A Sobri Kupa a magyar halászlékészítés egyik legrangosabb eseménye

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: H. Gy., 2025/08/17

Bögi István András, Nagybaracska polgármestere (már a harmadik ciklusban választották meg) maga is kiválóan főzi a baracskai, dunai jellegű halászlét, idén barátaival együtt állt a bogrács mögé, hogy az önkormányzat nevében vendégül lássák az érdeklődőket, akikből idén sem volt hiány, mivel több százan népesítették be a verseny helyszínét.

Bögi István András

Két szomorú évforduló

Bögi István András a megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Nagybaracska életében a Sobri féle halászlé hozta meg az országos ismertséget, a hírnevet. A nagybaracskai Sobri Kupa Halfőző Verseny története 1987-re nyúlik vissza, amikor Végvári József, a nagybaracskai művelődési ház igazgatója kezdeményezésére nyolc környékbeli települést hívtak meg, hogy összemérjék halfőző tudományukat. A verseny zsűrielnöke „Sobri” Farkas József volt, aki örökös halfőző bajnok és mester, valamint Nagybaracska első díszpolgára (akit 1998-ban tüntettek ki). Az ő nevéhez fűződik a verseny hagyományának létrehozása, amely azóta a hagyományokat folyamatosan ápolják a községben.

A versenyt a Ferenc-csatorna partján rendezik meg, kulturális programokkal kísérve, és mára nemzetközi hírnévre tett szert, a résztvevők között vannak a határon túli magyarok is. A versenyzők létszáma az elmúlt években 60 fő között mozog, akik egységesen 3 kg pontyot kapnak a halászlé főzéséhez, más hal felhasználása tilos. A zsűri anonim módon, jelzőszám alapján értékeli a halászlé küllemét, ízét, zamatát, valamint a halhús minőségét és az összbenyomást.

Farkas József, akiről a verseny a nevét kapta, 1925-ben született és 2005-ben hunyt el, a halfőzés mestere volt, az országos és a helyi verseny tiszteletbeli örökös bajnoka. Sobri maga is Magyarország legismertebb halfőző mestere volt, 13 aranyérmet nyert az országos halfőző versenyeken. A verseny a halászlékészítés művészetének és hagyományának ápolását szolgálja, amelyet Sobri maga fémjelzett, ezzel öregbítve a dunai halászlé hírnevét. A Sobri Kupa ma a magyar halászlékészítés egyik legrangosabb eseménye, amely a helyi közösség és a gasztronómia szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. Sobri nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a dunai halászlé már bekerült a hungaricumok közé, s magát a versenyt a megyei tárházban tartják nyilván hungaricum eseményként. A rendezvény egyben kulturális és turisztikai attrakció is Nagybaracskán, amely gazdagítja a település hagyományait és őrzi a község identitását.

Ünnep a hagyományos Sobri Kupa

A rendezvény önmagában egy ünnep a településen, mely nem csak a nagybaracskaiak ünnepe, hiszen számos nevező érkezik az országból, egy-egy pedig a határainkon túlról is. Egy ünnep rangját és értékét az határozza meg, hogy a közösség hogyan készül rá és milyen módon vesz részt rajta. Bögi István Andrással minden korábbi beszélgetésünk alkalmával mérleget vontunk a község helyzetéről. A kétezer lakosú település a polgármester regnálása alatt sokat fejlődött. A község – ahogy az anyagi feltételek megengedik – minden évben lép előre, válik vonzóbbá a turisták előtt, és már több érdekes látnivaló és természeti szépség várja a látogatókat.

Egyedi épület a Szent Imre herceg tiszteletére szentelt késő barokk stílusú templom, amelyet először vesszőből építettek 1747-ben, majd többször újjáépítettek, a jelenlegi 1789-ből származik. A templom 1943-ban leégett és újjáépítették. Több nevezetes szobor is áll a templom környékén: a Szentháromság-szobor (1857-ből), a Szent Rókus szobor (1888), valamint a Nepomuki Szent János szobor. A II. világháború áldozatainak emlékművével a háborús eseményekre és a hősökre emlékeznek. Természeti látnivaló a 17 hektáros Ó-Dunai Füzesi holtág és a Füzes-part, mely kiváló horgászhely és pihenőhely, árnyas fűzfákkal.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a helyi tradíciók, események Nagybaracska nevezetességeihez kötődnek. Elsőként az augusztusban megrendezendő Sobri Kupa Halfőző Versenyt említi, amely országhatáron innen és túlról is híres, és a község egyik legnagyobb hagyományos ünnepe. Ez a verseny a helyi gasztronómiai kultúra ünnepe, mely a település természeti értékeihez, például a környék halgazdaságához is kapcsolódik. A községi búcsút novemberben, az Imre napot követő első vasárnap rendezik, amely vallási és közösségi esemény, templomhoz és a helyi hagyományokhoz kötődik. Ez a búcsú része a község szakrális és társadalmi életének. A községben található II. világháború áldozatainak emlékműve (felállítva 1990-ben) a helyi történelem, az elesett katonák emlékének megőrzését szolgálja, és a megemlékezések helyszíne. A templom környékén lévő szobrok vallási és helytörténeti jelentőségűek, és gyakran központjai kisebb vallási ünnepeknek és felvonulásoknak.

Neves zsűri bírált

Örömteli, hogy egyre több fiatal főző is csatlakozik a halfőző versenyhez, akiket külön díjaznak is a szervezők. Ők azok, akik viszik tovább a nagybaracskai halászlét (képviselve a bajai halászlét, ami a dunai jelleget jelenti). A bajai halászlé hungarikum, tegyük hozzá, hogy Sobri Farkas József a dunai halászlé főzését művészi szintre emelte, s ezt az ízt, illatot, konzisztenciát keresik ma is a zsűritagok. A zsűriről érdemes elmondani, hogy több évtizede alkotják ugyanazok a szakemberek a csapatot, és még Dr. Orosz Sándornak, a MA-HAL jogelőd szervezet igazgatójának az irányításával bírálták el a halételeket. Orosz Sándornak örökös zsűrielnöki címet adományozott a község önkormányzata, mert igen sokat tett a Sobri halászlé népszerűsítéséért, országgyűlés képviselőként pedig a község fejlődéséért is. Nem véletlen, hogy a díjak között az ő és „Sobri” Farkas József fényképét is láthatja a közönség. Bögi István András a megnyitó beszédében külön megköszönte a zsűri munkáját, akik őrzik a Sobri halászlé hagyományait is.

De vissza a mostani zsűrihez. A zsűri elnöke Jászai Zoltán, a Bács-Kiskun vármegyei rendőrfőkapitányság főtanácsos rendőrezredese, a tagok Pekanov Mátyás, vállalkozó, többszörös országos halfőző bajnok, Pintér Ferenc, a Sobri örökség képviselője, nyugdíjas agrármérnök, Petike Ferenc, a Sobri Örökség képviselője, Dr. Bleier Norbert, az AM tájegység fővadásza, a NAK Erdő- és Vadgazdálkodási Osztály elnöke, Garaczi János, a lajosmizsei tanyacsárda résztulajdonosa, örökös zsűritag, Rizsányi Csaba kertészmérnök, örökös zsűritag, Faragó Tibor, a nagybaracskai napköziotthon főszakácsa, és Ádám Péter, Baja város örökös halfőző bajnoka voltak. Idén a látványzsűrit Molnár Mariann intézményvezető vezette, a tagok Nemes Márta, a Kalocsa -Kecskeméti Főegyházmegye képviselője, Menyhárt Sándor, a község plébánosa és Király Imre, a község alpolgármestere voltak.

Öt elem harmóniája

A hagyományőrzés a versenyzők körében is ismert, mivel családi dinasztiák – nagyapa, apa és unoka – képviselői indulnak a versenyen. A legidősebb versenyző 85 éves volt, aki a 37 év alatt talán egyszer hiányzott a versenyről, megnyerte már a kupát, és már az unoka is győztesnek mondhatja magát. Egyre több a fiatal nevező, ami a polgármester szerint azért szívmelengető, és büszkeségre okot adó, mert a jövő generációja is fontosnak érzi a Sobri hagyomány továbbvitelét. Igazolják ezt a halételek is, mert egyre kevesebb azon ételek száma, amelyben a versenyző az öt összetevőt (hal, víz, só, nemes paprika, hagyma) nem megfelelő harmóniában használja fel a főzéskor. Ezért is van nehéz dolga a zsűrinek, mert a sok jó étel közül kell a legjobbat kiválasztania. Az idén is, a szponzoroknak köszönhetően, gazdag díjazásban részesültek a résztvevők, s a dunai kategória győztese meghívást kapott a MA-HAL 49. Országos Halfőző Versenyére is, amelyet az idén Vácon a Duna-parton augusztus 23.-án rendeznek meg.

A verseny végeredménye:

Látványzsűri, legszebben terített asztalok:

1. Pontyvadászok -Dávod
2. Szabó Balázs
3. Szemelácz-Sárközi Hajnalka

Egyéb halétel:

1. Varga György (BHBE /Bajai Halfőző Bajnokok Egyesülete/)
2. Bíró Antal (Vaskút)
3. Szemerácz -Sárközi Hajnalka (Dunaszekcső)

Vegyes halászlé kategória:

1. Veszeli István (BHBE)
2. Hunyák Ferenc (BHBE)
3. Horváth Imre (Bátmonostor)

Dunai kategória:

1. Faragó Csaba (Hercegszántó)
2. Braun Dávid (Vaskút)
3. Facskó Ádám (Dávod)

Különdíjak:

Legfiatalabb eredményes versenyző: Bari Amira (Baja)
Dr. Orosz Sándor különdíj: Veszeli István Pörböly -BHBE
Bárka csárda különdíja: Kungl Máté (Nagybaracska)

Megújult a Bárka Csárda

A nagybaracskai étterem Bárka Csárdaként 1997 óta üzemel Jelasity Márkó tulajdonában. A Bárka Csárda mindig is színvonalas vendéglátóhely volt, s a Sobri féle halászléjéről vált ismertté, ugyanis Sobri szakácsként dolgozott a csárdában. Márkó a kezdetektől támogatta a Sobri Kupa Halfőző Verseny megrendezését. Helyi ismertségét és hírnevét a minőségi gasztronómiai kínálat mellett az is megalapozta, hogy közvetlenül kapcsolódott a Nagybaracska halászlé hagyományainak őrzéséhez és közösségi eseményeihez. A Bárka Csárda elhelyezkedése is vonzó: festői környezetben, a védett madarak lakta csatorna partján, közvetlenül a nagybaracskai termálfürdővel szemben található, ami turisztikai szempontból is előnyös.

A vendégek igényeihez igazítják az étlapot
A Bárka Csárda hozzájárult a helyi turizmus fejlődéséhez azzal, hogy a helyi gasztronómiai élményeket, különösen a halászlét, egy magas színvonalú vendéglátóhelyen kínálja, ezzel kiegészítve a környék idegenforgalmi kínálatát (termálfürdő, természet). A csárda egész évben nyitva áll a vendégek előtt, s az étlapja, itallapja széles választékot kínál a vendégeknek.  Gasztronómiai különlegességei közé tartozik a tradicionális, kiváló minőségű halászlé, amelyet Sobri híres receptje alapján készítenek, valamint a széles választék a helyi és hagyományos magyar ételekből és italokból. Az étterem kiváló tálalásáról és ízletes desszertjeiről is híres, amelyek kellemes gasztronómiai élményt nyújtanak a vendégeknek.
Jelasity Márkó három éve hunyt el. A csárdát egy testvér ikerpár, Bacsi Norbert és Krisztián vette bérbe a Radován családtól, akik húsz éve tanulóként kezdtek el dolgozni Márkó bácsinál. A húsz év alatt végig mentek a konyhai ranglétrán, így nem csoda, hogy minden, a múlt és most már a jelen és a jövő is ide köti őket. Szívügyük a csárda, már csak azért is, mert bejáratott, jól működő, ismert, és elismert éttermet vettek át, ami a biztos üzleti alapokat is jelentette.



Az alapok tehát jók voltak, de egy étteremben mindig van fejleszteni való. A Bacsi fivérek legelőször a konyhát modernizálták annak érdekében, hogy a csárda hatékonyabban működjön, gyorsabb legyen a kiszolgálás. Megújultak a toilett helyiségek is. A csárda helyiségbővítésének azonban gátat szab a Ferenc-csatorna, de az asztalok, székek cseréje, az italpult korszerűsítése is feladata a vezetésnek. Az étlapon nem sok minden változott, mert továbbra is fő ételük a Sobri-féle halászlé, míg a hagyományos ételek körét tovább bővítették. A frissen sülteket híresen nagy adagban szolgálják fel (a bécsi szeletüket nehéz egy ültőben elfogyasztani), de az olasz tészta ételeket is beemelték a portfóliójukba. Sok a német turista vendégük, ezért a lazac szték is nagyban fogy, tehát a vendégek igényeihez igazítják az étlap választékát is.
A konyha infrastrukturális megújítása nem olcsó, ezért a hitel mellett pályázati pénzekre is szükségük volt a fejlesztéshez. Most éppen a digitális fejlesztésen dolgoznak, ami azt jelenti, hogy egy softver segítségével megoldják az alapanyag nyilvántartást, az egyes ételekhez szükséges alapanyagok mozgását, a számlák elkészítését, a beszerzések nyilvántartását, a gépek berendezések üzemeltetését stb. Norbert hangsúlyozta, hogy a nagy érdeklődés és a megnövekedett forgalom a létszámnövelést is kikényszerítette, jelenleg már 14-en dolgoznak a csárdában, Márkó idejében még heten végezték a munkát.

Az ételek továbbra is kiválóak
A konyha lelke azonban a főszakács, aki a csárdában Gallóné Varró Katalin. Katika csaknem harminc éve dolgozik a csárdában, s ő is tanulóként kezdte itt a pályafutását. A Bacsi fiúkat is Katika vette a szárnya alá, és tanította meg nekik a csárda működését. Kétségtelen, hogy az ételek minősége, az adagok nagysága nem változott, ami miatt a vendégek egész évben visszatérnek, és ragaszkodnak a csárdához. És nem változott a konyhai munka minősége sem Katikának köszönhetően, így a Bacsi fivérek is segítenek a felszolgálásban, a vendégek fogadásában. Norbert hangsúlyozta, hogy fontos a személyes kapcsolat, mert a beszélgetésekben elhangzott javaslatokkal is tudják a csárda színvonalát fejleszteni. A Bacsi testvérek Hercegszántón laknak a családjukkal, mindketten három-három gyermek büszke apukája. A feleségek nem szakmabeliek, Krisztián felesége Bátaszéken védőnő, míg Norberté egy cégnél adminisztrátor. De mindkét feleségnek bőven kijut a házimunkából, mert főként a nyári szezonban kell nélkülözniük a férjeiket.
A kiváló ételek elkészítéséhez csak kiváló minőségű alapanyagokból lehetséges. Norbert elmondta, hogy ebben is szerencséjük volt, mert Márkó csak a legjobb minőségű alapanyagokkal dolgozott. Bacsiék csak egy-egy beszállítótól váltak meg az elmúlt három évben, mert jobb minőséget találtak. Éppen a hallal kapcsolatban osztották meg a történetet, miszerint egy halas cégtől azért váltak meg, mert a vendégek szerint nem a megszokott minőségű halászlét tudták abból a halból megfőzni. Most Bajáról veszik a halat, aminek a minőségével már a régi vendégek is elégedettek.

Az örökség kötelez
A Bárka Csárda, ahogy ezt már jeleztük, a kezdetektől támogatják a helyi rendezvényeket, így a Sobri Kupa Halfőző Versenyt is. A hagyomány nem szakadt meg, mert a Bacsi fivérek is folytatják Márkó örökségét. A zsűri az étterem egy jól elkülönített helyiségében minősíti az ételeket, s a zsűri étkeztetését is kedvezményesen számolják el az önkormányzatnak. A tombolára egy ajándékutalványt ajánlanak fel, amit a nyertes egész évben felhasználhat, s egy Bárka Csárda címerrel ellátott kötényt, partedlit is kaptak a szerencsés nyertesek. A Bárka Csárdában nem csak őrzik, hanem tovább ápolják a történelmi hagyományokat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai