2025. 11. 22., szombat
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Több kertészeti kultúra is kikerült az EKÁER bejelentési kötelezettség alól

Kategória: Kamara, Növénytermesztés | Forrás: NAK Sajtó, 2025/08/27

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös kezdeményezésére fontos változás történt az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével kapcsolatos jogszabályban. A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből, így az EKÁER bejelentési kötelezettség már nem vonatkozik ezekre a termékekre.

A szántóföldi zöldségtermesztésben, különös tekintettel a feldolgozóipari célra szánt csemegekukorica, zöldborsó és zöldbab esetén az utóbbi években különösen nagy nehézségekkel küzdenek a termelők és a feldolgozó üzemek. Az időjárás hektikussága mellett a piaci tényezők is rendre komoly kihívások elé állítják az ágazat szereplőit.

Ezen szántóföldi zöldségnövények jelentik a hazai élelmiszeripar, különösen a hűtő- és konzervipar legfontosabb nyersanyagait. Ezen ágazatok termőterülete az utóbbi években jellemzően csökkent, a piac által igényelt késztermék-mennyiséghez szükséges alapanyag előállítását egyre nehezebb megoldani. A feldolgozóipar és a teljes termékpálya elemi érdeke, hogy a gazdálkodók száma és az általuk művelt termőterület ne csökkenjen tovább. Az ágazat versenyképességének növelésének pedig egyik nagyon fontos eleme az adminisztrációs terhek csökkentése.

A szóban forgó szabadföldi zöldségfélék betakarítása a feldolgozó üzemek ütemezése szerint az érési időszak 0-24 órájában, a hét minden napján folyamatosan történik, ünnepnapokon is. Az EKÁER szám igénylésére a hatályos jogszabályok szerint a termelő, vagy az őt integráló  TÉSZ/TCS a kötelezett, ahol a zöldborsó betakarítás kezdetétől (kb. május 20-tól) a másodvetésű csemegekukorica betakarításáig (kb. október 20-ig) minden nap a nap 24 órájában kellően felkészült adminisztrációs személyzetnek kell rendelkezésre állnia. Minden EKÁER számnak adóügyi vonzata van, később akár öt év múlva is ellenőrizhetőnek, a valósággal azonos adattartalmúnak kell lennie. Az adminisztratív személyzet napi 24 órás rendelkezésre állása olyan plusz költség, mely semmilyen hasznot, értéket nem teremt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel karöltve már 2022-ben kezdeményezte a szóban forgó termékek esetében az EKÁER bejelentési kötelezettségének eltörlését. Bár a kormány az első javaslatot elutasította, az idén sikerrel járt a kitartó munka, a Magyar Közlönyben megjelent rendeltmódosításnak köszönhetően a zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből, így az EKÁER bejelentési kötelezettség már nem vonatkozik ezekre a termékkörökre.

Az EKÁER-mentesség biztosítása ráadásul az állam szempontjából semmilyen adókiesést nem jelent, mivel ezen termékek termelése, termeltetése kizárólag előzetesen megkötött termékértékesítési szerződések szerint történik. Olyan nem fordulhat elő, hogy valamely termelő szerződés nélkül, „szabad piacra” értékesít, ugyanis minden feldolgozó a teljes kapacitására előzetes szerződéseket köt (jellemzően az adott év elején) az alapanyag biztonságos ellátása érdekében.

A feldolgozóipari célra szánt csemegekukorica, zöldborsó és zöldbab termelése, értékesítése és közúti áruszállítása nem adhat visszaélésre lehetőséget, annak több oldalról is speciális, szigorúan szabályozott és ellenőrzött folyamata miatt. Továbbá, egyik félnek sincsen sem lehetősége, sem pedig érdeke, hogy számviteli bizonylat nélkül értékesítsen vagy vásároljon.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A kamarai szervezet részévé vált a gazdálkodók mindennapjainak
Békés vármegye mezőgazdasága kiemelkedő és meghatározó szerepet játszik a vármegye gazdaságában. A vármegye területének több mint 77 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, és ebből mintegy 430 ezer hektárt szántóként művelik, ami az ország legmagasabb szántóterület arányát jelenti. Kozsuch Kornéllal, a NAK vármegyei elnökével beszélgettünk.
Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
Hubai Imre Csaba: a mindig újrakezdő gazda
Hubai Imre Csaba legalább tíz évet letagadhatna életkorából, ha nem lehetne tudni, hogy 1968-ban végzett Keszthelyen a növényvédelmi felsőfokú technikumban. Nem hagyta abba a tanulást, különbözeti vizsgával folytatta Keszthelyen a főiskolán. Azután levelezőn koptatta a padokat Debrecenben és Gödöllőn is, vállalatgazdasági szakmérnöki oklevelet és mérlegképes könyvelői papírt is szerzett.
Békés vármegye kamarai szervezete részévé vált a gazdálkodók mindennapjainak
Békés vármegye mezőgazdasága kiemelkedő és meghatározó szerepet játszik a vármegye gazdaságában. A vármegye területének több mint 77 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, és ebből mintegy 430 ezer hektárt szántóként művelik, ami az ország legmagasabb szántóterület arányát jelenti. Kozsuch Kornéllal, a NAK vármegyei elnökével beszélgettünk.
Diótermesztés: stabil piac, kedvező ár
A dió siker növénye a gyümölcstermelésnek. Beltartalmi értékei kiválóak, a reform étkezésbe is beilleszthető. Stabil a piaci helyzete, értékesítési ára kedvező a termelőknek. A dió árugyümölcs termő területe megduplázódott, meghaladja hétezer hektárt. Az alma és a meggy után a harmadik legnagyobb területen termelik. Az ültetvények legnagyobb része Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, de Somogyban is jelentős területen termelik.
Komárom-Esztergom az ország egyik legdinamikusabban növekvő vármegyéje
A NAK Komárom-Esztergom vármegye tatai irodájában Dr. Balogh Zoltán elnökkel és Németh András igazgatóval ültünk le beszélgetni a vármegye agrárgazdaságának helyzetéről. Bár az ország legkisebb területű vármegyéjéről van szó, volt miről szót váltani, csak abbahagyni tudtuk a beszélgetést, és jó néhány témakört csupán érintőlegesen említettünk. Mindez jelzi, hogy igen pezsgő kamarai és agrárgazdasági élet zajlik a vármegyében, mégpedig az összefogás jegyében.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza