes szukcessziós folyamatok figyelembevételét kérte az alkalmazkodási tervezés során.

 A résztvevők egyetértettek abban, hogy a legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani.

Ajánlott kiadványokDr. Horváth Béla – Dr. Vágvölgyi Andrea:
Gépek az energetikai faültetvényekhez
Dr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhoz
Andrésiné Ambrus Ildikó, Dr. - Andrési Pál:
Az erdészet gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza