Kiváló halételek készültek Gyomaendrődön

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Élelmiszeripar | Szerző: Hajtun Györg, 2025/08/26

Az esemény nem csak a főzőcsapatok versengése miatt vonzza a közönséget, hanem kísérőprogramok is színesítik, amelyekben zenei műsorok, bűvészshow, táncbemutatók, gyerekfoglalkozások és egyéb szórakoztató programok szerepelnek. A verseny és a hozzá kapcsolódó ünnepségek mindig nagy tömeget vonzanak, és a helyi közösség fontos gasztronómiai ünnepévé vált. A gyomaendrődi nemzetközi halfőző verseny történelmi hagyományai a régió halászati és gasztronómiai kultúráját gyarapítja, és a helyi közösség vízi életmódjához kötődnek.  

Évről évre jobb az ételek minősége

Dr. Szonda István, a Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház igazgatója az idei versenyen is fáradhatatlanul rendelkezésére állt szó szerint minden megkeresésnek, legyen az zsűri, versenyző, látogató, és minden kérésnek eleget is tett. E sorok írója évek óta vezeti a Dunai jellegű halászlét bíráló zsűrit, így egyetértettünk abban, hogy évről évre egyre nehezebb a jó minőségű ételek közül kiválasztani a kategória győztesét. Szonda István a verseny szervezéséről elmondta, hogy miután három éve az ő feladatuk a verseny megrendezése, már van rutinjuk a versenyzők toborzásában, a helyszín berendezésében is. A főzéshez pedig az Erzsébet ligeti fák árnyas helyei a kánikulában is kiváló körülményeket teremtettek a versenyzőknek. 

Dr. Szonda István

Gyomaendrőd a Körösök találkozásánál helyezkedik el, ahol az itt élők életében mindig is fontos szerepe volt a halnak. A halfőző verseny több évtizedes hagyományokra épül, a helyi halászléfőzés, halételek és a vízi népi kultúra ünneplésére szolgál. Ez a gasztronómiai esemény a helyi és tájegységi halászati hagyományokat is feleleveníti, miközben a résztvevők között nemzetközi csapatok is megjelennek. A halfőző verseny egyben a vizek városának, Gyomaendrődnek a közösségi, kulturális életének is kiemelkedő eseménye, amely a több mint másfél évtizedes hagyományával a helyi halas gasztronómia ünnepévé vált. Ma már nem belterjes versenyről beszélhetünk, amelyen évek óta a gyomaendrődi csapatok versenyeznek, hanem az ország szinte minden pontjáról (Budapestről Hegyeshalomról, Balaton partról, Bajáról, Hercegszántóról) érkeztek csapatok, sőt a határon túlról Nagyenyedről is visszatérő csapat képviseli az erdélyi színeket. Igazi versenyszellemben zajlik tehát az esemény, amelyen a versenyzők olyan újdonságokkal lepték meg a zsűrit az egyéb halétel kategóriában, ami jelzi a halfajok változatos gasztronómiai értékét is. Mindamellett a klasszikus halételeket is kóstolhattak a szép számban megjelent érdeklődők.

Az edukáció a legfontosabb

Nagyon fontos, hogy megmaradt a családias légkör, és egy kellemes, könnyed főzőverseny zajlott, ahol szakmai és baráti társalgás alakult ki a csapatok között. Nem szégyen, ha a másiktól tanulunk, s ez a verseny kiváló alkalmat teremtett a tanulásra, a párbeszédre is. Az igazgató szerint összességében a verseny minden évben fejlődik. A halfőzés Gyomaendrőd sajátja, mert itt, a hármas Körös és a 16 holtág mellett horgászparadicsom is létrejött, amit az is jelez, hogy a helyieken kívül számos horgászturista érkezik a városba. A halételekhez a Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége és a Fish-Coop Kft. biztosította a helyben termelt halat, mivel mindkét haltermelővel kiváló kapcsolatokat ápol a város vezetése, és az intézmény.

A Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház számos, sokrétű kulturális eseményt is szervez. A közművelődés ma egy kicsit nehézkesen megvalósítható, fogalmazott az igazgató. Az intézmény közgyűjtemény bemutatása mellett, turisztikai feladatokat is ellát, a több mint 11 telephelyükön. Jelenleg a Vidovszky Béla városi képtár két új kiállítóhellyel bővül: az Aranka játékbaba múzeummal, és Kállay Ferencnek, a nemzet színészének a hagyatékából összeállított állandó kiállításával. De még nincs még vége a látnivalóknak, mivel a jövő évben egy nagyon értékes vadász hagyatékot mutatnak be, amit Vitéz Váry József a szülővárosának adományozott.

Gyomaendrőd tehát egy olyan különleges kulturális látnivalókkal bővülő város, ami a vármegyében is egyedülálló kulturális központot jelent, hiszen itt a halászati, a vadászati, a naprajzi, a népzenei hagyományok egy helyen fellelhetők. S ami a látnivalókon kívül még fontosabb, hogy itt az edukáció is központi helyen szerepel, mivel a valódi értékeket is megismertetik az érdeklődőkkel. Az edukáció nem könnyű feladat, de ez az egyetlen út, ami a hagyományőrzésben, a kultúra fejlesztésében szóba jöhet, mert az eredménye 10-15 év távlatában is megmutatkozik. Egy kulturális intézménynek pedig csakis ezzel érdemes foglalkoznia, mondta Szonda István.

Fél évszázada kapcsolódott az érdekképviseleti munkába

Dr. Csoma Antal, a Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny zsűri elnöke ikonikus személyisége a magyar halászati ágazatnak. A 83 éves halász szakember ma is jól emlékszik vissza a pályafutásának legfontosabb mérföldköveire, amit e sorok írója is nyomon követhetett. Csoma Antal 1964-ben a gödöllői agráregyetemen vörös diplomával, mai értelemben kitüntetéses oklevéllel zárta tanulmányait, a halgazdálkodási és vadgazdálkodási szakmérnöki diplomáját az országban első szakemberként, és a doktori címét 1982-ben summa cum laude szerezte meg, a doktori fokozatát a halfeldolgozás témakörben védte meg. Ez a magas szintű szakmai képzettség alapozta meg a sikeres és gazdag szakmai pályafutását a halászati ágazatban és a halgazdálkodási fejlesztések terén.

Dr. Csoma Antal

A zsűrielnök a ’70-es évek elején, amikor Szolnokon dolgozott, már kapcsolódott az érdekképviseleti szervezethez, a Központi Intéző Bizottsághoz (KIBUC), amelyből megalakult a Haltermelők Országos Szövetsége (HALTERMOSZ). A KIBUC-ban olyan kiváló szakembereket ismert meg, mint Antallfy Antal, Keve József, majd később, a ’80-as években a HALTERMOSZ-ban Bencze Ferenc, Tölg István. A KIBUC vezetői nem csak a magyar halászati ágazat természetes vízi halászok érdekeit képviselték, hanem emberségből is példát mutattak. Csoma Antaltól egyébként sem állt távol ez a bánásmód, hiszen már kora gyermekkora óta kötődött a vízhez, a halhoz, a természethez, a halászathoz, mivel a nagyapa természetes vízi halászként kereste a kenyerét, akinek Toncsi kisgyerekként vitte az ebédet a Tiszára. Folytatva a családi hagyományokat, Csoma Antal a halász szakmában is kiemelkedő szakemberré vált, és apaként, nagyapaként pedig büszke arra, hogy fia Gábor, az ő nyomdokaiba lépve a halgazdálkodásban éli mindennapjait, és Marcell unokája is halászati szakmérnökként képzeli el a jövőjét. A víz, a hal, a természet szeretete az utódokban is öröklődött.

Csoma Antal a magyar halászati érdekképviseletben már az 1980-as évektől aktívan vett rész, és több cikluson keresztül töltötte be a HALTERMOSZ elnöki tisztségét, amely a halászati termelőszövetkezetek és halgazdálkodók érdekképviseleti szervezete volt. Emellett alelnöki pozíciót töltött be a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Halászati Bizottságában is a '90-es évek második felétől, amely nemzetközi szervezet volt, így nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi szakmai kapcsolatokban is aktív szereplőként volt jelen. Ezeken a posztokon sokat tett azért, hogy a kis magyar halászati ágazat országos, és nemzetközi szinten is ismertté, elismertté váljon, és a döntéshozók a hazai törvényalkotásban is megjelenítsék az ágazat érdekeit. Ebben a munkában erős, kiváló partnere volt Dr. Orosz Sándor, a HALTERMOSZ igazgatója, aki országgyűlési képviselőként szoros együttműködést alakított ki az ország akkori vezetőivel, kormánytagjaival.

A halétel mesterlevelének a megszerzése a cél

A sikeres és gazdag szakmai múltat nehéz volna teljes mértékben felidézni, de annyit érdemes tudni, hogy a zsűrielnök a Körösi Halász Szövetkezetnek évtizedekig volt elnöke, és 2021-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült a halgazdálkodási ágazat fejlesztésében végzett munkájáért. Munkássága jelentős hatással volt a magyar halászati szektorra is. Ő és családja több évtizede vezetik a Fish-Coop Kft.-t, amely a közép-tiszai régió egyik legnagyobb halszaporító és haltermelő tógazdasága. Csoma Antal az előrelátó beruházásaival modernizálta és bővítette a halastavi infrastruktúrát, amely stabil alapot biztosított a halgazdálkodás folyamatos fejlődéséhez. A cég termelésének jelentős részét a horgászpiacon értékesítik, és különösen nagy hangsúlyt helyeznek a vevői igények kielégítésére, ami a halászati szektor és a horgászat szoros összekapcsolását is eredményezte.

Csoma Antal szakmai tevékenysége és szerepvállalása a nemzetközi halászati szervezetekben segítette Magyarország halászati kapcsolatainak erősítését, ami fontos volt a hazai halászati ágazat versenyképessége és innovációja szempontjából. Az ágazat ennek köszönhetően tudott fenntarthatóbb irányba fejlődni. Szakmai körökben Csoma Antalt elismert és tisztelt szakemberként tartják számon, aki kitartó, konok emberként jelentős előre lépéseket ért el a halgazdálkodásban és a halfeldolgozásban is. Sokat tett a haltermelés technológiai fejlesztéséért, a hazai halfogyasztás növeléséért, emellett a szakmai elkötelezettségét az uniós pályázatokon keresztül megvalósított beruházásai is bizonyítják.

Ami pedig a versenyt illeti, a zsűrielnök úgy fogalmazott, hogy a halételkészítés mesterlevelét elsősorban nem halreceptek forgatásával, hanem tapasztalat által kell megszerezni, mégpedig hosszú, türelmes, soha meg nem szűnő tapasztalat által. A verseny résztvevői jelentős lépést tettek azon az úton, amelyen a halétel mesterlevelet megszerezhetik.

Eredmények:

Tiszai- körösi jellegű halászlé kategóriában:

1. Nagyenyed
2. Hal-Őr-Zők
3. Templom-zugi Horgász Egyesület 

Dunai jellegű halászlé kategóriában:

1. Kollmann Péter, Bajai Halászléfőző Lovagrend
2. Dorkó Tamás, Bajai Halászléfőző Lovagrend
3. Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 

Egyéb halétel kategóriában:

1. Körösmenti Táncegyüttes
2. MKM
3. Hal-Őr-Zők 

Abszolút első:

Kollmann Péter, Bajai Halászléfőző Lovagrend

Ajánlott kiadványokDr. Csapó János:
Funkcionális élelmiszerekBereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállításVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozásLajkó István:
A halászmester könyve

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai