Komárom-Esztergom az ország egyik legdinamikusabban növekvő vármegyéje

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | Szerző: H. Gy., 2025/09/01

Dr. Balogh Zoltán Esztergomban él, ügyvédként is praktizál. Őstermelői tevékenységét 22 hektáron végzik feleségével. A gazdaság földterületei Esztergomban és Mány környékén vannak. Paraszti családból származik, gyermekkorától foglalkozik a földdel és az ezzel kapcsolatos mezőgazdasági tevekénységekkel. Édesapja kertészként dolgozott. A településen a tagosítás, téeszesítés után visszamaradt több darab, 1500-2000 nm-es területeken gazdálkodtak szántóföldi növénytermesztéstől a szőlő-és gyümölcstermesztésig. A ház körül mindig tartottak nyulakat, tyúkokat, disznókat, és még birkákat is. Ennek során megtanult szőlőt kapálni, metszeni, permetezni, kukoricát ekézni. Felesége és jogász fia, Zoltán is földműves, családi gazdálkodó. Két lány unokája van, Lili és Krisztina, a nagyapa bízik abban, hogy érdeklődésük lesz a mezőgazdaság iránt, legalább a másodlagos gazdálkodás szintjén.

Dr. Balogh Zoltán 
elnök

Egyenes út a kamarába

„A családi életünk történeti lényege, hogy miután a termőföldjeinket elvették, tagosították, a szülőknek nem volt más tanácsuk a gyerekeiknek, mint hogy tanuljanak. Jómagam az esztergomi Szent István középiskola elvégzése után jogi egyetemet végeztem, a budapesti ELTE jogi karán szereztem diplomát”, mondta az elnök.

Zoltán a ’90-es években, a rendszerváltás utáni első években a kárpótlási ügyekben aktívan vett részt, és a család számára is sikerült kisebb földterületeket visszaszerezni a kárpótlási eljárásban.  Ebben az időszakban kezdődött meg a gazdálkodói szervezetek szerveződése és alakultak meg a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) a helyi egyesületei. Mára a MAGOSZ a magyar gazdák legnagyobb érdekvédelmi szervezete.

A vármegyei kamara elnöke kezdetektől bekapcsolódott a gazdamozgalomba, és megválasztották a Megyei Gazdakörök Szövetsége és az Esztergom Városi Gazdakör elnökének. Tagja lett a MAGOSZ elnökségének, annak ma is egyik alelnöke. Innen már egyenes út vezetett a kamarába, így a 2013-ban megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom vármegyei Szervezete elnöki posztjára jelölték. Hitvallása, hogy az egyéni kis- és közepes gazdálkodókat segítse abban, hogy tevékenységük minél hatékonyabb, eredményesebb legyen. 

Változatos a tájkép

Komárom-Esztergom vármegye izgalmasan szép helye az országnak, kezdte az elnök a vármegye bemutatását. A Bakony aljától a Pilisig terjed a vármegye területe, a vármegye éghajlata, domborzata és talajadottságai kedvezőek a mezőgazdasági tevékenység végzéséhez. Komárom-Esztergom mezőgazdasági termelésében a szántóföldi növénytermesztés van túlsúlyban, de az állattenyésztés is meghatározó agrárágazat. A 213 400 hektáros területből 103 000 hektár szántó, 1400 hektár kert, 4500 hektár gyümölcsös és szőlő, 18 200 hektár gyep, 60 900 hektár erdő, 1300 hektár nádas és halastó, míg 24 100 hektár a művelés alól kivont terület. A legfőbb termesztett szántóföldi kultúra a kukorica, az őszi búza és a napraforgó. A Neszmélyi Borvidéknek köszönhetően jelentős a minőségi borszőlőtermesztés is. A vármegyében ugyan csak jelentős a sertés-, szarvasmarha-, baromfi- és lótenyésztés. Az agrárszektorban működő vállalkozások és szövetkezetek hozzájárulnak a helyi gazdaság diverzifikációjához és a vidéki munkahelyek fenntartásához. 
A vármegye tájképét kisebb részben a Kisalföld és nagyobb részben hegyes, dombos területek határozzák meg. Kiváló minőségű talajok vannak Kocs, Mocsa, Nagyigmánd, Ács és Komárom térségében és jó adottságokat biztosítanak a növénytermesztéshez a Duna menti öntéstalajok. A vármegye mezőgazdasági adottságait tovább elemezve elmondhatjuk, hogy a kisparcellás gazdálkodás jól kiegészíti a nagytáblás gazdálkodást. A vármegye nyugati, síkvidéki területein találhatóak a jobb minőségű termékeny talajok, amelyek lehetőséget biztosítanak magasabb terméshozamok elérésére. A mezőgazdaság jelentősen hozzájárul a vidéken élők megélhetéséhez, a helyi közösségek megtartásához, a települések önfenntartó és népességmegtartó képességének növeléséhez, fogalmazott az elnök.

Kicsi, de híres a borvidék

A vármegye borágazata a Neszmélyi Borvidéken fejti ki kiváló működését. Ez a vármegyei borvidék a Pilistől (Esztergom, Kesztölc) Ászárig (Bakonyalja) terjed. A borágazat a kicsiségében mutatja meg a nagyságát, mert az ország egyik folyamatosan fejlődő szőlő és bortermelő régiója. Sikerességének titka, hogy elsősorban a helyi pincészetek és termelők egyedi, minőségi borai határozzák meg a borvidék arculatát. A borvidék képviseli a magyar borászat hagyományait, és a helyi borok iránti elkötelezettséget. Komárom-Esztergom vármegyében a borágazat egyfajta kulturális jelkép és gazdasági motor, amely összekapcsolja a történelmi hagyományokat a modern vidéki gazdaságfejlesztéssel, ezáltal formálva a helyi közösség identitását, hozzájárulva a térség társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. 

A vármegye kamarai szervezete felkarolta a borászatot, és minden formában támogatja a bortermelőket, fogalmazott az elnök. Azt se hallgassuk el, hogy az elnök kezdeményezésére rendezték meg az első Esztergom városi, határon is átnyúló borversenyt, amely idén már a 30. évét ünnepli. Két adat a borvidékhez: 1473 hektáron termesztenek szőlőt, ebből 800 hektárra igénylik a földalapú támogatást, amelyből 750 hektáron minőségi borszőlőt termesztenek. A többi területről csemege és egyéb borszőlő fajtákat szüretelnek. 

Sertés és baromfitartás az élen

A vármegyében leginkább a sertés- és baromfitartás, valamint a tejelő szarvasmarha-tenyésztés és kisebb mértékben a juhtartás a jellemző. Külön ki kell emelni a lótenyésztést, hiszen vármegyében található az ország három történelmi jelentőségű méneséből kettő, a Bábolnai és a Kisbéri. Az elnök hangsúlyozta, hogy kiváló teljesítményű szarvasmarha telepek vannak, de a sertéstartás is jelentős árbevételt hoz a térségnek. A vármegyében a ragadós száj és körömfájás járvány nem okozott fertőzést, azonban a megelőző intézkedések három járást veszélyeztetett területté nyilvánítottak. Ez a tény különösen megnehezítette, hátráltatta az állatok mozgatását, értékesítését, piacra jutását. 

Komárom-Esztergom vármegyében a baromfitenyésztés ma is meghatározó és világszinten elismert ágazat. Az ágazat erős kutatás-fejlesztési háttérrel bír, amit a Széchenyi István Egyetemmel kötött stratégiai megállapodás is alátámaszt. Ez az együttműködés a gyakorlati oktatás, a precíziós technológiák, a digitalizáció, valamint új innovatív termékek és megoldások fejlesztését célozza. A Bábolna TETRA Kft. a világ harmadik legnagyobb tojóhibrid-tenyésztő vállalata, széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel és aktivitással mintegy 60 országban van jelen. A cég továbbra is ötvözi a hagyományos genetikai munkát és a modern technológiát, és elkötelezett a fenntartható baromfitenyésztés mellett. Fejlett szelekciós és tenyésztési módszereket alkalmaz, az állatjólét és a környezetvédelem kiemelt szempont a munkájukban. A bábolnai baromfitenyésztés ma egy innovatív, kutatás-vezérelt, nemzetközi szinten versenyképes szektor, amely a hagyományokra építve folyamatosan fejleszti technológiáit, termékpalettáját és nemzetközi piaci jelenlétét, így joggal büszkék a vállalatra a kamaránál is. A hazai tyúkállomány 7 százalékát, a tojóállomány 11 százalékát a vármegyében tartják.

Bár a vármegye nem számít jelentős tógazdasági központnak, a halászati tevékenységről is szólni kell. Komárom-Esztergom vármegye fő vízgyűjtője a Duna, a térség jelentős vízfolyásokkal, tavakkal rendelkezik (például Tatai Öreg-tó), a halgazdálkodás és horgászat elsősorban rekreációs, sporthorgászati, kisebb helyi érdekeket képvisel, nem pedig nagy volumenű halászati termelést. Évtizedek óta több ezres közönséget vonz a Tatai Öreg tavi lehalászás, amely a látványhalászat mellett a halgasztronómia változatos, legfinomabb ételeit, ízeit is felvonultatja.

Erős a vármegye élelmiszeripara

A Komárom-Esztergom vármegye élelmiszeriparában a társas vállalkozások dominálnak, de jelentős szerepe van a kisebb családi és egyéni kézműves vállalkozásoknak is. A nagyvállalatok közül kiemelkedik a Gyermelyi Zrt., mely elsősorban a tésztagyártásra specializálódott és Magyarország piacvezető tésztagyártója. Emellett a cég az ország legnagyobb tojástermelője, egyben az ország meghatározó malomipari szereplője is. A Gyermelyi Zrt. 2023-ban mintegy 6,5 milliárd forintos beruházással korszerű malmot épített, amely napi 300 tonna lágybúza őrlésére alkalmas; a cég összes őrlési kapacitása napi 800 tonnára nőtt, ami a legnagyobb malomkapacitás Magyarországon.

A vármegye élelmiszeripara erős, hangsúlyozta az elnök. Az állati termékeket vágóhídon dolgozzák fel, de van vadhúst feldolgozó üzemük is. A bábolnai brojlercsirke feldolgozás európai léptékkel mérhető. A sütőipar Komárom-Esztergom vármegyében egy jelentős, hagyományos élelmiszeripari ágazat, amely főként kis- és közepes méretű vállalkozásokból áll, és fontos szerepet tölt be a helyi munkaerőpiacon. Jelentős mértékű a tejfeldolgozás és a takarmánygyártás, mellyel az ország állattartó telepeit látják el jó minőségű állati takarmánnyal. 

Érdekesség, hogy a vármegyében erős, és világszínvonalú a csincsilla tartása, és a prémfeldolgozás. Magyarországon a 1970-es évektől folyamatosan fejlesztik a csincsillatenyésztést és a prémfeldolgozó ipart, amelyben Komárom térsége élen jár, ahol évente 80-100 ezer csincsillát dolgoznak fel, és több mint 6000 anyaállatot tenyésztenek. A magyar tenyésztők a Magyar Csincsillatenyésztők Országos Szövetsége által szabályozott protokollok alapján tenyésztik az állatokat, szigorú állatjóléti és minőségi előírásokat betartva. Az állomány genetikai értékének folyamatos fejlesztése és nyomon követése biztosítja a prém kiváló minőségét. A vármegye prémjeiből készült termékeket Közép-Ázsiába, Törökországba, Olaszországba exportálják.
És még egy fontos adalék az élelmiszeripari tevékenységhez, ez pedig a méhészet és a mézpergetés. A vármegye méhészei is egyre nehezebb helyzetben vannak, mert a korai tavasz gyengébb virágzásokkal fogadta a méhcsaládokat. A korai szezon miatt a varroa atka kártétele nőtt. A mézpiacon kialakult válság tovább tart, a méhészek értékesítési árai gyakran az önköltséget sem fedezik. Érezhetően hanyatlásnak indult az ágazat, egyre többen hagynak fel ezzel a szép és a közösség számára hasznos tevékenységgel.

A kkv-k vannak túlsúlyban

A NAK vármegyei szervezetének a legfontosabb feladata a helyi agrár- és élelmiszerszektor erősítése, az élelmiszerek versenyképességének növelése, a naprakész, pontos és megbízható információk eljuttatása a gazdálkodókhoz, fogalmazott az elnök. A vármegyében 8000 kamarai tagot tartanak nyilván. A tagságban túlsúlyban vannak az őstermelők (kb. 5000 fő), míg az ÖCSG tagok száma csaknem ezer fő (egész pontosan 993 fő). A gazdálkodó szervezetek száma 1300, az egyéni vállalkozóké 500. Ebből látszik, hogy a kis és közepes gazdaságok vannak túlsúlyban, akikért a vármegyei kamara mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek a gazdasági egységek eredményesen, hatékonyan, jól gazdálkodjanak és fejlődjenek.

Az elnök szerint a kis- és közepes gazdaságok azok, amelyek a vidék népességmegtartó képességét hivatottak garantálni. Egyrészt a falu életben maradásának a feltételeit is biztosítják, másrészt azt az életformát követelik meg, melyek az ember természetéből is következnek. Érdemes és szükséges a kisebb üzemméretű gazdaságokat kisgépi és precíziós eszközökkel fejleszteni, hogy korszerű technológiákat tudjanak alkalmazni. Balogh Zoltán az egyik zászlóvivője az integráció alakításának, mert szerinte a kisgazdaságok a piaci körülmények miatt szövetkezésekben tudnak túlélni és fejlődni. Az elnök szerint ennek lényege, hogy különálló, egymástól elkülönült részek egy nagyobb egységbe, egészbe olvadnak össze vagy illeszkednek be és egységes rendszert hoznak létre. Ez javítja a kis- és közepes gazdaságok versenyképességét, jövedelmezőségét és fentarthatóságukat, ami hozzájárulhat a magyar mezőgazdaság piaci erősödéséhez és az ágazati stabilitás megteremtéséhez.

Szükség lenne egy olyan beszerző, felvásárló, értékesítő rendszer megépítésére, amely a kkv szektor integrációit régiónként összefogja. Így létrejöhet egy másodlagos szövetkezési rendszer, ami azért fontos, mert így jóval nagyobb mennyiségű, homogén, jó minőségű árualappal lehet a piacon megjelenni. Ehhez a rendszerhez kapcsolódhat a feldolgozóipar és a kereskedelem is. Ezzel a kkv szektor szereplői kevésbé lennének kiszolgáltatva a piaci anomáliáknak. A másodlagos szövetkezés kialakításához azonban állami akarat, jogi-és pénzügyi támogatás szükséges.

Stabil, összetartó csapat a falugazdász hálózat

A falugazdász hálózat a vármegyében 14 főből áll. A hálózat erőssége, hogy stabil, összetartó csapatot alkot, akiknek többsége a kezdetektől fogva a kamarában dolgozik. Ebből adódóan az elmúlt évtizedben szoros kapcsolat alakult ki a gazdálkodókkal, mégpedig annak szellemében, ahogy ezt Balogh Zoltán is megfogalmazta. A hálózattal arra törekszenek, hogy minél több településen személyesen találkozzanak a gazdákkal, s jelenleg már 42 településen tartanak heti, kétheti rendszerességgel ügyfélfogadást. 

Ha szükséges, a vármegye valamennyi (76 településről van szó) településén megjelennek.
A falugazdászok sokat segítenek a gazdáknak a KAP pályázatok benyújtásában. A vármegyében tavaly 2700 igénylő 106 ezer hektárra nyújtott be földalapú támogatási kérelmet, s ebből a falugazdász hálózat 1700 kérelemhez nyújtott segítséget. A kérelmeket nem csak benyújtják, hanem gondozzák is a határidők lejártáig. Hatósági feladatokat végeznek az őstermelők részére. A kamara szolgáltatási tevékenységeket is végez, melyeket számos gazdálkodó vesz igénybe, így a tápanyaggazdálkodási terv készítése, a talaj-és levél laborvizsgálata, a növénybiztosítási szolgáltatás is szerepel a szolgáltatási palettájukon.

A falugazdász hálózat kulcsszerepet vállalt a naprakész információk átadásában. Jól működik az ügyfélfogadási rendszer. A vármegyei kamara működteti a Települési Agrárgazdasági Bizottságokat, amelyek arra hivatottak, hogy az őket képviselő TAB vezetőségek és a központi szervek között a gazdálkodói érdekeket szolgáló információcsere jöjjön létre. Rendszeresek a megyei és helyi szakmai gazdafórumok. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a Magyarok Kenyere 15 millió búzaszem Program egyre népszerűbb a vármegyében, 12 helyi karitatív szervezetnek juttatják el az összegyűlt gabonából készült lisztet. 

Amiről az agrárvilág szól

A generációváltás nehézségei a vármegyében is jelen vannak, miközben a fiatalok körében a mezőgazdaság kevéssé vonzó karrierút. A magyar alapfokú oktatás részéve kell tenni az agrárismereteket, jelentette ki az elnök. A mezőgazdasági tevékenységeket már az óvodában, az iskolák alsó és felső tagozataiban meg kellene ismertetni a fiatalokkal ahhoz, hogy elérhető és hasznos jövőképet lássanak a mezőgazdaságban. A modern agrárvállalkozások, az innováció és a piaci alkalmazkodás igényli a fiatalítást. Az egyetemek, főiskolák már a korhoz igazodni képes tudással rendelkező fiatalokat bocsátanak ki az agrárszektorba. A vármegyei kamara mind szorosabb kapcsolatot épít ki a vármegye iskoláival, szakiskolájával annak érdekében, hogy a gyerekek már egészen fiatalon megismerjék az agrárium lényegét és csodáit. 

Az aktuális feladatokról szólva az elnök elmondta, hogy a gazdaságátadás olyan jogi konstrukció, melynek nincs alternatívája, a már meglévő megoldások korszakos értékűek. A klímaváltozás nagy gond, arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy változtassanak a megszokott technológiákon, és alkalmazkodjanak az újabb és újabb kihívásokhoz. Talajvédelmi szempontból is új gondolkodásra van szükség, a megfelelő talajvédelem elsődleges a gazdálkodásban. Fontos, hogy jó termőtalajokat őrizzünk meg és adjunk át gyermekeinknek és unokáinknak, mert az agrárium az életről, a megélhetésről, az egészséges élelmiszerrel való ellátásról szól, mondta végezetül Balogh Zoltán. 

Ajánlott kiadványokPók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
BorászatTakácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlataVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozásNovotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
SertéstenyésztésMárkus László - Mészáros Károly:
Erdőérték-számítás Az erdőértékelés alapjaiBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai