Csak komplex, innovatív válaszokkal lehet eredményesen gazdálkodni

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2025/09/02

Ahhoz, hogy az Isterra Kelet-Európa Kft. évről-évre helyt álljon, és teljesítse a partnerek igényeit, pontos képpel kell rendelkezni a vetőmag ágazat helyzetéről, kezdte a beszélgetést az ügyvezető. A hazai vetőmagágazat nincs jó helyzetben, mert Magyarország korábbi legfontosabb vetőmag piacai jelenleg nehezen vagy egyáltalán nem érhetőek el. A korábbi évtizedekben, amikor az ágazat nem csak a hazai piacra termelte a vetőmagot, hanem a külpiacokra, akkor az export lehetőségek tekintetében elsősorban a keleti országok jöhettek szóba, így Ukrajna, Fehéroroszország, és nem utolsó sorban Oroszország. Fehéroroszország és Oroszország piacai bezárultak a magyar vetőmag export előtt, míg Ukrajna az orosz-ukrán háború miatt bizonytalanná vált mind a terület nagyságát, mind a fizetőképes keresletet tekintve.

Perczel Péter
ügyvezető

Évről-évre nő a kihívás

Az exportban nem csak a tavaszi vetésű vetőmagok – elsősorban a kukorica és a napraforgó, őszi káposzta repce – voltak a legfontosabbak, hanem a kisebb mennyiségben exportált vetőmagok is, amelyek komoly bevételt jelentettek a cégeknek, lásd zöldség, ipari növények vetőmagjai. Ezen túlmenően vannak olyan növényfajok, mint például a cukorrépa, amelyeket a keleti országok máshonnan nem igazán tudnak beszerezni. A cukorrépa az egyetlen olyan vetőmag, amely ezekre a piacokra a háború előtti mennyiségben exportálható, mert nincs elegendő mennyiségű hazai vetőmag előállításuk.

A klímaváltozás jelentős mértékben érinti, mondhatni sújtja a magyar vetőmagágazatot is, s ha csak az elmúlt évtizedre gondolunk, akkor szemmel látható az a tendencia, amely évről-évre megnehezíti a vetőmag szaporításokat. A kihívások olyan gyors és nagyságrendi változásokat hoznak, amelyekkel a nemesítés és a termesztéstechnológia nehezen tud lépést tartani. Magyarország az egyik leggyorsabban melegedő és száradó térség Európában. A tartós hőhullámok és az egyenetlen, általában csökkenő csapadékeloszlás miatt a vetőmagok fejlődése, minősége egyre nagyobb veszélynek van kitéve. Az aszályos időszakok hosszabbodnak, a termelők számára nélkülözhetetlenné válik az öntözés – ennek technológiai és költségvetési akadályai azonban jelentősek.

Innovatív, komplex válaszokra van szükség

A klímaváltozás negatív hatásait már a magunk bőrén érezzük. A magasabb hőmérséklet és vízhiány miatt csökken a vetőmagok mennyisége, gyakran rosszabbodik azok minősége is (pl.  magméret, ezermag tömeg, csírázóképesség, kórtani állapot). A szélsőséges időjárási események, például viharok és hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék, fizikai károkat okozhatnak a növényállományban. Nőttek a biológiai kockázatok is, mert a felmelegedéssel párhuzamosan új vagy eddig ritka kórokozók, növényi betegségek és károsítók jelennek meg, gyakrabban támadva meg a vetőmag előállító kultúrákat. A beporzók állománya is visszaszorulóban van, ami közvetve csökkenti a generatív szaporítószervek kialakulásának hatékonyságát.

A melegebb klíma meghosszabbíthatja a tenyészidőszakot, viszont a sokszor kiszámíthatatlan időjárás miatt nehezebb precízen időzíteni a vetéseket és a betakarításokat. Az extrém, szélsőséges időjárás ugyanakkor lehetőséget kínál új, hő- és szárazságtűrő fajták termesztésére. A klímaváltozás Magyarországon tehát rontja a vetőmag-feldolgozás és -előállítás kiszámíthatóságát, csökkenti a hozamokat és a minőséget, illetve fokozza a biológiai és gazdasági kockázatokat. A gazdáknak és a vetőmagágazatnak innovatív és komplex válaszokat kell adniuk ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó környezethez. Az ügyvezető szerint az egész ágazat küzd azzal, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan tudja megtermelni abban a mennyiségben és minőségben az árualapot, amellyel az ágazat visszanyerje a háború előtti export pozícióját.

Növelni a fémzárolt vetőmag felhasználását

Évtizedek óta hallani a szakmában, hogy idehaza növelni kellene a fémzárolt vetőmag felhasználását. Perczel Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a fémzárolt vetőmag felhasználás az egyik legkomolyabb biztosítéka a sikeres gazdálkodásnak. A szabadon elvirágzó növényfajoknál lehetőség van a visszafogott vetőmag felhasználásnak, de ez, különösen a jelenlegi időjárási viszonyokban, nagy kockázatokat is hordoz. A visszavetett vetőmagokkal szemben csak a fémzárolt vetőmag, a hatóság által ellenőrzött, ezáltal nyomon követhető és garantált minőségű termék jelent biztonságot. A minősítés igazolja, hogy a vetőmag mentes a fizikai szennyeződésektől, a károsítóktól, megfelelő csírázóképességgel rendelkezik, és teljesen homogén tételt képez. Emellett fontos, hogy ilyen vetőmagok esetén a származás visszakereshető, és vitás kérdés esetén rendelkezésre áll a fajtatulajdonos, vagy a forgalmazó képviselet. 

„Az is lényeges szempont, hogy a fémzárolt vetőmag nagyobb termésbiztonságot és hozamot kínál. Mivel jellemzően magasabb generációjú vetőmagról van szó, ennek terméseredménye is jobban kiszámítható. Ez különösen fontos a klímaváltozás miatt, hiszen az újabb fajták jobban ellenállnak az aszálynak, a melegnek és a kiszámíthatatlan időjárásnak. Gyakran elhangzik az is, hogy a fémzárolt vetőmag felhasználása jelentősen megdrágítja a termesztést. A termelési önköltség azonban a legnagyobb szántóföldi kultúráknál (őszi búza, őszi árpa, tritikálé, rozs) csupán 10-15 ezer forinttal lesz nagyobb a fémzárolt vetőmag felhasználásával, ami a termésbiztonsággal, a jobb minőséggel bőven megtérül. Ha mindez integrációban történik, akkor a gazdálkodó biztonságban van, és a piaca is biztosított”, fogalmazott az ügyvezető.

Nem kérdés tehát, hogy kiemelt gazdasági érdek, hogy a gazdálkodók kiváló, egységes minőségű terményt állítsanak elő, ehhez pedig rendkívül fontos a gazdálkodók részéről a fémzárolt vetőmagok használata, amely jelenleg az európai átlaghoz képest alacsonyabb, mintegy 35-40 százalékos Magyarországon. A VSZT célkitűzése, hogy az őszi kalászos kultúrák esetében ezt az arányt mintegy 50 százalékra növelje, hiszen a termelők így biztosíthatják az egységes minőséget és csökkenteni tudják a termesztési kockázatokat is. A fémzárolt vetőmag használata alapvető feltétele a sikeres és eredményes gabonatermesztésnek: az egyik legfontosabb előnye a genetikai tisztaság, amely biztosítja az egységes, fajtaazonos és jól értékesíthető árualap előállítását.

Ideje a termésszerkezet váltásának 

Az Isterra Kelet-Európa Kft. a nemzetközi Axereal és Florimond-Desprez csoporthoz tartozik, melyek jelentős, meghatározó szereplői a gabonatermesztés és a malátaipar világpiacain. A cégcsoport nagy hangsúlyt helyez, és jelentős összegeket költ a nemesítésre, az innovációra, mert tisztában vannak azzal, hogy a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az olyan növényfajták termesztése, amelyek jól viselik a hőhullámokat, az aszályos időszakokat, a tavaszi fagyokat, az újonnan megjelenő kórokozókat és az időjárási szélsőségeket. Az Isterra Közép-Európa Kft. önálló közép-európai búzanemesítési programot működtet, amelynek célja olyan új fajták nemesítése, amelyek a régió specifikus környezeti és agronómiai feltételeihez legjobban alkalmazkodnak, így segítve a gazdákat a változó klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodáshoz. A fajtaválasztékukban kiemelt helyen szerepelnek a minőségi őszi búza-, árpa-, tritikálé-, durumbúza- és szója vetőmagok, amelyeket hazai és régiós tesztelések alapján válogatnak ki.

Perczel Péter azt tapasztalta, hogy a rossz időjárási körülményeket hozó évben a gazdák elkezdtek elfordulni a tavaszi vetésű növényi kultúráktól, elsősorban a kukoricától és a napraforgótól. Ezek a kultúrák nem jól teljesítettek, ugyanakkor a kalászos gabonákból még mindig kiszámíthatóbb, biztosabb eredmény volt elérhető. A 2022-es évet nevezhetjük fordulópontnak, amikor is az évszázad aszályát kellett a növényeknek elszenvedniük. Az idei év hasonló a 2022-es évhez, mert a tavaszi aszály és a fagy súlyos károkat okozott mind a szántóföldi, mind a kertészeti kultúrákban. Az azonban tény, hogy a kalászos gabonák vetésterülete olyannyira nőtt, hogy meghaladta a kukorica vetésterületét. Ez igazolja azt is, hogy a gazdák az őszi vetésű növényi kultúrák termesztése felé fordultak, mert így biztonságosabbá válik a termesztés, hangsúlyozta az ügyvezető.

Sajnos, a júliusi eső sem hozott elegendő csapadékot ahhoz, hogy a tavaszi vetésű növényeket megmentse, mert túl későn vagy kis mennyiségben érkezett. E miatt ismét ketté szakadt az ország, mivel az Alföldön sokkal súlyosabbak a problémák a kukorica és a napraforgó esetében, mint a dunántúli földeken. Összességében az látható, hogy a gazdák megpróbálnak termésszerkezetet váltani, és a tavaszi vetésű növényi kultúrákat őszi vetésű növényekkel váltják ki.

Prémiumkategóriás vetőmagokat nemesítenek

Az Isterra országos szinten, több mint 40 termelő partnerrel dolgozik együtt egy zárt szaporítási rendszerben, ezzel biztosítva, hogy a vetőmag-előállítás minden lépése szigorúan ellenőrzött körülmények között történik. A teljes megtermelt mennyiség visszavásárlása révén a cég stabil értékesítési csatornákat biztosít a partnereinek, a fémzárolt (tanúsított) vetőmag csírázóképessége rendszeresen 95 százalék feletti. A cég prémiumkategóriás vetőmagokat nemesít és forgalmaz, rendszeresen részt vesz a technológiai kísérletekben, és a gazdáknak szakmai tanácsokat nyújt az optimális vetéstechnológia összeállításához. Az Isterra szakmai programjának a része az okszerű vetésidő, vetőmag-mennyiség, és vetéstechnológia. Az innováció révén számos, akár 9-10 tonnás hektáronkénti terméshozam elérésére képes fajtákat vezettek be a piacra. A cég aktívan vesz részt a közép- és kelet-európai fajtaválaszték tesztelésében és bevezetésében Szlovákiától Szerbián és Románián át egészen a Balkánig.

Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy folyamatosan fejlesztik a minőség-ellenőrzési és fajtatesztelési rendszereiket: a szója, az őszi búza és más gabonafajok előállítása minden lépésben kontrollált, a végeredmény a kiegyensúlyozott terméshozam és a kiváló magminőség. Az Isterra a magyar gazdákra, a termelési szükségleteikre és fenntartható, piacképes mezőgazdasági technológiák alkalmazására fókuszál, ezért is különösen hangsúlyos náluk az aszály- és stressztűrő, piacorientált fajták nemesítése. Mondható tehát, hogy a cég innovatív és helyi alkalmazkodásra fókuszáló nemesítési módszerei jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar növényfajták gyorsabban és eredményesebben fejlődjenek, megfeleljenek a változó agronómiai és ökológiai kihívásoknak, és erősítsék hazánk mezőgazdasági pozícióját.

Új növényfajok törnek előre

A fenntartható mezőgazdaság a modern agrárium kulcsa, hiszen egyszerre kell biztosítania a gazdálkodók megélhetését, az élelmiszer-ellátás biztonságát és a környezeti értékek védelmét, fogalmazott az ügyvezető. Emiatt kiemelten lényeges, hogy az Isterra által kínált fajták bizonyítottan alkalmasak legyenek a fenntartható gyakorlatok támogatására. A kalászosok mellett olyan növényfajokkal is foglalkoznak, amelyek stabil piaccal rendelkeznek, és a jövő meghatározó növényfajai lehetnek. A kalászos portfoliójukban őszi búza, őszi árpa, tritikálé szerepel, de ezen kívül ajánlják még a durumbúza, a szemescirok, a szója, a burgonya és az őszi borsó vetőmagokat is.

Az őszi borsó jelentősége egyre nagyobb a termesztésben, mert fehérjében gazdag, könnyen tárolható és termeszthető, mondta az ügyvezető. A borsó a takarmányozásban és a humán élelmezésben egyaránt jól hasznosítható. A növényi fehérjék iránti globális kereslet növekedése kedvező környezetet teremt a növekvő termeléshez. A sárgamagvú fajták feldolgozásából nyert fehérje izolátumot, például táplálkozási porok, illetve élelmi rostok előállítására is felhasználják, keményítőjüket kivonják. Ezért fontos alternatívát jelentenek az állati vagy szójafehérjékkel szemben, különösen azért, mert a borsómagok közel 45 százalék keményítőt, 21 százalék fehérjét és csak 1 százalék zsírt tartalmaznak. Könnyen termeszthető. Mint minden hüvelyes, a gümők segítségével nitrogént köt meg a levegőből. A szójával ellentétben, a gümőképző baktériumok őshonosok talajainkban, ezért oltás nélkül is termeszthető. Javítja a talajszerkezetet, mivel kevesebb a vízigénye, mint a többi növényi kultúrának. A fehérje növények termeléshez kötött támogatása a borsó termesztéséhez is igénybe vehető.  

A cirok és a szójatermesztése szintén rentábilis, mert jó a piaci pozíciójuk. A szemescirok vetésterülete az elmúlt években idehaza növekedésnek indult. A cirokfélék előnye, hogy a gyengébb adottságú területeken is sikerrel termeszthetők. Az új nemesítésű hibridek nemcsak glutén- és GMO-, de tanninmentesek is. A szóját elsősorban olajnövényként termesztik. Európában és idehaza elsősorban fehérje alapanyagként hasznosítják az állattenyésztésben és a humán élelmezésben egyaránt. Az Isterra kínálatában kifejezetten korai- és középérésű szója vetőmag vásárolható.  

Az Isterra vetőmag erősségei

Az, hogy az Isterra vetőmagjai közkedveltek a gazdák körében, az is igazolja, hogy egyre több új gazda kapcsolódik az integrációjukhoz. Ez annak köszönhető, hogy az Isterra vetőmagok számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek kiemelik őket a hazai és régiós piacon. Ezek az erősségek különösen fontosak a gazdálkodók számára, akik stabil és kiemelkedő hozamokra, egyszerűbb termesztéstechnológiára, és hosszú távon is megbízható minőségre törekednek. A legtöbb Isterra-hibrid és fajta még stresszes időjárási körülmények között is képes stabil, magas hozamra – tavaszi és őszi gabonáik, szójájuk, cirokjuk 8–10 tonna/hektár feletti eredményekre is képes a legjobb adottságú területeken. Alacsonyabb vetőmag normánál is jó termést adnak, így a gazdálkodók spórolhatnak a vetőmagon. 

Az Isterra fajták erősen betegségtűrők, főleg gomba- és egyéb szántóföldi betegségekkel szemben kimagasló ellenállóságot mutatnak. Ez jelentősen csökkentheti a növényvédőszer-felhasználást és a termesztési költségeket. Több fajtájuk nagy víz- és tápanyag-hasznosító képességgel bír, így kedvezőtlenebb adottságok között is sikeres lehet a termelés. A vetőmagok csírázóképessége átlagosan 95 százalék feletti, minden tétel gondosan tisztított, egységes, korszerű csávázással ellátott és hatóságilag fémzárolt. A vetőmag előállítása és kezelésének minden lépése szigorúan ellenőrzött körülmények között történik. Az új fajták stressztűrése, nagy betegségrezisztenciája és input-megtakarító tulajdonságai támogatják a fenntartható, környezetkímélő gazdálkodást. Szerényebb műtrágyázás mellett is magas hozam és minőség érhető el, ezzel támogatva a gazdák gazdasági és környezeti céljainak a megvalósítását.

Lesz elegendő vetőmag

Ami az idei évi betakarítási eredményeket illeti, az ügyvezető közepes eredményre számít. Az alföldi vármegyékben (Csongrád-Csanád, Békés, Bács-Kiskun) az aszály miatt a vártnál jóval kisebb termésátlagokat értek el a vetőmagtermesztésben. De nagy a szórás az országban a terméseredményeket illetően, mert az őszi búzával vetett táblákon az Alföldön 4,5 tonna/hektárt, míg Nyugat-Dunántúlon akár 10 tonna/hektár eredményt is elértek. Összességében megfelelő mennyiségű és minőségű fémzárolt vetőmaggal tudják kiszolgálni a régi és az új partnereiket. Ez azért jó hír, mert mind az őszi árpában, mind az őszi búzában lehet területnövekedés az előttünk álló vetési időszakban, és egyre több gazdálkodó kapcsolódik az Isterra integrációjához. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai