2026. 05. 02., szombat
Zsigmond
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A Ceres Holding Zrt.-nél az innovációra és a generációváltásra fókuszálnak

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Szerző: H. Gy., 2025/09/07

Öt éve, hogy a Ceres Holding Zrt. szakmai alapon megalakult. Gyenei Ferenc és üzlettársai gazdaságokat vásároltak fel, hogy modernebb, innovatív mezőgazdasági módszerekkel fejlesszék a termelést. A holding szakmai alapokon egyezett meg a korábbi tulajdonosokkal a gazdaságok átvételéről a hatékonyabb és fenntarthatóbb mezőgazdaság megvalósítása érdekében, így ma már szinte minden agrárágazatban jelen vannak. A legnagyobb hangsúlyt az innovációra, a generációváltás megvalósulására helyezik. Gyenei Ferenccel, a Ceres Holding Zrt igazgatóság elnökével, vezérigazgatójával beszélgettünk.

Gyenei Ferenc
vezérigazgató

Gyenei Ferenccel régóta ismerjük egymást, még abból az időből, amikor a Dalmand Zrt.-nél több ágazatvezetői tisztséget is betöltött. Ez az időszak 2000-től 2012-ig tartott, amikor is különböző vezetői pozíciókban, például növénytermesztési ágazatvezetőként és termelési igazgatóként jelentős növénytermesztési, állattenyésztési és takarmánykeverési tevékenységeket irányított. Ezt követően 2012 és 2017 között a Bonafarm Csoport növénytermesztési ágazatigazgatója volt, ahol még nagyobb területeket és komplex agrároperációkat vezetett. 2017 és 2021 között a Bos-Frucht és a Fino-Food Kft. csoportban töltött be vezetői pozíciókat, kutatás-fejlesztési vezetőként és elnökhelyettesként, ahol precíziós növénytermesztés és állattenyésztés fejlesztésével foglalkozott. A Ceres Holding Zrt.-t 2021-től vezérigazgatóként, az igazgatóság elnökeként vezeti.

Gyorsan nőtt a cégcsoport

A Ceres Holding Zrt. megalakításával Gyenei Ferenc és négy baráti üzlettársa új útra léptek azzal, hogy szakmai alapokon kezdték meg a mezőgazdasági gazdaságok felvásárlását. Első lépésként egy 800 hektáros mezőgazdasági vállalkozást vettek meg 2020 decemberében. Két év alatt a 800 hektáros, 700 tejelő szarvasmarhát tartó gazdaság csaknem a duplájára nőtt az által, hogy a holding tulajdonosai további gazdaságokat vettek át. Ekkor lépték meg, hogy a Kft.-ből holdinggá alakultak, ami a cégcsoport gyors növekedését tette lehetővé. Ma már 13 cég tartozik a holdinghoz, mintegy 7000 hektár szántóföldi növénytermesztés, az 1.500 db tejelő tehénnel mintegy 16 millió liter tejet állítanak elő, ide tartozik a ZILDA tejtermékeket gyártó üzem, amely A2-es tejet dolgoz fel, egy embrió labor, amelyben haszonállat embrió előállítás folyik. A holding tagja egy gárdonyi 200 hektáros gyümölcsös is, ahol főleg meggyet, de csonthéjas gyümölcsöket, almát termesztenek. A legújabb fejlesztésük révén egy 600.000 db/év kibocsátású brojler telepet is a holdinghoz sorolhatunk.  És nem utolsó sorban megtalálható náluk az elengedhetetlen a K+F tevékenység is. Az üzleti modelljük a hatékonyságot és a speciális termelést támogatja. Ezt úgy tudták elérni, hogy a Magyar Fejlesztési Bank növekedési hitelprogramjában vettek, vesznek részt.

A cégek vásárlásával nem árultak zsákba macskát az eladóknak. Egyértelműen azzal a céllal jöttek létre az adásvételi megállapodások, hogy a mezőgazdasági vállalkozásokat a modern technológiai adottságok kihasználásával, innovációval hatékonnyá tegyék. A fenntartható és innovatív megoldások bevezetése mellett a generációváltási problémák kezelését is megvalósítják. Gyenei Ferenc szerint – aki mindig is a magyar mezőgazdaság hatékonyságának növeléséért, a fenntartható és innovatív megoldások bevezetéséért dolgozott - a hatékony termeléshez elengedhetetlen a modern technológia alkalmazása, és a cégcsoport kész arra, hogy olyan speciális termékeket állítson elő, amelyek a cégcsoportot markánsan megkülönböztetik a piacon.

A Ceres Holding fő tevékenységei közé tartozik a földművelés, a tejtermelés, az állattenyésztés és az élelmiszeripari termékfejlesztés, amit innovációval és fenntartható megközelítéssel valósítanak meg

A klímaváltozás hatásai

A holding társaságai által művelt földeken zajlik a teljes szántóföldi növénytermesztési technológia megújítása. A hagyományos művelési rendszerről fokozatosan térnek át a klímaváltozás kihívásaira is választ adó fenntartható, forgatás nélküli talajművelésre, s ezzel a kevesebb széndioxid kibocsátás mellett a talaj a saját tápanyag gazdálkodó képességét is növeli. Az átállás persze nem olcsó, mert teljesen új géppark szükséges a megváltozott technológiákhoz. Több milliárd forintos beruházásokat hajtottak végre a gépparkokban, s ezzel jelentősen kevesebb üzemanyag és inputanyag ráfordítással érik el ugyanazt vagy jobb termést, mint a hagyományos technológiákkal. 

A holding kezelésében lévő talajok termőképessége és vízgazdálkodása is megújul. Nemrégiben adtak át egy összességében 800 hektáros öntözésfejlesztési beruházást, így már a kertészeti növényi kultúrák termesztésében is gondolkodnak. Az öntözőrendszerek fejlesztése mellett a robotizált, állatbarát tejelő istállók kialakítására is nagy hangsúlyt helyeznek, amely fejlesztéseket szintén a klímaváltozás kényszeríti ki a gazdálkodókból. A sorból nem maradhat ki, hogy a Ceres Holding földespusztai laborja az egyetlen olyan genetikai labor Magyarországon, amely mezőgazdasági vállalkozás birtokában van, és biotechnológiai módszerekkel, a termelésbe illeszkedő módon szarvasmarha embriót állít elő. Az embrióelőállítás és beültetés jelentősen képes gyorsítani az állomány genetikai előrehaladását, így években jól mérhető előnyt ad a hagyományos tenyésztéshez képest. 

A cégcsoport tulajdonában van a ZILDA tejüzem is, amely magas minőségű, tartósítószermentes tejtermékeket gyárt, és évente 1 millió liter tejet dolgoznak fel. Mindezek alapján a Ceres Holding fő tevékenységei közé tartozik a földművelés, a tejtermelés, az állattenyésztés és az élelmiszeripari termékfejlesztés, amit innovációval és fenntartható megközelítéssel valósítanak meg.

Szükségszerű a generációváltás

Ha belegondolunk, akkor Gyenei Ferenc és üzlettársai nagy fába vágták a fejszéjüket azzal, hogy a magyar mezőgazdaságot a 21. század igényeihez igazodóan műveljék. Az elmúlt félévszázad hazai mezőgazdasági hagyományait egyáltalán nem könnyű megváltoztatni, és új szemlélettel, más, fenntartható módon, innovációkat bevezetve művelni a földeket, nevelni az állatokat. Nem véletlen, hogy ez az új szemlélet gazdasági, társadalmi jelentősége is igen nagy, hiszen nem csak a jelenről, hanem a jövőről is szó van. A hazai mezőgazdasági termelés hatékonysága a kívánatostól jelentősen elmarad, és az agrárszektorban is akut probléma a vállalkozások tovább örökítése. A generációváltás ma már égetően fontossá vált az új, digitalizált világunkban, ez viszont sok cégnél megoldatlan, mert a családi gazdaságokban a fiatalok többsége, a következő generáció már nem az agráriumban képzeli el a jövőjét. Pedig éppen az új tudásra van a legnagyobb szükség a mezőgazdaságban is.

Az idős gazdák zöme ódzkodik attól, hogy az elmúlt három és fél évtizedben a nulláról felépített birtokát pénzügyi befektetőknek adja el, ugyanakkor az életkor miatt már át kell adni a gazdaságot. És itt akadnak meg a gazdaságátadási folyamatok, mert az idős gazdának nem mindegy, hogy mi lesz a gazdaságának a sorsa. Itt jön képbe a Ceres Holding, amely azzal nyeri el a gazdák bizalmát, hogy bebizonyítják, hogy olyan szakemberekre bíznák a gazdaságot, akik nem befektetési céllal veszik meg a céget, hanem megfelelő szakmai háttérrel folytatják a termelést. Idővel arra is van mód, hogy a családi birtok tulajdonosi körének új generációja visszavásárolja a birtokot, amit a holding fenntartható módon, hatékonyan gondoz, fejleszt, művel.

Körforgásos gazdálkodás is megvalósult

Ma már innováció nélkül nem lehet fejlődni, jelentette ki a vezérigazgató. A magyar mezőgazdaság zöme kitett az éghajlati viszonyoknak, ezért is hangsúlyozta Gyenei Ferenc, hogy meg kell őrizni a vizet, amit vissza kell vezetni a talajba. A forgatás nélküli talajművelés (amely nem a no till talajművelést jelenti, ami a forgatás nélküli talajművelés szélsőséges formája) hasznosságáról már szóltunk. De ennek megvalósításához komoly, új szaktudás szükséges, amelyet csak az egyetemeken lehetne megszerezni. S nem csak a szántóföldi növénytermesztésnél kell az innovációt meghonosítani, hanem az állattenyésztésben is. A holdinghoz tartozó Milkmen Kft. szarvasmarhatartó telephelyének fejlesztésére 3,8 milliárd forint értékű projektet valósítottak meg. A projekt legfontosabb célja volt a szarvasmarha tartó telep korszerűsítése és olyan technológiai szintű fejlesztése, ami nagy figyelmet fordít az állatjólétre, az egyed szintű megfigyelésre és beavatkozásra, amelyre már K+F tevékenység is folyik a gazdaságban (MI), s amely révén a cég termelési kapacitásai, állattartási körülményei, valamint a környezetvédelmi- és energiahatékonysági mutatói nagy mértékben javultak.  A beruházásnak köszönhetően a hatékonyság javulásával növekedett a vállalat versenyképessége és stabilizálódott a működése. 

A projekt keretében többféle tevékenység is megvalósult, hiszen a telepfejlesztéshez kapcsolódó építési munkák mellett, különböző eszközök, technológiák és szolgáltatások beszerzése is megtörtént. A pályázati támogatás segítségével a fejéstechnológia és az ahhoz kapcsolódó állattartási technológia teljes megújítása valósult meg, amely jelentős mértékű szakmai szemléletváltásra ad lehetőséget. A legkorszerűbb robotizált Lely fejéstechnológia és az ehhez kapcsolódó szabadforgalmú termelőistálló kiépítése hatalmas előrelépést hozott a cég működésében. Az állattartáshoz közvetlenül kapcsolódó technológiák mellett a projekt keretében olyan tömegtakarmány előállításhoz és kezeléshez kapcsolódó gépek beszerzésére nyílt lehetőség, amelyekkel kompromisszummentes, „csúcs-genetikát” kiszolgáló takarmányozás valósult meg.

A telephez szervesen kapcsolódik egy biogáz üzem is, ahol a szarvasmarha telepen képződött szerves és híg trágyát, silómaradékot feldolgozzák. A fenntartható módon előállított kukorica, amit a szarvasmarha telepen etetnek meg, és a biogázüzemben hasznosul a telepen fel nem használt szerves anyag hulladék, nos ez a valódi körforgásos gazdálkodás, mivel nem használnak fel semmilyen nitrogént, és még a saját energiaszükségletet is megtermelik.

A tőzsdére törekszenek

A gyorsabb növekedésnek, a nagyobb mértékű vagyon kezelésének a jelenlegi gátja a pénzügyi háttér szűkössége. A Ceres Holding a szakmai innováció mellett üzleti területen is példa értékű. A cégcsoportot a közeljövőben tőzsdére szeretnék vinni, hogy az újabb akvizíciókhoz, beruházásokhoz akár pénzügyi befektető partnereket is be tudjanak vonni. A tőzsdei működés tovább erősítheti a vállalkozás ismertségét és reputációját, ami segít a stratégiai célok elérésében.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza