2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fellép az Agrárminisztérium a szőlőültetvények védelmében

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés, Növényvédelem | Forrás: AM Sajtóiroda, 2025/08/26

A kormány elkötelezett a hazai szőlő- és borágazat versenyképességének megerősítése mellett, a termelők a kihívások és növénybetegségek elleni küzdelemben is számíthatnak az agrártárca segítségére – jelentette ki Nagy István agrárminiszter hétfőn, a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” pályázat díjátadóján, Budapesten.

A tárcavezető a rendezvényen határozott fellépést ígért a szőlőültetvényeket megtámadó szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének megfékezésére és kordában tartására. A miniszter köszönetet mondott a gazdák témában adott konstruktív javaslatai kapcsán. A célokkal egyetértünk és megteszünk mindent a védekezés jogi kereteinek bővítése és pénzügyi hátterének biztosítása érdekében. Éppen ezért hazánk azt kezdeményezte Brüsszelben, hogy az elérhető uniós szőlő- és borágazati támogatások közé bekerüljön a szőlő aranyszínű sárgaság terjedése elleni védekezés költségeinek 100 százalékos támogatása is. A kezdeményezés pozitív visszajelzésre talált a Tanács részéről, a vonatkozó jogszabály − a várakozások szerint − akár ez év végén megjelenhet.  

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben idén csaknem 28 millió euró, a 2024-2027-es időszakra pedig összesen mintegy 112 millió euró forrás áll rendelkezésre. Segítséget jelent, hogy a beruházási támogatásokat már a szőlőtermelők is igényelhetik. 

Az eseményen a tárcavezető kitért arra is, hogy a megmérettetést már határon túlra is kiterjesztették a szervezők. Ez bizonyítja, hogy a magyar kormány által indított komplex, nemzetpolitikai programok pozitív hatással vannak a külhoni magyar gazdatársadalomra is. A Schams Ferenc Terv lehetőséget biztosít új közösségi szőlőtelepítések, borászati összejövetelek és szaktanácsadási programok támogatására, amelyek erősítik a határon túli magyar borászatokat, történelmi borvidékeinket. 

A Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka pályázaton részt vevők a szőlőre nem csupán gyümölcsként vagy ipari növényként tekintenek. Ők jól tudják, és vallják is, hogy a szőlő kultúrát és hagyományt jelent, amely évszázadok óta jellemzi tájainkat – emelte ki az agrárminiszter.

Nagy István idén kisbirtok kategóriában a badacsonytomaji Váli Pincészetnek, középbirtokok közül az etyeki Haraszthy Pincészetnek, nagybirtokoknál a borotai Koch Borászatnak, határon túli kategóriában pedig a helembai Világi Winerynek adta át a „Magyarország legszebb szőlőbirtoka” oklevelet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza