Páratlan minőségű a Roszik sárgadinnye

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2025/09/05

Roszik Tamással a Nemzeti Agrár Kamara (NAK) dinnyéről szóló sajtótájékoztatóján találkoztam, akinek a nyitott személyisége azonnal szimpatikussá vált. Első szóra megbeszéltük az interjú időpontját, és bizony nagy meglepetés ért a dunavecsei dinnyeüzemben. Hatalmas hűtőház, válogató csarnok fogadott, ahol szorgos kezek válogatták, helyezték műanyag ládákba a frissen behozott termést, és látták el a dinnyéket a Roszik kertészet bélyegével. A beszélgetés során azonban kiderült, hogy az üzemcsarnok csak a technológiai jéghegy csúcsa, mert nem láttam a dinnyeföldet, a palántanevelőt, a hét hektár fóliás területet, a tisztító helyiséget, a szociális infrastruktúrát. De láthattam a föld megmunkálásához szükséges gépeket, a logisztikát végrehajtó kamionokat.

Roszik Tamás
tulajdonos

A Kft. 2009-ben alakult meg

Roszik Tamás ötvenéves korára építette fel a birodalmát. Bár egyetemi végzettséget nem szerzett a sárgadinnye termesztéséhez, de a húsipari szakmunkásképző elvégzése mellett az aranykalászos képzésben is szerzett diplomát. Saját bevallása szerint nem a diploma megszerzése volt a fontos, hanem a tanulás. Eredetileg szakácsként képzelte el a jövőjét, mert a nagyapa szerint a jó hentesből kiváló szakács lesz. A hentes szakmából csak az maradt meg mára, hogy a család számára készíti a kolbászt, és más disznóságokat. A szülők azonban kis területen, 20-25 hektáron gazdálkodtak, így Tamásnak is kijutott a jóból, azaz a kapálásból, a hagyma, a fűszerpaprika kultúrák gondozásából, szedéséből. Tamás a budapesti Nagybani piacon burgonyával és hagymával kereskedett, és az útszéli árusok készleteit töltötte fel, miközben egy benzinkútnál a büfét vezette. A háztáji és a téesz termékeket vásárolta fel, értékesítette, s azzal egészítette ki a keresetét.

Bérelt földön azonban Tamás termesztette az ipari növényeket is. Az 1997-es esztendő hozta meg a változást azzal, hogy az őszi vetésű káposzta repce nem kelt ki, így az egész területből egy kertészetet alakított ki. Ezen a tíz hektáron fűszerpaprikát, hegyes paprikát nevelt, és elkezdődött a görög- és a sárgadinnye termesztése is. Mint minden kezdet, ez is nehezen indult, de a rögös úton való küzdelem meghozta gyümölcsét. Kezdetben csak a családi munkaerőre hagyatkozhattak, Tamás nappal dinnyét szedett, éjjel a környékbeli árusoknak értékesítette az árut. A görögdinnye termesztésével azért hagyott fel a család, mert nem volt olyan segítség, akivel a szedést meg tudták volna oldani. A sárgadinnye szedéséhez viszont könnyebb volt munkáskezet találni. A családi gazdaságban a kezdeti évek után igencsak felszaporodtak a cégvezetési feladatok, a hivatalos ügyek intézése is, ezért 2009-ben megalakult a Roszik Dinnye Kft., amely a termesztés mellett a kereskedelmi feladatokat is ellátja. A családi gazdaság, ahol a sárgadinnye termesztése folyik, tavaly egy újabb céggel bővült, amely a megnövekedett logisztikai, szállítmányozási ügyeket intézi. 

A fejlesztésen van a hangsúly 

Tamás kezdetben nem homogén állományú sárgadinnyét termesztett. De, amikor kinőtte az addigi piacát, az útszéli és egyéb árusokat, akkor a Nagybani piacon azt tapasztalta, hogy egészen más sárgadinnye fajtákat termesztenek, mint ő, ezért kiválasztotta a neki megfelelő fajtát. Időközben a termőterülete is növekedett, és lépésről lépésre fejlesztette a mai méretre a gazdaságot.

A Roszik Dinnye Kertészet fejlődésében a legnagyobb előrelépést több jelentős esemény és innováció hozta meg. Több, mint 16 évvel ezelőtt hűtőházat építettek, amely lehetővé tette a dinnyék jobb tárolását és gyorsabb feldolgozását. Válogatógépsorokat telepítettek, amik segítik a dinnyék minőségi szortírozását és egységesítését. Energetikai fejlesztéseket hajtottak végre, napelemparkokat telepítettek, amelyekkel növelték az üzem fenntarthatóságát, gazdaságosságát és környezettudatosságát. Rakodórámpákat építettek, bővítették, korszerűsítették a szociális épületet, amelyekkel javították a munkafeltételeket és a logisztikai folyamatokat.

A termesztéstechnológia fejlesztése sem maradt el. A nagy légterű fóliák, fóliaalagutak kiépítése mellett az intenzív szabadföldi termesztést is hatékonnyá tették, így ugyanis lehetővé vált a szezon hosszabbítása június közepétől október végéig. A precíziós fejlesztéssel a növényvédelem és termesztés precíz irányítása is megvalósult. A 75 hektáron saját termesztésű palántákat ültetnek, megoldották a talajtakarást, a csepegtető öntözést, és fátyolfóliával védik a növényeket az erős napsugárzás ellen. A mosás, a válogatás utáni címkézésnél pontos nyomon követési rendszert vezettek be, így biztosítják a kiváló minőséget, és őrizik meg a fogyasztók bizalmát. A cégnél folyamatosan gépesítik a munkafolyamatokat, miközben fenntartják a családi gazdaság jellegét, és stabil, megbízható vevőkört alakítottak ki. Ezek az események és innovációk tették lehetővé, hogy a Roszik Dinnye Kertészetet Magyarország legnagyobb sárgadinnye-termesztői között említsék, és egész szezonban kiváló minőségű termékkel jelenjen meg a piacon. Közeli terv, hogy miután a jelenlegi hűtőházat már kinőtték, ezért új hűtőházat építenek, amelynek az energiaellátását egy újabb, 20 kWatt/h kapacitású napelemparkkal biztosítanak. 

Bács-Kiskun vármegye adottságai

Bács-Kiskun vármegye a hazai dinnyetermesztés központja. Ezt a régiót több természeti és gazdasági tényező teszi ideálissá a sárgadinnye termesztésére. Bács-Kiskun a Kárpát-medence napfényben leggazdagabb térsége, ahol évente több mint 2000 napsütéses óra van, ami kiváló feltétel a Nap érlelte, ízes sárgadinnye termeléséhez. A mérsékelt kontinentális éghajlat déli részén mediterrán hatások is érvényesülnek, ami még tovább javítja a termesztési körülményeket. Az évi átlaghőmérséklet (kb. 10–10,5 °C) megfelel a sárgadinnye igényeihez, és a nyári hőhullámok segítik a gyümölcs érését. A régió jelentős termálvíz-készlettel rendelkezik, amely termálenergiaként hasznosítható, például fólia sátrak fűtéséhez, így meghosszabbítható a termesztési időszak, illetve enyhíthetőek az időjárási kockázatok.

Bács-Kiskun mezőgazdasági hagyományai és a termelők magas szintű szakmai tapasztalata, tudása, valamint a termelékenység növelését célzó K+F+I projektek támogatása (pl. EU-s források) is hozzájárulnak a sárgadinnye termesztés sikeréhez. A régió gazdasági, agrárinfrastruktúrája és piacokra való kapcsolódása kedvező, támogatja a termelők versenyképességét és a termelési volumen növelését. A napenergia felhasználási lehetőségek (1400–1500 kWh/m2/év) alkalmasak a fenntartható növénytermesztés támogatására. De kevesebb a csapadék, a földek szárazak, ezért gabonaféléket már nem igen érdemes termeszteni, viszont a dinnye mediterrán növény, amelyik itt a csepegtető öntözéssel jól érzi magát, mondta az ügyvezető.

Összetettebb, kockázatosabb a termesztés

Roszik Tamás szerint kevés sárgadinnyét termesztünk idehaza, pedig az adottságaink jók a termesztéshez, és a környező országok piacain is kedvelt termék. De az is igaz, hogy a sárgadinnye termesztése nehezebb a görögdinnyénél, Tamás úgy fogalmaz, hogy egy hektár sárgadinnye termesztése nyolc hektár görögdinnyével ér fel. A sárgadinnye termesztése a gyakori kórokozók (pl. peronoszpóra, lisztharmat, kladospórium) és kártevők (tripsz, atka) miatt részben átkerült a fólia sátrakba és az üvegházakba, így bonyolultabb a növényvédelme és a termesztési körülmények biztosítása, míg a görögdinnye ellenállóbb és szárazságtűrőbb a sárgadinnyénél. A sárgadinnye tápanyagfelvétele és vízigénye jelentősen változatosabb és magasabb, különösen a kálium tekintetében, mint a görögdinnyéé. A helytelen tápanyag- vagy vízellátás (pl. túlöntözés, túltrágyázás) könnyebben vezet deformált, íztelen vagy betegségekre hajlamos terméshez. Mindkét növény igényli a magas fény- és hőmennyiséget, de a sárgadinnye érzékenyebb a nyári nagy meleg miatti virágtermékenyülési problémákra és napégésre, különösen hajtatott körülmények között, sorolta az okokat az ügyvezető.

A sárgadinnye termesztésekor gyakran alkalmaznak tám rendszert a termés védelmére és a jobb szellőzés érdekében, ami növeli a munkaigényt és a technológiai nehézségeket. Ezzel szemben a görögdinnye inkább terülő növény, egyszerűbb termesztési módokkal. A sárgadinnye utóérő növény, így az optimális betakarítás időzítése nehezebb, és az érettség meghatározása bonyolultabb lehet, míg a görögdinnye nem utóérő, így a betakarításkor végleges az édes íze és minősége. A görögdinnye általában szárazságtűrőbb és jobban tűri a talaj rosszabb minőségét, ezért extrémebb klíma- vagy talajviszonyok között könnyebben termeszthető, mint a sárgadinnye. A sárgadinnye termesztése összetettebb és kockázatosabb, mivel nagyobb technológiai, növényvédelmi, tápanyag- és vízgazdálkodási odafigyelést igényel, továbbá érzékenyebb a környezeti stresszre, mint a görögdinnye. Ezért a sárgadinnye termesztése általában nagyobb szakértelmet és költségvetést követel, összegezte Tamás a szakmai véleményét.

Magas a termelési önköltség

Tamás hangsúlyozta, hogy első pillanattól a minőségi termékelőállításra törekedtek, és törekszenek ma is. Idehaza már kis mértékben folyik a sárgadinnye nemesítése, jelenleg azonban a nemesítési tevékenység inkább tőkeigényes, piaci nyomás alatt áll, így nagy nemzetközi kereskedelmi cégek, mint például a Syngenta vagy a Bayer-Nunhems játszanak kiemelt szerepet a modern, rezisztens hibridek fejlesztésében. Tamás a Nunhems mellett tette le a voksát, mert ebben a fajtában nem csalódott sem a klímaváltozás kihívásaihoz való alkalmazkodás, sem a rezisztencia szempontjából.

A sárgadinnye termesztési önköltsége magasabb a görögdinnyénél.  Egy szem sárgadinnye vetőmag ára 100 forint, míg a görögdinnyéé 25-30 forint. Egy hektáron 2500-3000 vetőmagot vetnek a görögdinnye földön, míg sárgadinnyéből 10-12 ezer vetőmagot ültetnek el egy hektáron. Tamás földjén egy komoly meteorológiai rendszer figyeli a talajélet alakulását, a növények állapotát, s ahol szükséges, ott azonnal be tudnak avatkozni. Tamás májusban indítja a szezont, nincsenek korai fajtái, de a fólia sátrakkal október végéig tudnak terméket biztosítani. 

A sárgadinnye piaci ára magasabb, különösen a szezon elején és prémium minőségű termék esetén. A görögdinnye nagyobb mennyiségben van jelen, és az ára szezon közben csökkenhet a tömeges kínálat miatt. A sárgadinnye piaci helyzete előnyös lehet a magasabb ár miatt, de a görögdinnye mennyiségi dominanciája meghatározó a magyar piacon. A probléma azonban az, hogy az áruházláncok nem kötnek szerződést a céggel, pedig a Roszik Dinnye Kft. mind mennyiségben, mind minőségben a legjobb terméket kínálja. Aki tehát a Roszik matricával ellátott sárgadinnyét veszi, az nem csalódik.

Sikerre ítélve

Tamás hangsúlyozta, hogy mindegy, hogy honnan indultak, és meddig jutottak el, az elmúlt csaknem három évtizedben mindig fejlesztettek annak érdekében, hogy a cég tevékenysége megújuljon. Talán gyorsabban haladtak volna, ha idehaza nagyobb konkurenciával találkoznak a piacon, mert ez is ösztönzően hatott volna a tevékenységükre. Ma már azonban tagjai a MediFruit TÉSZ-nek, amely igen komoly termelőket fog össze, és segíti őket a piacra jutásban. Tamás szerint ahhoz, hogy a céget fejleszteni tudja, ahhoz a saját személyiségét is fejlesztette és fejleszti ma is. Sok a fiatal kollégája, akik a digitális világban élnek már, és az okos eszközökön kommunikálnak. A fiatal korosztálynak mások az értékrendjei, amit az idősebb korosztálynak is meg kell értenie, és nem csak kritizálnia. Tamás viszont változott, alkalmazkodott a fiatalokhoz, ezért sikerként éli meg, hogy a cég dolgozói agilisak, és mindent megtesznek a maguk területén a családi gazdaság sikerességéért.

A sárgadinnyéről

A hazai sárgadinnye-termesztés látványosan fejlődik, nőtt mind a termőterület (500-700-hektár), mind a termelők száma (300 termelő), és egyre versenyképesebb a piacon, mind itthon, mind exportban. Az ágazat jövője ígéretes, a fogyasztói kereslet bővülése és a korszerű technológiák terjedése mellett azonban a nemzetközi verseny erősödése és az időjárási kihívások továbbra is jelentős tényezők maradnak az ágazat eredményessége tekintetében. 

Miért egészséges a sárgadinnye? A sárgadinnye azért egészséges, mert gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban, amelyek számos jótékony hatással vannak a szervezetre. Kiemelten tartalmaz A- és C-vitamint, amelyek támogatják az immunrendszer működését, segítik a bőr és a szem egészségének megőrzését, valamint antioxidáns hatásuk révén védik a sejteket a káros szabad gyököktől.

A magas káliumtartalom hozzájárul a vérnyomás szabályozásához, az idegrendszer és az izmok egészséges működéséhez, valamint támogatja a szív- és érrendszeri egészséget. Emellett a sárgadinnye magas víztartalma hatékonyan hidratálja a szervezetet, különösen a meleg nyári hónapokban vagy fizikai aktivitás után. Fontos még, hogy a sárgadinnye jelentős rostforrás, ami segíti az emésztést, támogatja a teltségérzet kialakulását, és hozzájárulhat a vércukorszint és a szív egészségének szabályozásához. 

A sárgadinnye gyulladáscsökkentő, fitotápanyagokat, például karotinoidokat és kurkurbitacinokat is tartalmaz, amelyek komplex módon támogatják a szervezetet a krónikus gyulladások és betegségek megelőzésében. A sárgadinnye rendszeres fogyasztása erősíti az immunrendszert. Támogatja a szív, az idegrendszer és az izmok egészségét. Segíti a bőr és a szem egészségének megőrzését. Hatékonyan hidratál. Elősegíti az emésztést és a gyulladásos folyamatok mérséklését, ezért a sárgadinnye nemcsak finom és frissítő gyümölcs, hanem értékes szereplője lehet az egészséges táplálkozásnak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai