Összesen 16 repcehibridet vizsgáltak meg a GOSZ-VSZT-NAK idei kísérletében

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2025/08/26

A mezőgazdaság előtt álló kihívások − időjárási szélsőségek, a költségek emelkedése és a gazdasági változások − közepette a vetőmag kiválasztása minden vetés előtt kulcsfontosságú döntés. Ebben nyújtanak segítséget a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos posztregisztrációs fajtakísérletei.

A kukorica és az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérleteket már 18 éve szervezi a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, 2018 óta Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve. A szervezők 2019-ben az őszi káposztarepcével bővítették a fajtakísérleti rendszert, azóta minden évben sor kerül az őszi vetésű kultúra posztregisztrációs fajtakísérletére is. Az eltelt években a gazdálkodók megismerték a rendszert, használják és keresik a posztregisztrációs kísérletekben született eredményeket.

A rendszer működtetésének célja, hogy objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A GOSZ, a VSZT és a NAK kiemelten fontosnak tartja, hogy a Magyarországon termesztett fajták értékét objektív kísérletekkel lehessen bemutatni.

A nemrég kiértékelt őszi káposztarepce kísérletekben minden nemesítőháznak 2 hibrid indítására volt lehetősége, ezen kívül pedig a 2024-ben állami elismerésben részesült fajták automatikusan kvótát szereztek a kísérletben. Ebben az évben 11 fajtatulajdonos összesen 16 hibridet indított, melyből a középérésű csoportba 12, a korai éréscsoportba 4 hibrid került. A kísérletekben hazai és EU Fajtalistán szereplő hibridek egyaránt részt vehetnek. A 2024/2025-ös fajtakísérletek 6 helyszínen - Bólyban, Taktaharkányban, Kéthelyen, Püskiben, Pápán és Hanságligeten - valósultak meg.

A kísérletek szakmai felügyeletét idén is a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosította. A kilenctagú testületben a gazdálkodók, feldolgozók, kereskedők és fajtatulajdonosok egyaránt jelen vannak, így széleskörű szakmai megalapozottsággal garantálják a kísérletek pártatlan és magas színvonalú kivitelezését.

A tavaly őszi vetési időszakot megelőző hónapok rendkívül szárazak és melegek voltak. A július és augusztus az átlagosnál jelentősen melegebb időjárást hozott, majd a szeptember eleji száraz időszakot a hónap végén csapadékos napok követték. A vetések elhúzódtak, az állományok fejlődése vontatott volt. Az áttelelés a kísérletekben problémamentes volt. Tavasszal az országos helyzettel megegyezően súlyos csapadékhiány sújtotta a területeket, mely erősen éreztette hatását a terméseredményekben. A megelőző évektől eltérően idén sok helyen az érés időszakában jelentős volt a viharok okozta megdőlés. A betakarítások időben elindultak, de a nyárvégi esőzések kissé hátráltatták az aratási munkák befejezését. A fajtakísérletek eredménysora az olajtartalom és a minőségi paraméterek vizsgálata értékes adatokkal szolgál a termelők számára.

Az őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérlet eredményeit összefoglaló kiadvány az alábbi linken érhető el: https://vszt.hu/oszi-kaposztarepce-posztregisztracios-kiserletek/.

Háttérinformáció:

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) a gabonaágazat termelőinek akaratából alakult meg 2004-ben. Az önkéntes civil szervezet a gabona-termékpálya és egyéb kapcsolódó - olajos (napraforgó, repce, szója), fehérje és rost - növények termelőinek szakmai érdekképviseleti fóruma.

Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2013 tavaszán alapított szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. A kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai