A siker titka a kiváló minőség a DélKerTÉSZ-nél

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2025/09/04

Elnök úr, induljunk el a kályhától: milyen helyzetben van a szövetkezet?

Mozgalmas időszakban vagyunk benne, aminek még nem látom a végét. Minden tekintetben nehéz az idei évünk, talán nehezebb a tavalyinál is. A káosz nem most keletkezett, hanem a covid járvány után, amikor felbolydult a világpiac. A termelés időjárási kihívásaival lassan tíz éve küzdünk, s a fólia sátras és üvegházas termelőknél ma is komoly kihívást jelent a hatékony, eredményes termelés. Idén például olyan hűvösek voltak az áprilisi, májusi hónapok, amilyenek még nem voltak. A hideg és a fűtött fóliás termelőket egyaránt megviselte ez a két hónap, míg az üvegházas termelőket kevésbé befolyásolta a hideg. E miatt a mennyiség is kevesebb az idén a tavalyinál. De még nem kell eltemetnünk az évet, mert nem tudhatjuk, hogy milyen augusztus, szeptember vár ránk. Ha a növény képes lehűlni az éjszakák során, akkor fennmarad a biológiai egyensúlya, és növekszik a termés mennyisége. A frisspiaci termékek termelésében nagyon nehéz az időjárás hektikusságát lekövetni. Úgy összegezhetem a mondandómat, hogy az elmúlt években az extrém hőség és aszály jelentős terméskiesést okozott, különösen a nyári hónapokban, ami 2024-ben 11 százalékos mennyiségi csökkenést eredményezett a zöldségértékesítésben. Ez a hőstressz drámai hatással volt a megtermelt mennyiségre, és jelentős pluszköltségeket okozott a logisztikában és minőségi előírások teljesítésében.

Nagypéter Sándor
elnök

Mekkora a kártevőnyomás?

Szerencsére az idei év első felébben kisebb a kártevőnyomás, mint tavaly volt. A paradicsom és paprika termesztésében az elmúlt években új vírusok (pl. ToBRFV, ToFBV) és vektoraik, valamint a raktári kártevők (pl. cigarettabogár) jelentek meg vagy erősödtek fel. A klímaváltozás, a növényvédőszer-hatóanyagok szűkülése és a gyorsan változó kórokozó- és kártevőpopulációk miatt a védekezés egyre összetettebb és költségesebb feladattá válik. A károk mérséklése érdekében a termelőknek maximálisan be kell tartaniuk a higiéniai protokollt, mert ahhoz, hogy új fajták jelenjenek meg, ahhoz hosszabb időre van szükség. Hozzáteszem, hogy az új fajtákkal új kártevők és kórokozók is megjelennek, amik pedig a vírus terjedését fokozzák. Ezen károkat pedig a higiéniai protokoll betartásával mérsékelhetünk.

Szokatlanul nagy viharok is voltak a régióban. Mekkora volt a viharkár?

Valóban, a klímaváltozással az óriási viharok is megérkeztek. A hirtelen lezúduló csapadék, a 90-110 kilométer/órás szél igen nagy károkat okozott a termelőinknek. Felméréseink szerint 6,7 hektárnyi terület szenvedett kárt, sajnos hosszú a lista, mert Szentes, Nagyszénás, Orosháza termelőit érintette a pusztító vihar. A kár mértéke területenként változik, van, ahol csak megrángatta a fóliát a szél, van, ahol leszakította, de tudok olyan nagyszénási és orosházi termelőt, akinek a sátrát keretestől kicsavarta a szél, s az állományokat tönkretette. Még nincs pontos adatunk a károk mértékéről, de azt mondhatom, hogy a néhány százezer forinttól a tízmillió forintig számolunk a károkat illetően. Mi lobbizunk a kárenyhítésért az agrárminisztériumban, kértem mindenkit, hogy a falugazdászoknál jelentsék a kárt. A probléma az, hogy sem a kárenyhítési alapba nem tudunk belépni az üzemméretek kicsisége miatt, sem biztosítást nem tudunk kötni a fólia sátrakra, mert a biztosítóknak nincs ilyen konstrukciójuk. 

Nem elég, hogy a termelésben megszaporodtak a problémák. Milyen piaci kihívásokkal néznek szembe?

A termelő a külső környezeti hatásokkal megkapja az első pofont, ráadásul az önköltség növekedése sem állt meg. Ugyan lehetséges, hogy az input anyagok árai nem emelkedtek, de egy élőmunkát igénylő ágazatban, mint a kertészet és azon belül a hajtatás, a munkabérek, az egyszerűsített foglalkoztatás, a közterhek költségei az egekbe szöktek. Ezzel szemben a hazai piacon is a világpiaci árak érvényesek, ahol az a tendencia, hogy a fogyasztói árakat féken kell tartani, és nem növekedhetnek. Az áruházláncok üzletpolitikája is megváltozott a zöldség-gyümölcs termékeknél. Eddig a vevőcsalogató árpolitikát alkalmazták, amit megtartanak ugyan, de árrést alkalmaznak a termékeknél. Ez azt jelenti, hogy minden zöldség-gyümölcs terméknek önmagában el kell tudniuk tartania magát. Nem lehet a paprikát, a paradicsomot úgy akciózni, hogy azon ne legyen meg az árrés, ez viszont a termelői árakat csökkentette.

Hogyan próbálja a DélKerTÉSZ megőrizni a piaci pozícióját az olcsó importtal szemben?

Őszintén? Nagyon nehezen. Az olcsó importtal szemben elsősorban a termelőink versenyképességének a növelésével, és a minőségi, fenntartható módon előállított termékek pozícionálásával igyekszünk megőrizni a piaci pozíciónkat.  A DélKerTÉSZ tagjai jelentős beruházásokat hajtanak végre üvegházfejlesztésekben és energiahatékonysági megoldásokban, hogy javítsák a termelés minőségét és ellenálló képességét az időjárási szélsőségekkel szemben. Ezáltal versenyképesebb, magasabb minőségű termékeket állítunk elő, amelyekkel meg tudjuk szólítani a tudatos fogyasztókat. A magyar versenyképességi stratégia egyik pillére a patriotizmus, amely támogatja a hazai termékek fogyasztását és a hazai beszállítók fejlesztését. A DélKerTÉSZ a hazai áruházláncokkal való szoros együttműködés révén növeli a magyar zöldségek belföldi értékesítését, így csökkentve az import termékek piaci részesedését. A kormány versenyképességi, támogatáspolitikai stratégiája a hazai beszállítók fejlesztését, a kutatás-fejlesztést, és az innovációt helyezi középpontba, amely lehetőségekkel a DélKerTÉSZ termelői is élnek. Ezek a támogatások lehetővé teszik a termelők számára, hogy korszerűbb technológiákat alkalmazzanak, és versenyképesebbé váljanak az importtal szemben. A mi termelőink egyre inkább a fenntartható, környezetbarát termelési módszerekre és magas minőségi követelményekre fókuszálnak, amelyekkel meg tudják különböztetni magukat az olcsóbb, de kevésbé minőségi import termékektől. Azt mondhatom, hogy a DélKerTÉSZ a hazai termelés fejlesztésével, a technológiai innovációk bevezetésével, a belföldi piac erősítésével és a kormány versenyképességi stratégiájának támogatásával igyekszik megőrizni pozícióját az importtal szemben.

De meg tudják-e szólítani a fogyasztókat?

A fogyasztók valóban ár érzékenyek, és sok esetben az olcsó import termékeket veszik le a polcokról. Úgy gondolom, hogy ezen az árérzékeny szemléleten változtatni kellene, mert szerintem – s ezzel nem leszek népszerű – a magyar lakosság költekezési kultúrája mélyponton van, mert amit vásárol, az nem feltétlen szükséges egy normális életvitelhez. Ha van valakinek arra pénze, hogy cigarettát, alkoholt, egészségtelen ételeket, italokat, drága okostelefonokat, műszaki cikkeket stb. vegyen, annak legyen pénze a hazai, jó minőségű zöldséget megvásárolni. Ne csak élvezze az életet, hanem törődjön többet az egészségével, az egészséges étrendjével. A nagyobb problémát ugyanis nem az egészségügyben, hanem az egészség megőrzésében, az egészséges életmód kialakításában látom. Arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb időt töltsünk az egészségügyi intézményekben.

Egyetértek Önnel, de a legnagyobb problémát az edukáció hiányában látom…

Az egészséges életmód háttérbe szorult, ezért nagyon fontos az Ön által említett edukáció. Mi már óvodás korban elkezdjük a tanítást a mentor programunkon keresztül. Szerintem magas ágyásokat kell minél több óvodában elhelyezni, hogy a kisgyerekek is lássák, hogyan lehet az élelmiszert, a zöldséget megtermelni. A magas ágyással megtanítjuk a gyerekeket a kertészeti munka szépségeire, s arra, hogy az értékekért sokat kell dolgozni. És persze, nem mindegy, hogy a gyerekek leszakíthatják az érett, és finom paradicsomot, paprikát, uborkát, ami külön öröm a számukra, mert ezért ugyan játékos formában, de megdolgoztak. Már kisgyerek korban meg kell tapasztalni, hogy mit jelent az agrárium, netán meg is szereti, és a mindennapi fogyasztásának a részévé válik a zöldség. S ez az edukáció hosszú távon hozza meg gyümölcsét, mert felnőttként az üzletben a magyar terméket fogja keresni, mert fontossá válik neki is, hogy a hazai termelést támogassa. Szeretném, ha a hazai fogyasztás elérné az uniós átlagot. A DélKerTÉSZ és a FruitVeB emellett a termékek eredetét még hangsúlyosabban tüntetné fel a vásárlók számára, akár külön polcokon helyeznék el a termelőszövetkezetektől származó magyar árukat. Erre több európai országban, így Ausztriában és Németországban is van példa.

Hogyan alakultak a DélKerTÉSZ paprika féléinek - mint a TV paprika, a kápia, a pritamin vagy a hegyes erős – és paradicsom fajtáinak a piaci pozíciói? Hogyan változtak a termékek árai?

A termelők számára egyre nagyobb problémát jelent, hogy a minimális költségeket is alig lehet beépíteni az árakba. A termelői árak 2025 első öt hónapjában a fehér paprikánál és a fürtös paradicsomnál a tavalyi szinten, a paradicsom különlegességek és a kaliforniai paprika termékeknél 25 százalékkal csökkentek. Ezek a fehér tölteni való paprikák továbbra is a legnépszerűbbek a boltokban, főként édes változataik. Széles körben használják töltött paprika készítésére és friss fogyasztásra. A kaliforniai paprikát elég nagy területen termesztünk, de itt azzal kell szembe néznünk, hogy a jó termesztési technológiát kell megtanulnunk, mert az ára ugyan stabil és jó, de nem tudunk megfelelő minőséget előállítani. A kápia paprikában nem vagyunk versenyképesek, mert Észak-Afrikából kiváló minőséget exportálnak az uniós piacra is. A paradicsomféléknél mérsékeltebb, 2–5 százalékos árcsökkenés ment végbe, ám a különleges (pl. koktél, fürtös, különleges színek) paradicsomok áránál akár 15 százalékos csökkenést is tapasztaltak 2025-ben, főként a túltermelés okozta piaci nyomás miatt. Egyedül a hegyes erős paprikánál volt a munkabéreket elérő termelői ár növekedés. Tíz évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy Németországban ennyire megnő a hegyes erős paprika iránti kereslet. De közben jött a migráció, akiknek a gasztronómiájában az erős íz meghatározó szerepet kap. Ez pedig feltornázta az árakat.

Mi a helyzet a hagymatermesztéssel?

A hagymatermesztés jelentős bővülés előtt áll. Jelenleg a szövetkezet megkezdte kiépíteni a hagyma értékesítési vonalat, mivel a hagyma értékesítése csak másodlagos TÉSZ-eken keresztül valósítható meg. Mi a Dombegyházi EURO TÉSZ-szel fogtunk össze, mert nekik már van tapasztalatuk ezen a piacon. Azt szeretnénk elérni, hogy szinte egész évben hagymát tudjunk beszállítani az áruházláncoknak, de ez csak úgy lehetséges, ha megfelelő mennyiség és minőség áll rendelkezésre. Ezt pedig csak 300-400 hektáron tudjuk megvalósítani, amelyen homogén, azonos jó minőségű és mennyiségű hagymát kell termesztenünk. Fontos, hogy megfelelő tárolási kapacitás is rendelkezésre álljon. Az a stratégiánk, hogy az elkövetkezendő 3-4 évben a vöröshagyma termesztése a DélKerTÉSZ termelőinél 80-100 hektáron stabilizálódjon, emellett indul a lilahagyma termesztése is. Ez a fejlesztés része annak a komplex fejlesztési programnak, amelyet a DélKerTÉSZ a logisztikában és termelésben is folytat, hogy még hatékonyabban szolgálja ki a piacot, különösen a belföldi áruházláncokat.

Hogyan segítik a támogatások és pályázatok hatékonyabb felhasználása a termelést és a piaci pozíciók megtartását?

Nálunk az az alapelv, hogy a termelők hatékonyságát, termelékenységét jobbá tegyük, folyamatosan növeljük. A támogatások és pályázatok hatékony felhasználása kulcsszerepet játszik a termelés fejlesztésében és a piaci pozíciók erősítésében. Az idei évben is kétmilliárd forintot fordítunk fejlesztésekre. A különböző pályázati források (pl. termelői szervezetek operatív programja, kertészeti üvegházak, post-harvest fejlesztések) révén a DélKerTÉSZ tagjai modern termesztőberendezéseket és környezettudatos, hatékony technológiákat vezethetnek be. Például a geotermikus energia felhasználásával fűtött üvegházak és fóliák, valamint precíziós öntözőrendszerek és a növénymonitoring felügyeleti rendszer kiépítése egyaránt támogatott beruházások, amelyek a termelés biztonságát, a költséghatékonyságot és a minőséget javítják. A pályázati források segítik a termálvíz, napelemes rendszerek és más megújuló energiaforrások beépítését, ezáltal csökkentve a termelési költségeket és növelve a versenyképességet. A fenntarthatóságot célzó támogatások révén csökkenthető a vegyszerfelhasználás, és megőrizhető a talaj és a vízbázis minősége. A tárolók, hűtőházak, áruvá készítési rendszerek fejlesztése a pályázatok révén biztosítja, hogy nagyobb mennyiségű, egész évben is magas minőségű áru kerüljön a piacra. Az ilyen beruházások növelik az exportképességet, a hazai áruházláncok beszállítói lehetőségeit és a termékek piaci pozícióját. A pályázati források lehetővé teszik a termelői szolgáltatások, oktatás, képzés és szaktanácsadás fejlesztését is. Ez hozzájárul a szaktudás bővítéséhez, a fiatal termelők bevonásához, az innovációk gyorsabb elterjesztéséhez, és végső soron a termelés modernizálásához. Az agrár-vidékfejlesztési források, valamint a speciális programok (például öntözésfejlesztés, minőségbiztosítás, logisztikai innovációk) támogatják a DélKerTÉSZ rugalmasságát a változó időjárási, energetikai és piaci környezetben, ezáltal a krízishelyzetekben is stabil ellátást tesznek lehetővé. A támogatások és pályázatok lehetővé teszik a modern, fenntartható technológiák és energetikai megoldások bevezetését, fejlesztjük a tárolási, áruvá készítési, logisztikai és digitalizációs infrastruktúrát, és növeljük a DélKerTÉSZ termelésbiztonságát, hatékonyságát és piaci alkalmazkodóképességét, amivel hosszú távon stabilizáljuk és bővítjük a piaci pozíciónkat.

Zajlik-e generációváltás a tagoknál?

Zajlik egyfajta generációváltás, amely a fiatalabb termelők bekapcsolódását és fejlesztéseit is magában foglalja. Több fiatal termelőnél most történnek fólia sátor korszerűsítések, új fóliablokkok épülnek uniós és nemzeti támogatásból, továbbá a szövetkezet kedvezményes hitelkonstrukciókat is biztosít azoknak a fiatal termelőknek, akiknek nincs elegendő önerejük a beruházásokhoz. Ez a szemléletváltás, a fejlesztések és a fiatal termelők támogatása egyértelmű jelei annak, hogy a tagság körében aktívan zajlik a generációváltás, és ez hozzájárul a termelés hosszú távú stabilitásához és fejlődéséhez is. A fiatal gazdák bevonása és támogatása egy szélesebb agrárszektor trendje is, amit például speciális képzések is segítenek, továbbá Európai szinten is fókuszban van a fiatal termelők támogatása és generációváltás ösztönzése. Nem véletlenül indítottuk el a szentesi Bartha János Szakközépiskola segítségével a mentor programunkat, amellyel szintén a generációváltást segítjük elő. Ez lassú folyamat, de hosszú távon kifizetődik a befektetés. Egyébként két szinten zajlanak ezek a folyamatok. A családi gazdaságokban egyszerűbb a cég átadása, mint a nagyvállalatoknál. A nagyobb vállalatoknál vannak mérnökök, technikusok, akik irányítják a termelést, de kérdés, hogy képesek-e egy nagy cég irányítását is elvégezni, komplex módon történő irányítására.

Hol tartanak a zöldségek feldolgozásában, és ez milyen kihívásokkal jár?

Nagyon nagy az igény termelői oldalról, hogy a kieső termékek hasznosítása megtörténjen. A zöldségek feldolgozása és piacra juttatása folyamatos fejlesztéseken megy keresztül, ugyanakkor jelentős kihívásokkal is szembesülnek. Az elmúlt években bővült a feldolgozottsági szintek köre, például előre válogatott, csomagolt és előkészített termékekkel. A fő irány továbbra is a frisspiaci zöldségek (főként paprika, paradicsom, uborka) termesztése és értékesítése. 2024 őszén Lecsó Liget néven saját mintaboltot és 2025 nyarán webshopot is nyitottunk, ezzel közvetlenebbé vált a kapcsolat a fogyasztókkal, ami segíti a szezonális, friss termékek közvetlen értékesítését. Új logisztikai csarnokot építettünk, a hatékonyabb áruvá készítés és fenntartható működés érdekében, és a modern logisztika, valamint digitalizáció irányába is lépéseket tettünk. A DélKerTÉSZ halad a modern zöldségfeldolgozás útján, de a sikerhez versenyképes technológiákra, egységesebb higiéniai standardokra, munkaerő-fejlesztésre és a klímaváltozás kihívásaihoz történő alkalmazkodásra is szükség van. A jövőbeni fejlődés fő iránya, hogy csökkentsük az élelmiszerpazarlást, és növeljük a feldolgozottsági szintet, de ezekhez forrásokat kell biztosítani. A kieső termékek lecsóvá történő feldolgozása egy középtávú terv része, ehhez ugyanis egy feldolgozót kell megépíteni, ami a terveim szerint 2029-ig el fog készülni.

Végezetül arról kérdezem, hogy készülnek-e a 82. OMÉK-on való részvételre?

Természetesen. A két évvel ezelőtti területen tervezzük a részvételünket. De felépítünk egy fólia sátrat is, ami az elmúlt OMÉK-on nagyon népszerű volt. A sátorban lesznek palánták, és bemutatjuk a termesztéstechnológiákat is. A legszélesebb termékpalettával vonulunk fel, minden terméket megmutatunk a nagyközönségnek. A minisztérium hungaricum kiállításán is ott leszünk a Szentesi Vagány paprikánkkal, és az üzleti szekcióban is lesz standunk. Azt remélem, hogy a szeptemberi felvonuláson még inkább népszerűsíteni tudjuk a szentesi paprikát.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai