2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fellép az Agrárminisztérium a szőlőültetvények védelmében

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés, Növényvédelem | Forrás: AM Sajtóiroda, 2025/08/26

A kormány elkötelezett a hazai szőlő- és borágazat versenyképességének megerősítése mellett, a termelők a kihívások és növénybetegségek elleni küzdelemben is számíthatnak az agrártárca segítségére – jelentette ki Nagy István agrárminiszter hétfőn, a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” pályázat díjátadóján, Budapesten.

A tárcavezető a rendezvényen határozott fellépést ígért a szőlőültetvényeket megtámadó szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének megfékezésére és kordában tartására. A miniszter köszönetet mondott a gazdák témában adott konstruktív javaslatai kapcsán. A célokkal egyetértünk és megteszünk mindent a védekezés jogi kereteinek bővítése és pénzügyi hátterének biztosítása érdekében. Éppen ezért hazánk azt kezdeményezte Brüsszelben, hogy az elérhető uniós szőlő- és borágazati támogatások közé bekerüljön a szőlő aranyszínű sárgaság terjedése elleni védekezés költségeinek 100 százalékos támogatása is. A kezdeményezés pozitív visszajelzésre talált a Tanács részéről, a vonatkozó jogszabály − a várakozások szerint − akár ez év végén megjelenhet.  

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben idén csaknem 28 millió euró, a 2024-2027-es időszakra pedig összesen mintegy 112 millió euró forrás áll rendelkezésre. Segítséget jelent, hogy a beruházási támogatásokat már a szőlőtermelők is igényelhetik. 

Az eseményen a tárcavezető kitért arra is, hogy a megmérettetést már határon túlra is kiterjesztették a szervezők. Ez bizonyítja, hogy a magyar kormány által indított komplex, nemzetpolitikai programok pozitív hatással vannak a külhoni magyar gazdatársadalomra is. A Schams Ferenc Terv lehetőséget biztosít új közösségi szőlőtelepítések, borászati összejövetelek és szaktanácsadási programok támogatására, amelyek erősítik a határon túli magyar borászatokat, történelmi borvidékeinket. 

A Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka pályázaton részt vevők a szőlőre nem csupán gyümölcsként vagy ipari növényként tekintenek. Ők jól tudják, és vallják is, hogy a szőlő kultúrát és hagyományt jelent, amely évszázadok óta jellemzi tájainkat – emelte ki az agrárminiszter.

Nagy István idén kisbirtok kategóriában a badacsonytomaji Váli Pincészetnek, középbirtokok közül az etyeki Haraszthy Pincészetnek, nagybirtokoknál a borotai Koch Borászatnak, határon túli kategóriában pedig a helembai Világi Winerynek adta át a „Magyarország legszebb szőlőbirtoka” oklevelet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza