2026. 11. 18., szerda
Jenő
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Növénytermesztés | 2025/08/28

Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  

A talajművelés pazarolja a vizet 

Az elmúlt évek tapasztalatai nem hagytak kétséget afelől, hogy az eső hiánya, a kritikusan magas nyári hőmérséklet együttesen ezer milliárd forint károkat okozhatnak. A felmelegedés tartós tendencia. Az Európai országokban a 2018-2022 közötti időszak átlagos hőmérséklete 2.2 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előtti átlagnál. Magyarországon 2002 és 2022 között 0.8 Celsius fokot emelkedett az átlagos hőmérséklet, és a nyári forró napok száma is nyolccal növekedett, meghaladva az egy hónapot. A gyakorlati tapasztalatok is azt érzékeltetik velünk, mintha ezer kilométerrel délebbre élnénk Európában.  

Az elmúlt 20 évben az évente leesett csapadék alig változott, mindössze 9 millimétert csökkent. Az Alföldön, Baranyában, Tolnában nem ezt érzékelték, azokban a térségekben 60-100 milliméterrel kevesebb csapadékot mértek. A vízkészletek eloszlása tovább terheli a fenntarthatóságot, mert augusztusban, amikor a vízigény nagy, az éves mennyiségnek csak az 5 százaléka áll rendelkezésre. Eközben a klímaváltozáshoz nem feltétlenül igazodó talajművelés pazarolja a lesett csapadékot is.  

Ébresztőt fújt a valóság  

A tartósan meleg időjárás és a hosszabb vegetációs idő miatt a növények és talaj többet párologtatnak, több vízre lenne szükségük. Ezt nem tudják pótolni, és évente 2-4 centimétert süllyed a talajvízszint is.  A Duna-Tisza közi Homokhátságon és a Nyírségben az elsivatagosodást tapasztalják a gazdák. Az intenzív öntözés csak ront ezen a helyzeten, hiszen a vizet ugyanabból a vízbázisból emelik ki, amelynek kritikus csökkenése magát a problémát okozza. Ha más forrásból nem lesz elérhető a víz, az öngerjesztő folyamat visszafordíthatatlanná válik.  

Az egyik nagy ellentmondása a hazai vízkészlet-gazdálkodásnak, hogy a felszíni vizek 95 százaléka külföldi eredetű. A beérkező vizet őriznünk kellene, de ehelyett pazarlóan bánunk vele. Magyarországról több víz folyik ki, mint amennyi beérkezik, évente három Balaton mennyiségű vizet veszítünk. Az is a szakszerűtlen szemléletre utal, hogy panaszkodunk az árvízre, a belvízre, ahelyett, hogy a beérkező vizet és az égből leeső csapadékot a tájban tartanánk. Az évszázadok alatt a gabonatermő területek növelése miatt szabályoztuk a folyókat, lecsapoltuk az ártereket, a vizes élőhelyeket, elvezettük a földekről a belvizeket. A szakszerűtlen vízgazdálkodás, az elhibázott emberi döntések következménye, hogy Magyarország lecsapolása folyik.  

A valóság fölébresztette a döntéshozókat és a gazdálkodókat, elindult a vizet a tájba program. Gyakorlati következményeihez hosszú idő, és ezermilliárd forintok kellenek.  

Mire fordítsuk a pénzt?  

A vízgazdálkodásnak természetesen része az öntözés, még akkor is, ha belátható időn belül a mezőgazdasági területnek a 6-8 százaléka lesz öntözhető. Az elmúlt évtizedekre a látványos visszafejlődés volt jellemző. A nyolcvanas években 300 ezer hektárnyi területet öntöztek, mostanáig ez harmadára esett vissza. Közben elrozsdásodtak, elrohadtak az öntözést kiszolgáló berendezések, elgazosodtak a csatornák. A döntéshozók ambiciózus célokat tűztek ki, a harmincas évekre 350-400 ezer hektáron öntözhetnek a gazdálkodók, jórészt állami támogatásokkal. Ezekre szükségük is lesz, hiszen hektáronként 2-4 millió forint az öntözési beruházás. Ha ez megvalósul, ott tartunk, mint ötven évvel ezelőtt, és elérjük a jelenlegi európai átlagot.  

A fenntartható gazdálkodáshoz szükség lesz termelési szerkezet- és fajtaváltásra, öntözésre, vizes élőhelyek fenntartására, és lehetne még sorolni a szakmai tennivalókat. A cél a klímaváltozáshoz igazodó termelés fenntartása. Ehhez mindenekelőtt pénz kell a jelenlegi tudásunk szerint. A döntések előtt feltehető egy nem szokványos kérdés: érdemes-e ezer milliárdokat befektetni a vízgazdálkodás és az öntözés fejlesztésébe, vagy jobban megéri néhány százezer hektáron fölhagyni a mezőgazdasági termeléssel. A választ a döntéshozóktól várják a gazdák, ugyanis a szabályozást, a támogatásokat kell úgy átalakítani, hogy érdemes legyen a természethez igazítani a gazdálkodást.  

Ajánlott kiadványokDr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Dr. Rakszegi Marianna, Dr. Vida Gyula:
Az őszi búza termesztése
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztése
Sipos Tamás - Dr. Radics László:
A tritikále termesztése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza