2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Felértékelődött az őszi vetési szezon

Kategória: Növénytermesztés | 2025/08/25

Nem feltétlenül a legnagyobb hozam a cél, hanem az, hogy biztonságos legyen a hozam – állítja Petőházi Tamás, a háromezer növénytermesztőt összefogó Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Nyilvánvalóan nem örülnek a gazdák az ehhez hasonló kijelentéseknek, de kénytelenek a valósággal szembesülni. A klímaváltozás ma már nem csupán érzékszervekkel, hanem adatokkal is igazolható.

Nem feltétlenül a legnagyobb hozam a cél, hanem az, hogy biztonságos legyen a hozam – állítja Petőházi Tamás, a háromezer növénytermesztőt összefogó Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Nyilvánvalóan nem örülnek a gazdák az ehhez hasonló kijelentéseknek, de kénytelenek a valósággal szembesülni. A klímaváltozás ma már nem csupán érzékszervekkel, hanem adatokkal is igazolható. Az európai országokban a 2018-2022 közötti időszak átlagos hőmérséklete 2.2 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előtti átlagnál. Magyarországon is 0.8 Celsius fokot emelkedett az átlagos hőmérséklet 2002-2022 között, a nyári forró napok száma nyolccal növekedett, meghaladva az egy hónapos időszakot. A leesett csapadék mennyisége ugyan mindössze 9 millimétert csökkent ebben az időben, de eloszlása kedvezőtlen a mezőgazdaság számára. Az Alföldön, Baranyában, Tolnában 60-100 milliméterrel is kevesebb csapadékot mértek. Az egész országra jellemző, hogy 6-8 hetes száraz időszakokat követ néhány csapadékos nap, s ez gyakorlatilag tervezhetetlenné teszi a termelést.

Az idei tapasztalatok is az eddig szokatlan helyzetet erősítik meg. Őszi árpát például jelentősen kisebb területen termelnek a gazdák, mint őszi búzát; de az árpa hektáronkénti termésátlaga lett magasabb. Azok sem jártak rosszul, akik a durum búzát vetették el, mert az idén a minősége és a termésátlaga is meghaladta a szokásost. Az már tavasszal kiderült, hogy sok gazda elfordult régi gyakorlatától, csökkent a kukorica és nőtt a szója vetésterülete.

 Felértékelődött az őszi vetési szezon, most kell dönteni a jövő évi vetésszerkezetről.

Nem kétséges: tudomásul kell venni a klímaváltozást, együtt kell élni az aszállyal, és alkalmazkodni kell hozzájuk. Számos megoldása lehet ennek. Az egyik legkézenfekvőbb a hagyományos növénytermesztésben a fajtaváltás. A GOSZ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve kínálja is ehhez a fajtakísérleti adatokat, amelyek a nak.hu oldalon elérhetők. Nagy János és Pepó Péter három évtizedes fajtakísérleti eredményei a kukoricatermesztésben arra mutatnak rá, hogy a középérésű hibrideknél – amelyeket korábban a legnagyobb területen termesztettek – a legnagyobb a termésingadozás. A legkisebb az igen korai érésűeknél, de ezek hektáronként egy tonnával kevesebb termést adnak.

A cél a klímaváltozáshoz igazodó termelés fenntartása. Az ehhez szükséges tennivalókat hosszan lehet sorolni: a fajtaváltáson túl a termelési szerkezet módosítása, az alternatív növények termelése, az öntözés, a vizes élőhelyek fenntartása. Ezekben közös, hogy pénz kell a megvalósításukhoz, amiből az évek óta aszállyal küzdő termelőknek egyre kevesebb van. Ezért lehet föltenni a mindmáig szokatlan kérdést: érdemes-e milliárdokat fektetni a vízgazdálkodás és az öntözés fejlesztésébe, vagy jobban megéri néhány százezer hektáron fölhagyni a növénytermeléssel. A válaszhoz információt, anyagi támogatást is várnak a gazdálkodók.

Ajánlott kiadványokDr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Dr. Nagy János:
Kukoricanemesítés, hibridválasztás, vetőmagtermesztés - Kukorica. A nemzet aranya VI.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Dr. Rakszegi Marianna, Dr. Vida Gyula:
Az őszi búza termesztése
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.
Sipos Tamás - Dr. Radics László:
A tritikále termesztése
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bányai Judit, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Kunos Viola, Dr. Mészáros Klára, Dr. Murányi István András:
Az őszi árpa termesztése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza