„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Fenntartható gazdálkodás | Szerző: B. K., 2025/09/03

Igazgató úr, a klímaváltozás hatásait lassan tíz éve érezzük. Milyen gazdálkodói magatartásra van szükség ahhoz, hogy a kihívásokra jó válaszok szülessenek?

Az elmúlt években sokat változott a gazdálkodók szemlélete, mert a klímaváltozás nem most kezdődött. A globális felmelegedés valójában hosszú folyamat. Magyarország sokkal jobban érintett a klímaváltozás hatásait illetően, mint a környező országok, lásd Ausztria, Szlovénia, Horvátország. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e, akarunk-e alkalmazkodni a változásokhoz. Bizonyos esetekben a kormányzattól várunk támogatást és segítséget annak érdekében, hogy ennek a kérdésnek a pénzügyi oldalát valaki kezelje. A kormányzattal szemben támasztható elvárások abból a szempontból, hogy (pl. a Vizet a tájba program kapcsán) elkezdődik egy olyan tevékenység, amely segítségével össze tudják hangolni a vízgazdálkodást. Az elmúlt 20-30 évnek az öntözésfejlesztését illetően elég sok restancia van minden oldalról, tehát ehhez a témakörhöz egyszer hozzá kell nyúlni. Persze kérdés, hogy mikor és miből?

Szerintem mindkét félnek van bőven tennivalója. A kormány is érzékelte az aszály okozta veszélyhelyzetet, és már május elején stratégiai döntéseket hozott: kihirdette az aszályveszély-helyzetet, valamint megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset. De a gazdálkodóknak is tenniük kell a vízmegtartásért, az öntözésfejlesztésért.

Egyetértek azzal, hogy mindenkinek van tennivalója. A kormánynak a szabályozási oldalról kell lépnie, fontos, hogy 2022 után ismét alakult egy Operatív Törzs az aszályvédelemre, amely főleg a csatornák vízzel történő feltöltésére, a víz eljuttatására fókuszál. Az is kérdés, hogy a kormányzat milyen módon, egyáltalán akarja-e a mezőgazdaság jövőképét formálni. Például a szántóföldi növénytermesztés jövőképét milyen formában szeretné átalakítani? Ez politikai, gazdasági döntés, ami összefüggött korábban a vidékfejlesztés forrásaival, hiszen öntözésre elég jelentős forrásokat sikerült biztosítani. Annak külön örülök, hogy a tavalyi, tavalyelőtti időszakban, amikor az aszály nem csak a szántóföldi növénytermesztésben, hanem a hitelintézeteknél az agrárfinanszírozásban is markánsan megjelent, voltak olyan pályázatok a VP-ben, ahol mi, mint OTP Bank aktív finanszírozóként részt tudtunk venni. Ez esetben nem is csak az OTP Bankra kell egyébként gondolni, mert a Hungaro Projekt projektíróként részt vett a folyamatban a finanszírozást biztosító OTP Bank mellett. Volt szerencsém személyesen megnézni olyan több száz hektár kukoricával bevetett szántót, ahol az általunk finanszírozott öntözésfejlesztést valósították meg. Míg az országban átlagosan 60-80 centis volt a kukorica, és mindenki kongatta a vészharangot, addig ennél a partnerünknél 220 centiméteresre nőtt ez a növény, mégpedig 2-3 csővel. Két okból is boldog voltam a látottaktól. Egyrészt, mert elhittük a partnerünknek, hogy jó befektetés lesz az öntözésfejlesztés, másrészt azért, hogy a bankon belül elfogadták a projekt hitelezését. Ez bizonyította, hogy ha öntözésfejlesztésről van szó a kisebb árbevételű cégek finanszírozásánál is, akkor bíznunk kell a partnerek szakértelmében, hosszútávú terveiben.

Térjünk ki arra, hogy a hagyományos talajművelés mennyire hatott a talajállapot romlására? Milyen alternatív módszerek léteznek, és ezek hogyan járulnak hozzá a fenntarthatóbb mezőgazdasághoz?

Sok helyen még mindig a forgatásos növénytermesztés dominál, pedig a legkevésbé ez segíti elő a talaj regenerációját, a párolgás, a szénvesztés is jelentősebb a nagyobb felület miatt. Azonban nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy bizonyos esetekben a forgatásos alapművelésnek ne lenne létjogosultsága. Ehelyett a megfelelő időben végzett szántás, a talajfelszín zárása, a növény igényének figyelembevétele vagy az indokolatlan műveletek elhagyása lényeges. Például máig alkalmazott gyakorlat, hogy a kalászosok betakarítása után elvégezett nyár végi szántásról kijelenthető, hogy jelentős nedvességvesztéssel jár. Arra kell törekedni, hogy a megművelt réteg a lehető legkevésbé legyen bolygatva, lehetőleg sekély művelést alkalmazva, vagy ahol a körülmények lehetővé teszik, egyáltalán ne legyen forgatva, emellett a talaj takarásának is párolgáscsökkentő, szénmegkötő hatása van. Megoldás lehet, ha nem minden évben történik talajművelés, akár egyes korábban fontosnak vélt műveletek el is hagyhatók, illetve indokolt lehet az egyes műveletek összevonása kombinált, több műveletet egyszerre végezni képes gépekkel. A precíziós tervek elkészítéséhez és a technológiák alkalmazásához kulcsfontosságú a folyamatos monitorozás. És itt lép a képbe, pontosabban itt is, a digitalizált, új technológiákra építő gazdálkodás. Sajnos még mindig alacsony a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközök használata, 2023-ban a gazdaságok alig 10 százaléka élt vele. Az új technológiák használatát előremutató és támogatandó célnak tartjuk. De ezek összetett kérdések, amelyekre adandó válaszokat minden gazdálkodónak végig kell gondolnia. Azt mondhatom, hogy az OTP Agrár segítséget nyújt ezen fejlesztések megvalósításához. A szakértelmünket is adjuk egy-egy finanszírozás mellé.

A klímaváltozással egy sor új károkozóval, járvánnyal kell a gazdálkodóknak megküzdeniük. Hogyan?

Szerintem a precíziós gazdálkodás bevezetése sokat segíthet a károk enyhítésén. Vannak olyan gazdaságok, ahol a precíziós műszerekkel, eszközökkel mindenre figyelnek. A vízhiány rávilágít a változtatás szükségességére. Ha egy gazdaságban távérzékelést használnak, adatalapú elemzéseket végeznek, adott esetben drónokat is alkalmaznak, ezek már a 21. századnak a technológiái, amelyek nélkül nem biztos, hogy megalapozott gazdálkodási, üzleti döntést lehet hozni. Nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben szaporodnak el új, invazív növényfajok, hanem az állattenyésztésben is régi-új járványok jelennek meg. Lásd ragadós száj és körömfájás, amely az elmúlt hónapokban okozott nagy problémát a szarvasmarha állományunkban, a madárinfluenzával már évek óta számolnunk kell, és az afrikai sertéspestis is időről időre fenyegeti a hazai állományt. A problémák elkerülése olyan szigorú fegyelmet követel meg a gazdálkodóktól, hogy a professzionalitás, az adatok elemzése lassan alapvető követelménnyé válik. Bízom abban, hogy egyre többen felismerik a változtatás szükségszerűségét, mert ha nem teszik, akkor két-három év után már komoly likviditási problémákkal szembesülnek, amit a banki hitelmoratóriummal sem lehet eredményesen kezelni. Szerintem, mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét.

A zöld finanszírozás és az ESG-szempontok egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a pénzügyi szektorban. Milyen változásokat hozott az MNB új előírása a vállalati hitelezés gyakorlatában, és hogyan érinti ez a mezőgazdasági szereplőket?

A szabályozói fókusz egyre inkább a klímaváltozással és környezeti kockázatokkal kapcsolatos tényezőkre irányul, előmozdítva a zöld finanszírozás térnyerését. A megfelelési elvárások kiterjednek az üzleti modellekre, vállalatirányításra, valamint a kockázatkezelés – különösen a hitelkockázat – területére. Az MNB elvárása szerint a bankoknak az új vállalati hitelkihelyezések során – a kockázatkezelés részeként – fel kell mérniük az ESG szempontból releváns információkat. A kérdőív alkalmazása július 1-jétől lépett életbe az 500 millió forintot meghaladó új vállalati hitelek esetén, amely 2028-ra fokozatosan kiterjed a 100 millió forint feletti hitelekre is.

Széles gazdálkodói kör finanszírozásával foglalkozik az OTP Agrár.  Milyen konkrét eszközökkel tudják támogatni a gazdálkodókat a klímaváltozások kezelésében?

Való igaz, az OTP Agrár ügyfélkörében a kicsitől a nagyig minden vállalkozói méret és forma jelen van. Zömében minden bank retail szemlélettel és standard termékekkel szolgálja ki azon kis agrárvállalkozásokat, legyen szó mezőgazdasági vagy élelmiszeripari vállalkozásról, akik egy bizonyos limitet nem érnek el. Ez egy hitelösszeg lehet, s a lényege, hogy portfólió vizsgálatokat végzünk, amelynek eredményeként megszületik a különböző területek engedélyeivel a megállapodás a finanszírozásról. A mezőgazdasági ügyfelek hitelezése 60 százalékban valamilyen támogatott formában valósul meg, ebben az Agrár Széchenyi Hitelkártya igen jelentős mértékben, 34 százalékban vette ki a részét. 

Az OTP Agrár célja, hogy stabil pénzügyi hátteret és szakmai támogatást nyújtson a gazdálkodóknak a változó környezeti és piaci körülmények között is. Ennek részeként testreszabott finanszírozási megoldásokat kínálunk, amelyek segítik az öntözésfejlesztést, a talajkímélő technológiák bevezetését vagy a fenntartható gazdálkodás kialakítását.

A KAP ST kamattámogatott beruházási hitellel segítjük elő a pályázati önrész finanszírozását, alacsony kamatköltséggel és akár kezességi díjtámogatással is. Konstrukcióink nemcsak a fejlesztések megvalósítását és üzemeltetését segítik, hanem hozzájárulnak a hazai agrárium versenyképességének és fenntarthatóságának erősítéséhez is. 

KAP ST kamattámogatott finanszírozás mellett ügyfeleink számára forint- és euróalapú hitel lehetőséget is biztosítunk, rugalmasan igazodva az egyéni igényekhez és pénzügyi stratégiákhoz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai