Az AMC továbbra is töretlenül áll az agrárium szolgálatában

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2025/09/08

Ondré Péter 
az AMC ügyvezetője

Ha az idei első félévet összegezzük az AMC tevékenységét illetően, akkor azt mondhatjuk, hogy a centrum elindította fogyasztásösztönző kampányát a sertéshús népszerűsítésével, majd a bárányhús, a trapista sajt termékek következtek a sorban. A termékek promóciója az év második felében is folytatódik. De nem csak idehaza, hanem külföldön is alkalmazzák a közösségi marketing eszközöket, így például a kiállításokon, a rendezvényeken, az üzletember találkozókon segítik a hazai élelmiszer kkv szektor külpiaci pozíciójuk javítását, versenyelőnyhöz jutását. S e mellett igen aktívak az online felületeken is, amit kiadványokkal tovább támogatnak.

A HAZAI ÉLELMISZERTERMÉKEK PREFERENCIÁJA

Alapvetően fontos a magyar élelmiszeripari cégek exportpiacának fejlesztése, a nemzetközi kiállítások és B2B rendezvények szervezése, ahol a hazai cégek megismerhetik a külföldi piacok sajátosságait, fogalmazott Ondré Péter. A Hungarian Food Business program keretében, amely egy digitális platform az exportképes magyar élelmiszeripari vállalkozások bemutatkozására a külföldi piacokon, rekordszámú résztvevővel zajlott az üzletember-találkozó. A Csehország fővárosában, Prágában megrendezett exportfejlesztési fórumon 24 magyar élelmiszer- és italgyártó vállalat képviseltette magát.

Az esemény különlegessége, hogy ez volt a 25. ilyen jellegű találkozó a Hungarian Food Business Program történetében, hangsúlyozta az ügyvezető. Az Agrármarketing Centrum (AMC) digitális platformja, különösen a Hungarian Food Business Program keretében működő online exportkatalógus és a B2B matchmaking rendszer, kulcsszerepet játszik a magyar termékek nemzetközi ismertségének növelésében. Ez a platform valós idejű, naprakész információkat biztosít a magyar élelmiszeripari vállalkozásokról és termékeikről, megkönnyítve a külföldi importőrök, disztribútorok és üzleti partnerek számára a kapcsolatfelvételt és együttműködést. De nem csak a kapcsolatfelvételről van szó, hanem arról is, hogy a tudatos fogyasztói magatartást, az egészséges táplálkozást és a környezettudatos termékválasztást is ösztönözzék. Ez által a hazai élelmiszertermékek preferenciájának erősítése, valamint a hagyományos és kézműves termékek ismertségének és kedveltségének növelése is megvalósul. Az AMC a tevékenységével támogatja a Nemzeti Élelmiszergazdasági Program céljainak a megvalósítását, amely magában foglalja a minőségi élelmiszertermelés elősegítését, a helyi termékek előállítását, a GMO-mentesség megőrzését és az agráriumban foglalkoztatottak számának növelését is.

BŐVÜL A TERMÉKEK EXPORTPALETTÁJA

A magyar élelmiszergazdaság helyzete abból a szempontból változatlan, hogy az export, a hazai termékek külpiaci eladása továbbra is nagy kihívás a magyar cégeknek. Ami jó hír, hogy az élelmiszeripar fejlesztése stratégiai célként szerepel az uniós és a hazai támogatáspolitikában, ami a támogatási összegekben is megnyilvánul. Összességében 700 milliárd forintot vehetnek igénybe a hazai kis és közepes nagyságú élelmiszeripari cégek, mégpedig úgy, hogy nem kell a két szektornak versenyeznie egymással, mivel a kis és a nagyobb vállalkozásoknak a fejlesztéseikhez külön-külön jelenik meg a pályázati kiírás. Az ügyvezető szerint az a cél, hogy minél több magyar termék minél magasabb feldolgozottsági szinten jelenjen meg a piacon.

Az elmúlt évek marketing tevékenységének köszönhetően egyre több cég egyre színesebb és szélesebb termékpalettával jelenik meg az üzletfejlesztési találkozókon. A korábbi években egy-egy termékkel rendelkező 8-10 hazai cég jelentkezett a B2B matchmaking rendszer találkozóira, míg legutóbb Prágában – ahogy ezt már említettük – 24 magyar cég mutatkozott be. A külföldi bemutatkozások egyébként földrészeken átívelő, hiszen Bécstől, Amszterdamon keresztül, a Balkánon át egészen Távol-Keletig szervezték és biztosították a magyar cégek megjelenését. Távol-Keleten – Szingapúrban, Sanghajban, Japánban, Kínában, Katarban – igen nagy az érdeklődés a magyar élelmiszeripari termékek iránt.

Persze, mindegyik piacon más-más helyi fogyasztási szempontok érvényesülnek, ezért a magyar kiállítók a helyi piaci igényekhez igazodóan hozzák el a termékeiket. S ez nem csak tanulási folyamatot indít el, hanem ösztönzi a termékfejlesztési programok indítását, megvalósítását is. A makrogazdasági adatokat figyelembe véve jól állunk, és nagy bátorsággal dolgoznak a magyar cégek a külpiacokra, fogalmazott az ügyvezető.

NEM KÖNNYŰ A GAZDÁK HELYZETE

Az AMC a hátrányok jelentős részében támogató partnerként jelenik meg. Ondré Péter szerint a hátrányokat le kell dolgozni, ami azért nem könnyű feladat, mert a vállalatok a szocializmus rendszerében dolgoztak, míg ebben a 40 évben a külföldi versenytársak családi gazdaságokban tőkét tudtak felhalmozni, s a vállalkozásokban megtanulták, hogyan működik a globális kapitalizmus. Ez a versenyhátrány lépésről-lépésre ledolgozható, s ebben a hazai támogatáspolitika nagy ugródeszkát jelenthet a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar számára. Az agrárium szereplői részéről egyébként nagy az érdeklődés, igen jelentősek a támogatási igénylések, és van fejlődés az innovációban, a piaci ismeretek megszerzésében, így a nemzetközi trendekhez tudunk kapcsolódni.

A klímaváltozás és annak következményei a magyar gazdák helyzetét sem könnyíti meg. Elsősorban a vízügyi ágazatban, és az élet minden területén jelent nagy kihívást az aszály, így a társadalom egészében is szemléletváltásra van szükség. A kormányzat válasza erre a Vizet a tájba program, melynek részeként 4,7 milliárd forintból 260 beavatkozási ponton végeznek vízpótlást, illetve hajtanak végre vízmegtartó intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat. A felmelegedés a Kárpát-medencében gyorsabb, mint a kontinens más részein, csapadék már télen sincs elég, a talaj ezért nem tud feltöltődni, a folyók vízhozama a korábbiakhoz képest egy hónappal korábban visszaesik, így a terméshozamok is jelentősen csökkennek. Magyarországon az elmúlt öt évre visszatekintve az idei a negyedik aszályos év, és ha nem ér véget a szárazság a nyárral, kevés lesz a légkörben és a talajban tárolt nedvesség, veszélybe kerülhet az őszi vetés.

A HAZAI PIAC A LEGFONTOSABB

Az év második felében sem lesz pihenés. Az Agrármarketing Centrum a legnehezebb időszakban is a magyar mezőgazdasági termelők és élelmiszergyártók bel- és külpiacra jutását segítette, és segíti a jövőben is a legmodernebb kommunikációs és marketing eszközökkel. A Kárpát-medence agráriumának értékeit és hagyományait bemutatva, a jövőbe mutató fejlesztések ösztönzésével, a teljes spektrumot lefedő, élelmiszeripari exportot támogató programunkkal a hazai agrár- és élelmiszeripart mind idehaza, mind külföldön népszerűsítik idén is. „Termékpálya-kampányaink modern eszközeivel számos élelmiszeripari ágazatot, termékcsoportot népszerűsítettünk Magyarországon és a legjelentősebb professzionális élelmiszeripari kiállításokon, hangsúlyozva azok kiválóságát, megbízhatóságát, az egészséges és tudatos táplálkozás fontosságát.

Most a legfontosabb, hogy tudatosítani tudjuk a fogyasztókban, hogy a hazai termékek vásárlása létkérdés. A gazdák munkája ugyanis önellátásunk garanciája, amit a fogyasztók leginkább azzal tudnak meghálálni, ha stabil és kiszámítható piacot jelentenek számukra. Az AMC továbbra is töretlen hittel és tettre készen áll a magyar agrárgazdaság és élelmiszeripar szolgálatában”, mondta végezetül Ondré Péter.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai