Ferenc
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Növénytermesztés | 2025/08/28
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk. Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.
A talajművelés pazarolja a vizet
Az elmúlt évek tapasztalatai nem hagytak kétséget afelől, hogy az eső hiánya, a kritikusan magas nyári hőmérséklet együttesen ezer milliárd forint károkat okozhatnak. A felmelegedés tartós tendencia. Az Európai országokban a 2018-2022 közötti időszak átlagos hőmérséklete 2.2 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előtti átlagnál. Magyarországon 2002 és 2022 között 0.8 Celsius fokot emelkedett az átlagos hőmérséklet, és a nyári forró napok száma is nyolccal növekedett, meghaladva az egy hónapot. A gyakorlati tapasztalatok is azt érzékeltetik velünk, mintha ezer kilométerrel délebbre élnénk Európában.
Az elmúlt 20 évben az évente leesett csapadék alig változott, mindössze 9 millimétert csökkent. Az Alföldön, Baranyában, Tolnában nem ezt érzékelték, azokban a térségekben 60-100 milliméterrel kevesebb csapadékot mértek. A vízkészletek eloszlása tovább terheli a fenntarthatóságot, mert augusztusban, amikor a vízigény nagy, az éves mennyiségnek csak az 5 százaléka áll rendelkezésre. Eközben a klímaváltozáshoz nem feltétlenül igazodó talajművelés pazarolja a lesett csapadékot is.
Ébresztőt fújt a valóság
A tartósan meleg időjárás és a hosszabb vegetációs idő miatt a növények és talaj többet párologtatnak, több vízre lenne szükségük. Ezt nem tudják pótolni, és évente 2-4 centimétert süllyed a talajvízszint is. A Duna-Tisza közi Homokhátságon és a Nyírségben az elsivatagosodást tapasztalják a gazdák. Az intenzív öntözés csak ront ezen a helyzeten, hiszen a vizet ugyanabból a vízbázisból emelik ki, amelynek kritikus csökkenése magát a problémát okozza. Ha más forrásból nem lesz elérhető a víz, az öngerjesztő folyamat visszafordíthatatlanná válik.
Az egyik nagy ellentmondása a hazai vízkészlet-gazdálkodásnak, hogy a felszíni vizek 95 százaléka külföldi eredetű. A beérkező vizet őriznünk kellene, de ehelyett pazarlóan bánunk vele. Magyarországról több víz folyik ki, mint amennyi beérkezik, évente három Balaton mennyiségű vizet veszítünk. Az is a szakszerűtlen szemléletre utal, hogy panaszkodunk az árvízre, a belvízre, ahelyett, hogy a beérkező vizet és az égből leeső csapadékot a tájban tartanánk. Az évszázadok alatt a gabonatermő területek növelése miatt szabályoztuk a folyókat, lecsapoltuk az ártereket, a vizes élőhelyeket, elvezettük a földekről a belvizeket. A szakszerűtlen vízgazdálkodás, az elhibázott emberi döntések következménye, hogy Magyarország lecsapolása folyik.
A valóság fölébresztette a döntéshozókat és a gazdálkodókat, elindult a vizet a tájba program. Gyakorlati következményeihez hosszú idő, és ezermilliárd forintok kellenek.
Mire fordítsuk a pénzt?
A vízgazdálkodásnak természetesen része az öntözés, még akkor is, ha belátható időn belül a mezőgazdasági területnek a 6-8 százaléka lesz öntözhető. Az elmúlt évtizedekre a látványos visszafejlődés volt jellemző. A nyolcvanas években 300 ezer hektárnyi területet öntöztek, mostanáig ez harmadára esett vissza. Közben elrozsdásodtak, elrohadtak az öntözést kiszolgáló berendezések, elgazosodtak a csatornák. A döntéshozók ambiciózus célokat tűztek ki, a harmincas évekre 350-400 ezer hektáron öntözhetnek a gazdálkodók, jórészt állami támogatásokkal. Ezekre szükségük is lesz, hiszen hektáronként 2-4 millió forint az öntözési beruházás. Ha ez megvalósul, ott tartunk, mint ötven évvel ezelőtt, és elérjük a jelenlegi európai átlagot.
A fenntartható gazdálkodáshoz szükség lesz termelési szerkezet- és fajtaváltásra, öntözésre, vizes élőhelyek fenntartására, és lehetne még sorolni a szakmai tennivalókat. A cél a klímaváltozáshoz igazodó termelés fenntartása. Ehhez mindenekelőtt pénz kell a jelenlegi tudásunk szerint. A döntések előtt feltehető egy nem szokványos kérdés: érdemes-e ezer milliárdokat befektetni a vízgazdálkodás és az öntözés fejlesztésébe, vagy jobban megéri néhány százezer hektáron fölhagyni a mezőgazdasági termeléssel. A választ a döntéshozóktól várják a gazdák, ugyanis a szabályozást, a támogatásokat kell úgy átalakítani, hogy érdemes legyen a természethez igazítani a gazdálkodást.
Ajánlott kiadványok
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.
Sipos Tamás - Dr. Radics László:
A tritikále termesztése
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztése
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Dr. Rakszegi Marianna, Dr. Vida Gyula:
Az őszi búza termesztése
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
A mélyművelés szocialista hagyomány?Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza