Konrád
Felértékelődött az őszi vetési szezon
Kategória: Növénytermesztés | 2025/08/25
Nem feltétlenül a legnagyobb hozam a cél, hanem az, hogy biztonságos legyen a hozam – állítja Petőházi Tamás, a háromezer növénytermesztőt összefogó Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Nyilvánvalóan nem örülnek a gazdák az ehhez hasonló kijelentéseknek, de kénytelenek a valósággal szembesülni. A klímaváltozás ma már nem csupán érzékszervekkel, hanem adatokkal is igazolható.
Nem feltétlenül a legnagyobb hozam a cél, hanem az, hogy biztonságos legyen a hozam – állítja Petőházi Tamás, a háromezer növénytermesztőt összefogó Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Nyilvánvalóan nem örülnek a gazdák az ehhez hasonló kijelentéseknek, de kénytelenek a valósággal szembesülni. A klímaváltozás ma már nem csupán érzékszervekkel, hanem adatokkal is igazolható. Az európai országokban a 2018-2022 közötti időszak átlagos hőmérséklete 2.2 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előtti átlagnál. Magyarországon is 0.8 Celsius fokot emelkedett az átlagos hőmérséklet 2002-2022 között, a nyári forró napok száma nyolccal növekedett, meghaladva az egy hónapos időszakot. A leesett csapadék mennyisége ugyan mindössze 9 millimétert csökkent ebben az időben, de eloszlása kedvezőtlen a mezőgazdaság számára. Az Alföldön, Baranyában, Tolnában 60-100 milliméterrel is kevesebb csapadékot mértek. Az egész országra jellemző, hogy 6-8 hetes száraz időszakokat követ néhány csapadékos nap, s ez gyakorlatilag tervezhetetlenné teszi a termelést.
Az idei tapasztalatok is az eddig szokatlan helyzetet erősítik meg. Őszi árpát például jelentősen kisebb területen termelnek a gazdák, mint őszi búzát; de az árpa hektáronkénti termésátlaga lett magasabb. Azok sem jártak rosszul, akik a durum búzát vetették el, mert az idén a minősége és a termésátlaga is meghaladta a szokásost. Az már tavasszal kiderült, hogy sok gazda elfordult régi gyakorlatától, csökkent a kukorica és nőtt a szója vetésterülete.
Felértékelődött az őszi vetési szezon, most kell dönteni a jövő évi vetésszerkezetről.
Nem kétséges: tudomásul kell venni a klímaváltozást, együtt kell élni az aszállyal, és alkalmazkodni kell hozzájuk. Számos megoldása lehet ennek. Az egyik legkézenfekvőbb a hagyományos növénytermesztésben a fajtaváltás. A GOSZ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve kínálja is ehhez a fajtakísérleti adatokat, amelyek a nak.hu oldalon elérhetők. Nagy János és Pepó Péter három évtizedes fajtakísérleti eredményei a kukoricatermesztésben arra mutatnak rá, hogy a középérésű hibrideknél – amelyeket korábban a legnagyobb területen termesztettek – a legnagyobb a termésingadozás. A legkisebb az igen korai érésűeknél, de ezek hektáronként egy tonnával kevesebb termést adnak.
A cél a klímaváltozáshoz igazodó termelés fenntartása. Az ehhez szükséges tennivalókat hosszan lehet sorolni: a fajtaváltáson túl a termelési szerkezet módosítása, az alternatív növények termelése, az öntözés, a vizes élőhelyek fenntartása. Ezekben közös, hogy pénz kell a megvalósításukhoz, amiből az évek óta aszállyal küzdő termelőknek egyre kevesebb van. Ezért lehet föltenni a mindmáig szokatlan kérdést: érdemes-e milliárdokat fektetni a vízgazdálkodás és az öntözés fejlesztésébe, vagy jobban megéri néhány százezer hektáron fölhagyni a növénytermeléssel. A válaszhoz információt, anyagi támogatást is várnak a gazdálkodók.
Ajánlott kiadványok
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Dr. Nagy János:
Kukoricanemesítés, hibridválasztás, vetőmagtermesztés - Kukorica. A nemzet aranya VI.
Sipos Tamás - Dr. Radics László:
A tritikále termesztése
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Dr. Rakszegi Marianna, Dr. Vida Gyula:
Az őszi búza termesztése
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bányai Judit, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Kunos Viola, Dr. Mészáros Klára, Dr. Murányi István András:
Az őszi árpa termesztése
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapjaA precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent. Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza