Az agrár-vidékfejlesztési támogatások új rendszere

Kategória: Kamara | Szerző: VB, 2015/03/10

Kis Miklós Zsolt,
államtitkár

Horváth Anikó Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium, Agrárközgazdasági Főosztályának helyettes vezetője A közvetlen termelői támogatások rendszere 2015-től témakörben, Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pedig Új vidékfejlesztési irányok 2014–2020 között címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Mivel a mivel a közvetlen termelői támogatások rendszerével lapunkban már eddig is foglalkoztunk, jelen cikkünkben a vidékfejlesztési támogatások tudnivalóira koncentráltunk.

– 2015 kihívásokkal teli esztendő lesz, hiszen egy teljesen új és átalakult agrártámogatási rendszerrel fogunk találkozni. Igaz ez a közvetlen kifizetésekre, és igaz az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra egyaránt. Teljesen új fogalmakkal, talán adott esetben szigorúbb feltételekkel, esetenként nagyobb könnyítésekkel, új eljárásesetekkel kell megbarátkoznia minden gazdatársnak – hangsúlyozta köszöntőjében a kamara alelnöke. Hozzátéve, hogy mintegy 4000 milliárd forint jó és hatékony elköltése a cél 2020-ig. Ebben a forrásfelhasználásban a NAK-nak kiemelt szerepe és kiemelt felelőssége is van, hogy mindenki időben hozzájusson a szükséges információkhoz, időben be tudja nyújtani a területalapú támogatás iránti igényét, értelmezni, átlátni tudja az egész rendszert. Ehhez szükség van egy olyan hálózatra, amely az egész országot lefedi és mindenki számára szolgáltatást nyújt. A kamaránál ez a szellemi tőke rendelkezésre áll. Erre csak egyetlen adat: tavaly mintegy 2400 csoportos tájékozatót tartott a köztestület. A vidékfejlesztési program elfogadása 2015 májusára várható, s addig még számos fórumot rendez nemcsak a kamara, de a Miniszterelnökség is.

– Szeretném a kamara nevében kérni valamennyi gazdatársamat, hogy ne hagyják május végére a terület alapú támogatás iránti igénylés benyújtását, a falugazdász hálózattal időben vegyék fel a kapcsolatot. Tegyék azt meg akár most, de legkésőbb áprilisban – biztatta hallgatóságát a kamara alelnöke.

A vidékfejlesztés új irányai a 2014–2020-as időszakban

– Végre egy olyan támogatáspolitika alakul ki Magyarországon, ami sokkal inkább a földhasználathoz és a mindenkori állatállományhoz kötött. Ezek a támogatások, annak ellenére, hogy a lehívás a jelenleginél bonyolultabbnak tűnik, és tényleg meg kell tanulni ezt az új rendszert, úgy érzem, jóval igazságosabb lesz – indította előadását Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

– Ez a fajta tanulási folyamat nyilván minden tagállamban lezajlik, ahol hozzánk hasonló agrárfórumokat rendeznek, minden érintettnek át kell majd állni erre az új rendszerre. Át kell gondolni az egész működést. Biztató, hogy Phil Hogan, az EU új agrárbiztosa az egyszerűsítés jelszavát tűzte ki zászlajára, és hivatalba lépésekor minden tagállamot arra sarkallt, hogy a lehető legegyszerűbb rendszert dolgozza ki, s persze tegye meg egyszerűsítési javaslatait. Nagyon remélem, hogy egy év múlva megemelt támogatási összegekkel és egyszerűsítéssel fogunk találkozni – ismertette a szakpolitikus az új támogatási rendszerrel kapcsolatos általános tudnivalókat, hozzátéve, hogy elkészült a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyve, amely letölthető a kamara honlapjáról, és a legalább 8 hektáron gazdálkodó kamarai tagok postán is megkapják a kiadványt. Tanulmányozása mindenki számára hasznos lehet.

Az agrár- és vidékfejlesztéshez köthető támogatási rendszer

Mint ismeretes, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások koordinálása és irányító hatósága átkerült a Miniszterelnökséghez, és a Közös Agrárpolitika első pillére maradt az FM-ben. Ami a vidékfejlesztést illeti, több mint 3,4 milliárd euró, amit vidékfejlesztésre fordíthatunk, és ehhez jön még hozzá a nemzeti társfinanszírozás összege. A vidékfejlesztésből 15 százalékot átcsoportosított a kormány közvetlen támogatásokra, így forintban nagyjából a jelenlegi területalapú támogatási összegeket tudtuk megőrizni. Ez nagy vívmány, mert a Közös Agárpolitika költségvetése több, mint 10 százalékkal csökken az Unióban, és szinte minden tagállam rosszabbul jött ki ebből az alkuból. Magyarország új agrártámogatási rendszere ilyen szempontból sikertörténet. 15 százalékot átcsoportosítottunk az első pillérbe annak érdekében, hogy a SAPS-támogatást megőrizzük, ugyanakkor az 1200 hektár fölötti elvonásból adódó pénzösszegeket visszaforgattuk a vidékfejlesztésbe. Így lett több mint 4 milliárd eurónyi támogatási összeg, ami jelentősen meghaladja az 1200 milliárd forintot.

A vidékfejlesztési program célkitűzései és prioritásai

A következő hat évben a kormányzat legfontosabb célkitűzése, hogy a vidéki munkahelyek számát megőrizzük és továbbnöveljük, ráadásul úgy, hogy a mezőgazdaságban dolgozók, szereplők versenyképességét jelentősen megnöveljük. Azokat az ágazatokat támogatjuk elsősorban a beruházási támogatásainkkal, amelyek valóban munkahelyeket hoznak létre vidéken, és ezeket a kamara hathatós segítségével és javaslatára a kormányzat meg is nevezte. Ez pedig az állattenyésztés, a kertészet, az erdőgazdálkodás, az öntözés és a feldolgozóipar jelentős fejlesztése. Ezek a legfontosabb célterületek, amelyekre a vidékfejlesztési program is fókuszál. Az erőforrás-hatékonyság és a környezetkímélő gazdálkodás ugyanolyan fontosságú, mint az előző programban.

A program a kisebb gazdaságokat differenciáltan fogja segíteni. A középpontban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások lesznek. Egyszerűsített támogatási típusokat és egyszerűsített elbírálásokat fognak bevezetni. Újdonság a következő időszakban, hogy mód lesz az előleg felvételére a nyertes pályázóknak. Korábban nagyon sok beruházás nem tudott megvalósulni, mert nem volt elég forrása a pályázónak. A vidékfejlesztési program társadalmi egyeztetésen van, és a gödöllőihez hasonló fórumokon túlmenően az on-line felületen is bárki számára hozzáférhető és véleményezhető.

Az államtitkár előadása további részében arra igyekezett választ adni, hogy akik a mezőgazdaságban közvetlenül is termelést folytatnak, milyen jellegű beruházásokra tudnak majd általánosságban pályázni, és mik lesznek azok a legfontosabb irányelvek, amelyeket igyekszünk majd betartani.

Beruházás jellegű támogatások

Beruházások (6000 STÉ fölötti gazdaságméret és bevétel: A standard termelési értéket (STÉ), amelynek hasonló analógiája van, mint az EUME-nek, ugyanúgy egy táblázatból lehet kiszámolni. Azért fontos, hogy ki mekkora standard termelési értékkel rendelkezik, mert EU megköveteli az egyes tagállamoktól, hogy programszinten egy minimumot írjon elő: ez esetünkben a 6000 STÉ. Ha valaki csakis és kizárólag rozstermesztéssel foglalkozik, akkor ez 13 hektár, ha kizárólag burgonyával, akkor az 1,3 hektár. Tehát igen alacsony minimumot sikerült elérnünk. Van olyan tagállam, ahol ez az érték több, mint a miénknek duplája. Számunkra ez a korlátozás így nem korlátozás, hanem lehetőség.

Öntözésfejlesztés, állattenyésztés és kertészet: Az öntözésfejlesztésben még igen komoly egyeztetés folyik a Bizottsággal, mert az EU-ban egyesekben él egy olyan kép, hogy a tagállamokban megfelelő az öntözött területek nagysága, s immár csak a hatékonyságon kell javítani. Magyarán környezetkímélő öntözőrendszereket kiépíteni. Magyarország számára elemi érdek, hogy az öntözött területek nagysága tovább növekedjen, hiszen talán 100 ezer hektár az a terület, amit öntözünk a több millió hektárból.

– A hatékonysági beruházásokkal, a meliorációval, úgy gondolom, nem lesz probléma. A támogatási mértékeket illetően még nem született döntés arról, hogy az egyes maximálisan adható támogatásokat milyen arányban osztjuk fel az egyes ágazati szereplők között. Álláspontunk szerint a mikro- és kisvállalkozások, illetve az ebbe a körbe tartozó gazdaságok nagyobb támogatási intenzitást kell, hogy kapjanak, mint az ennél nagyobb gazdaságok. Ennek a kidolgozása folyamatban van. A jövőben nem a többmilliárdos beruházásokat kívánjuk támogatni, korlátozni akarjuk ezeket a mértékeket – fogalmazott az államtitkár

Külön kiemelendő a trágyatárolások kezelése, ezt még az idén el kívánjuk indítani, ugyanis 2015. december 31- én végleg lejár az átmeneti mentesség. Aki tehát a tárolást még nem tudta megoldani, az most tegye meg, ellenkező esetben igen komoly szankciókkal kell számolnia. A program a kollektív beruházásokat előtérbe kívánja helyezni. A kollektív beruházás definíciójának pontosítása jelenleg is zajlik az Európai Bizottsággal. Az összefogás lehet egy konzorcium vagy egy új típusú szövetkezés, az ő esetükben megemelt támogatási intenzitás biztosítható.

A kertészeti ágazatban minden technológiai fejlesztés, erőforrás-hatékonyság javítása vagy termékfeldolgozás, kiemelten fontos, akár ültetvénytelepítés, akár a fóliaházak létrehozása vagy cseréje, akár az üvegházakban geotermikus energia, csöpögtető öntözőrendszer alkalmazása mind-mind támogatott lesz a következő időszakban. Itt is bizonyos korlátok között. A korlátozásokra azért van szükség, hogy a támogatásokhoz elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások juthassanak.

A szántóföldi növénytermesztés kevésbé számít prioritásnak az új programban. Az öntözésfejlesztésen és az agrárkörnyezet-gazdálkodási programon túlmenőn, akiknek még nem volt lehetősége kisméretű gabonatároló létesítésére vagy akár szárítók létrehozására és korszerűsítésére, az ő számukra egy külön forrást tervezünk be maximum 35–40 százalékos támogatási intenzitással. Akik pedig közösen akarnak szárítót építeni, azok nagyobb támogatási intenzitásra lesznek jogosultak.

Az EU regionális politikájának következményképpen a Közép-magyarországi régióban, Pest megyében gazdálkodók 10 százalékkal alacsonyabb támogatási intenzitással fognak szembesülni a pályázatok során.

Kockázat megelőző beruházások kategóriája

A szuperintenzív ültetvényekben a jégvédő hálónál nincs jobb módszer, igaz, hogy nagyon drága, ugyanakkor a legjobban védi meg a minőségi ültetvényeket. Van igény a talajgenerátoros módszerre is Baranya és Tolna megyében. Egy országos hálózat létrehozására is elegendő forrás áll rendelkezésre. A probléma az, hogy a működtetést hogyan oldjuk meg, ha az érintetteknek csak 30 százaléka fizeti a rendszer működését, a 70 százalék meg nem. Bács- Kiskun és Csongrád megyében a szerbiai tapasztalatok alapján más rendszerrel, rakétavédelmi rendszerrel dolgoznak, amire egy külön EU-s forrást sikerült találniuk.

Újdonság a beruházások esetében az úgynevezett agrárinnovációs csoportoknak a közös projektje. A források rendelkezésre állnak.

Lesz egy átalánytámogatás is 15 ezer eurós értékben azoknak a kisgazdálkodóknak, akik nem érik el a 6000 STÉ-t vagyis 3–5000 STÉ között vannak. Ők üzleti terv előírása mellett 15 ezer eurós támogatást kaphatnak.

Fiatal gazdák támogatása feltételei: 40 éves vagy annál fiatalabb, aki első ízben indít önálló vállalkozást. A rendszer azokat preferálja, akik rendelkeznek valamennyi termőfölddel, illetve a műveléshez szükséges néhány eszközzel. A maximum 40 ezer eurós induló átalánytámogatást ugyanúgy két részletben fogják biztosítani az induló vállalkozások számára.

A fiatal gazdálkodó tematikus alprogramjában fontos változás, hogy néhány beruházás esetében – öntözésfejlesztés, állattenyésztés, kertészet – a fiatal gazdálkodók külön pénzügyi alappal fognak rendelkezni, és egymással fognak versenyezni ezekért a pályázati pénzekért, nem pedig egy náluk sokkal idősebb, rutinosabb pályázó réteggel. A támogatásintenzitás a fiatal gazdák esetében akár a 60–70 százalékot is elérheti, ha ők közösen akarnak egy beruházást megvalósítani.

A Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram célja a mikrovállalkozások, őstermelők piacra jutásának megszervezése, előnyeinek együttes kihasználása, például a közétkeztetésben, a fizikai piacon, e-kereskedelemben, vendéglátásban. A piacra jutást alprogramképzéssel, szaktanácsadással, illetve a piacra jutás eszközeinek megvásárlásával igyekszik segíteni akár egyénileg, akár közösen. Feltétel, hogy ebben az értékesítési láncban csak egy közvetítő lehet.

A támogatás menete: kétfordulós pályázat és összesen legfeljebb 3 év projektidő.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb tanulsága az, hogy a magyar mezőgazdaságban élők és dolgozók kiváló minőségi termékeket tudnak előállítani, aminek jelentős részét külföldön dolgozzák fel, a hozzáadott érték tőlünk nyugatra keletkezik, és úgy kerül vissza a hazai piacra. Ezt a tendenciát mindenféleképpen meg kell szüntetni. De ez csak akkor sikerülhet, ha végre valóban komoly támogatást, segítséget és pénzeket biztosítunk az élelmiszer- feldolgozó ipar vagy akár a termelői feldolgozás számára. Az erre szánt 300 milliárd forintos összeg kétharmadát a vidékfejlesztési program fogja finanszírozni. Támogatásra jogosultak: az élelmiszer-feldolgozó mikroés kisvállalkozások (középvállalkozások: GINOP!), mezőgazdasági vállalkozások és csoportosulásaik (minden vállalkozásméret).

A támogatás maximális mértéke 50 százalék, a támogatás nagyságrendje 300 millió forint. Egyes térségekben nagy igény van arra, hogy a termelők közösen összefogva egy közösségi beruházás keretében valósítsanak meg egy élelmiszer-feldolgozót.

Környezetgazdálkodás, erdőgazdálkodás

2016. január elsejétől indul újra az agrár-környezetgazdálkodási program. A genetikai erőforrások megőrzése és javítása, illetve az ökológiai gazdálkodók számára nyújtott források szintén 2016. január elsejétől indulnak el. A források rendelkezésre állnak, és 2015 őszétől mindenki számára ismertek lesznek a feltételek. Olyan programot dolgoznak ki, amely gazdálkodók sajátos körülményeit veszi figyelembe, menürendszert kívánnak bevezetni.

Az erdőgazdálkodási programok jelentős egyszerűsítésen mennek át. Kiemelten fontos, hogy lesz támogatás az erdőtelepítésre is, ráadásul úgy, hogy az első néhány évben a területalapú támogatást is igénybe lehet majd venni az erőtelepítéses területek után. A támogatási intenzitás maximuma itt is 50 százalék.

Vidéki térségek eszközei

Jogosultak a falvak és városok 10 ezer lakosig. Ha valaki a mezőgazdasági tevékenység mellett valami mással is foglalkozik, legyen az agroturizmus, kézművesség, arra is lesz 15 ezer eurónyi támogatási lehetőség

Az együttműködéseket a kisgazdaságok szereplőinél szintén kiemelten tudják majd kezelni, és az úgynevezett szolidáris gazdálkodás és a közösség által támogatott mezőgazdaságra is lesznek majd források elkülönítve.

A LEADER-eknek olyan helyi fejlesztési stratégiát kell majd kialakítani és megvalósítani, ami valóban a helyi gazdaság fejlesztését helyezik előtérbe. A támogatás mértéke 50–100 százalék. A maximum adható támogatást projektenként maximum 20 millió forintban tervezték meg úgy, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára lesz majd elérhető ez a rendszer.

A Helyi Akciócsoport (LEADER Egyesület) működési finanszírozása egyszerűsített lesz, átalány módon történik, plusz dolgozhat „kifelé” is.

A vidéki térségek eszközei

 • Diverzifikáció (on-farm): Mezőgazdasági termelő által nem mezőgazdasági tevékenység kezdése. Jellemzően turisztikai vagy kézműves tevékenység, de bármi más, pl. helyi szolgáltatás is lehet. Átalányköltség (egyszerűsített): 15 000 euró/5 év – üzleti terv alapján.
 • Nem mezőgazdasági tevékenység folytatása (kézműves, turisztika stb.): hagyományos beruházási projekt (számlás) mikro/ kisvállalkozás: 50% támogatás.
 • Együttműködési: Kis gazdasági szereplők közös projektjei/fejlesztései: a közös beruházás és az együttműködés költségei (pl. piacra jutáshoz közös hűtőpult).
 • Együttműködési: Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság. Összeg: max. 8 (együttműk.) + max. 25 millió forint (beruházás).
 • Vidéki területek kis infrastrukturális fejlesztései: Ami nem önkormányzati vagy állami alapfeladatot lát el, de ahhoz kapcsolódhat, pl. főzőkonyha-fejlesztés falvakban, külterületi utak karbantartó gépei stb. Változás: új épület NEM, költségtakarékosság IGEN!
 • Helyi alapszolgáltatások fejlesztései: Ami nem önkormányzati vagy állami alapfeladat-ellátás, de azt kiegészítheti. Például falugondnoki autó (ha nincs vagy 7 évnél idősebb), eszköz, „Jelenlét program”. Támogatás max: 100%; támogatási összeg: 12–300 millió forint.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai