A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: Hajtun György, 2025/09/11

Szári Zsolt 
vezérigazgató

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava a 60 ezer hektáros területével, nem véletlenül emlegetjük magyar tengerként. Persze, tisztában vagyunk azzal, hogy a tó korántsem tenger, de a természeti értéke felbecsülhetetlen mind lakhatási, mind turisztikai, mind horgászati, halgazdálkodási szempontból. A klímaváltozás a Balaton életébe is alaposan beleszólt, mivel a tartós csapadékhiány és a nagy szárazság miatt nemcsak a tóban, hanem a környező háttérgazdaságokban (halastavakban) is kritikus a vízszint. A gyakori hőmérsékletingadozás, a nagy viharok itt is komoly károkat okoznak.

Tévhitek a Balaton vízminőségéről

A klímaváltozásnak vannak pozitív és negatív oldalai is, kezdte a beszélgetést Szári Zsolt. A pozitívum annyiban jelentkezik, hogy a horgászható napok száma megnőtt, s akár decemberben, januárban, februárban is kiülhet a horgász a tópartra halat fogni, mert a víz nem fagy be. Miután a cég fő tevékenysége a balatoni halgazdálkodás, így minden tevékenységük arra irányul, hogy a százezres horgásztársadalom jól érezze magát. A halgazdálkodás 12 éve új irányt vett azzal, hogy megszűnt a kereskedelmi célú halászati tevékenység, és a cég   kizárólag horgászati rekreációs tevékenységet végez a tavon. Ehhez alkalmazkodni kellett, át kellett alakítani a BHNP Zrt. tevékenységi profilját. A problémák elsősorban a környezeti adottságok hiányaiból erednek, amit a klímaváltozás kihívásai csak tovább növeltek a balatoni horgászcélú halgazdálkodónál, s a tógazdasági haltermelésben is komoly problémákkal szembesültek.

Rengeteg tévhit kering a social médiában a Balaton vízminőségéről, állapotáról. A vezérigazgató szerint ezeknek a híreknek egy részére nem érdemes odafigyelni, mert hírlapi kacsának minősíthetők. A vízminőséggel, ahogy az utóbbi időkben, most sincs probléma, sőt, például a keleti medencében annyira szerves anyag mentes a víz, hogy a haleltartó képesség nagyon lecsökkent. Nagyon hamar letisztul a víz, aminek több oka is van. Egyrészt azért, mert kevesebb szerves anyag kerül a víztérbe, másrészt a vándorkagylók (kettő Dreissena faj) sokasodása és aktív szűrő tevékenysége is hozzájárul ehhez. Kissé ellentmondó ugyan az a hatalmas árva szúnyog rajzás, ami soha nem látott mértéket öltött idén a keleti medencében (Akarattyától Szántódig, a Tihanyi félszigetig terjed), nem kedvezve a turizmusnak, viszont a tóban élő őshonos halállományok fontos természetes tápláléka.

Klímaváltozás nyertesei és vesztesei

Nyilvánvaló, hogy ez a horgászok számára is más lehetőséget kínál a halfogáshoz, mert a nyugati medencében sokkal több hal él, hiszen a halállomány is azt az életteret keresi, ahol több táplálékot talál. A szaporodási időszakban viszont rendeződnek az arányok, és időszakosan több halat találunk a keleti medencében és a befolyóknál, valamint az északi part nádasaiban. A vezérigazgató szerint a legnagyobb probléma azonban az, hogy a klímaváltozással a halállomány is átalakulóban van, aminek nem csak a kontraszelektív horgászat az oka. Példaként említhető, hogy lassan, de biztosan visszaszorul a csuka, mert ez a faj negatívan reagál a melegedő klímára. A csuka alapvetően vesztes halfajjá vált a tógazdaságokban is. Szaporítása még megfelelő, de különösen az egynyaras korosztály tovább nevelése már nehézségekbe ütközik, ami összefügg a klímaváltozással, az élőhelyek átalakulásával is.

Vannak olyan halfajok, amelyek viszont nyertesei a klímaváltozásnak. A harcsaállomány nem csak a Balatonban, hanem az ország többi természetes vizeiben is egyre növekszik, ami belső átrendeződést hozhat az őshonos halfajok állományaiban is. A balatoni kősüllő például szenvedő alanya a harcsaállomány növekedésének, ahogy a süllő fiatal állománya is megszenvedheti a gyarapodó harcsapopulációt. Szerencsére az idegen honos halfajok közül az amur és a busa egyre kevesebb problémát okoz a Balatonban, mivel évtizedek óta nincs utánpótlása, és jelenleg nem képes természetes módon szaporodni a vízgyűjtő területen. 

Ezzel szemben az invazív halfajok közül a törpeharcsa állománya az utóbbi tíz évben lokális erősödésnek indult. Különös, hogy éppen minden befolyótól legtávolabb, a balatonfűzfői-sarokban kezdett el gyarapodni az állománya, és a terjedése is elsősorban a keleti-medencében feltűnő. Bár a Balaton halfaunájának már negyven éve tagja, eddig nem volt tapasztalható a térnyerése, főként szaporodási stratégiájának köszönhetően. De a víz folyamatos tisztulása segítségével a viszonylag zavartalan és védett öblözetű kisebb kikötőkben a felnövekvő törpeharcsa családok sokkal nagyobb hatékonysággal maradtak meg, mint korábban. 

„A törpeharcsa érzékenyen károsítja az őshonos halfajok szaporodását és ivadékainak felnövekedését, valamint kedvezőtlen a horgászturizmus szempontjából is. Éppen ezért fontos feladat a gyérítése, ami különösen a fiatalkori ivadékfelhők kifogásával lehet eredményes, hiszen ezek nagyon lokálisan, a védett kikötőkben nevelkednek. A már kifejlett, két-három és többnyaras törpeharcsák varsás gyérítését is végezzük (a Keleti-Bozót csatornán sikeresen), de a Balaton hatvanezer hektárján annyi fogóeszköz kihelyezése és kezelése, ami jelentően csökkentené a kifejlett egyedek mennyiségét, megoldhatatlan feladat. A családokban mozgó ivadékfelhők folyamatos begyűjtése a leghatékonyabb módja a gyérítésnek. Tavaly már azt tapasztaltuk a nyíltvízi varsák fogási adataiból, hogy a fogás 90 százalékát többnyaras példányok alkották, ritka volt a két-, de különösen az egynyaras törpeharcsák jelenléte,” mondta a vezérigazgató. 

A horgászdíjak megtöltik az vezérigazgató irodáját

A balatoni süllő az igazi

A balatoni süllőállomány a legkihasználtabb a horgászat révén. A fogassüllő a sugarasúszójú halak osztályába, a sügéralakúak rendjébe és a sügérfélék családjába tartozó faj. A másfél kilósnál nagyobb példányok népies neve fogas, az ennél kisebbeké süllő. A névváltozatot a fogasméretűre fejlődött süllő szájában lévő kapófogai miatt kapta. Magyarországon a nagyobb folyókban és tavakban is előfordul ez a kiváló sporthal, mely a halász- és horgászzsákmányt érintően is jelentős. Gazdaságilag fontos faj, a magyar konyha nevezetes halétele és a balatoni süllőnek köszönhetően töretlen a népszerűsége. A nem túlságosan gyors folyószakaszokon, a jó oxigénellátottságú, szennyezésektől mentes állóvizekben érzi jól magát. Jól alkalmazkodik a sókoncentráció változásához, így félsós, torkolatközeli tengeröblökben is megél. Elkerüli viszont a laza üledékkel fedett mederrészeket és az elmocsarasodó vizeket, mivel a lebegő iszapfelhő szemcséi a kopoltyúlemezei közé jutva a hal pusztulását okozhatják.

A balatoni süllő igen kedvelt a horgászok körében, egyre több horgász specializálódik a süllő horgászatára, és mindezt egyre modernebb technikával teszik. S ez a fő baj, mert a szonárokkal, halradarokkal, lifescoop-pal megtalált süllőt jó eséllyel meg is fogják. A másik probléma, hogy a harcsa is szívesen fogyasztja akár a 2-3 nyaras süllőpéldányokat is. A Balaton másik ikonikus hala a garda. Bár több mint tíz éve nem halásszák a gardát, mégis egyre csökken a horgászfogásokban. Ennek okát még nem tudják, bár sejtések vannak. A téli hónapokban nem fagy be a Balaton, ezért a kormoránoknak terülj-terülj asztalka a 60 ezer hektárnyi vízterület, s 5-8 ezer madár egy nap alatt nagyon sok halat, köztük gardát is, fog ki a Balatonból. A kárókatonák károkozásán túl a klímaváltozáshoz köthető szaporodási problémák is állhatnak a garda megfogyatkozásának hátterében, de ennek igazolása további kutatómunkát igényel. 

Uniós oltalom alatt a balatoni hal

A halfajok közül meg kell még említeni az angolnát, amelyből évente 5-8 tonnát varsával fognak ki, de ezek a példányok már minimum 34 éve „randalíroznak” a tóban (1991-es angolnapusztulás évében volt utoljára üvegangolna telepítés). Ez a halfaj itt nem szaporodik, egyetlen megújulási pontja a Sargasso-tengerben van, így várható, hogy az évek múlásával teljesen eltűnik a víztérből. A kifogott angolna piaci értékesítése nehéz, mivel koros, nagy (1,2 kg/db átlagtömeg) példányokról van szó, ipari felfüstölése nem megoldható. Egyedül az olasz piacon talál feldolgozót, ahol marinírozott módon elkészítve, konzerv formában értékesítik. A busa állományát már nem halásszák, évente a cég 20-30 tonna mennyiségben gyűjt össze elhullott busát a Balaton területéről. A valójában elhullott (betegség, kiöregedés) tömeg ennél több, hiszen minden egyes hal nem kerül szem elé. Az éves elhullás mennyiségében is csökkenés tapasztalható. Ha a vízrendszeren gazdálkodó tógazdaságokból nem szökik ki fiatal busa, természetes szaporodás híján a jelenlegi állomány 10-15 év múlva eltűnik, „kikopik” a Balaton vízteréből.  
 

A legkevesebb probléma a balatoni pontyállománnyal van. Ez a fő halfajuk a süllő mellett, amelynek a termelését az ezer hektárnyi tófelülettel rendelkező öt tógazdaságukban jó minőségben megoldják. A tógazdasági pontytermelést kiváló és fiatal szakember gárda végzi a társaságnál, vezetőjük Fodor Ferenc, aki a haltermelési igazgató. A balatoni horgászat és horgászturizmus feladatait Nagy Gábor ágazatvezető fogja össze, míg Havranek Mihály a halőrzést irányítja. 

„Balatoni hal” elnevezéssel a fogassüllő és a ponty uniós oltalmat kapott. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az Európai Unió területén a „Balatoni hal” szaporítása, nevelése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet. A ponty esetében csak a balatoni sudár és a varászlói tükrös államilag elismert tájfajták egyedeire lehet a „Balatoni hal” földrajzi jelzést használni. A ponty húsa tömör, rugalmas állagú, ami a magas fehérjetartalmú természetes tápláléknak és a kiegészítő takarmányozásnak köszönhető. Az eredetmegjelölés – különösen a „Balatoni hal” földrajzi árujelzés – a balatoni társaság számára több szempontból is kiemelten fontos, mivel nemcsak a termékek minőségét és egyediségét emeli ki, hanem gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnyökkel is jár. A „Balatoni hal” kereskedelmi formában most már éttermekben, mintaboltokban is kapható.

A nagy rabló a kárókatona

A nagy kárókatona vagy kormorán külön fejezetet is megér. A Balatonon a halevő madarak, elsősorban a kárókatonák, jelentős károkat okoznak. Egyetlen kárókatona naponta akár 1 kilogramm halat is elfogyaszt (átlagosan 500-700 gramm), ami a Balaton őshonos halállományát jelentős nyomásnak teszi ki. A nagy kárókatona egyedek a Balatonon kolóniákat alkotva jelennek meg, és a szakemberek szerint évente több ezer tonna halveszteséget okoznak, amely több milliárd forintos anyagi kárt is jelent. 

A kárókatonák nem csupán a halak elfogyasztásával okoznak kárt, hanem a halak megsebzésével és így a betegségek terjesztésével is, továbbá a halak összetömörítése és stresszelése miatt is romlik a halállomány egészségi állapota. A csoportos vadászat során a halak összezsúfolódnak, s a víz felső rétegébe kényszerülnek, így könnyű prédává válnak a kormoránok számára. Több balatoni kikötőben előfordult már, hogy a kárókatonák terelése miatt a halak olyan mértékben összegyűltek, hogy oxigénhiány miatt tömeges halpusztulás következett be.
Emellett a kárókatonák ürüléke savas, amely erősen károsítja a part menti fák állományát, így közvetett módon a tó környezeti állapotát és a többi itt élő madárfaj fészkelőhelyeit is veszélyezteti (pl. kócsag, szürkegém). A Balatonon a kárókatona gyérítést bizonyos helyeken (Tihany és Alsóörs környékén) engedélyezték, de csak korlátozott keretek között, mert a madár természetvédelem alatt áll, és a gyérítés zavarná a vonuló madarakat is.

Kevés a vízutánpótlás

A Balaton legnagyobb problémája az, hogy roppant kicsi a vízgyűjtő területe, éppen ezért nagyon sérülékeny is, fogalmazott a vezérigazgató. Az elmúlt évezredekben sok-sok periódust megélt a tó, de a két fő bűn, amit elkövettek a Balaton ellen az, hogy az 1860-as években megépítették a déli vasútvonalat, majd néhány évre rá a Sió-zsilipet is. Ezzel a vízszint szabályozhatóvá vált, a déli berekterületeket pedig végleg lenyesték a Balaton testéről. Mindezek visszafordíthatatlan, végleges, negatív változásokat hozott a tó életében. A vízügy a jelenlegi körülmények között igyekszik a vízszintet magas szinten tartani (maximális, felsőszint 120 cm). Az idén viszont ez nem volt tartható, ráadásul az aszályos nyár sok-sok centimétert kivett a vízszintből, így várható, hogy jelentős téli csapadék hiányában a következő szezonban ismét kisvizes évre kell felkészülnünk. Mindez a vízi életközönségnek nem jelent problémát, annál inkább a turizmusnak, ezáltal okozva jelentős gazdasági kárt.

Több elgondolás is volt arra, hogyan lehetne a vízpótlást megoldani. Ismert a Rába folyóból történő vízpótlás terve – elvetették az ökológiai idegenség és kevés vízhozam miatt. Viszont a Balaton-parti agglomeráció fejlődésének most már határt szab az ívóvízellátás korlátossága, ezért tervek között szerepel az ívóvízellátás fejlesztésében a déli folyókból (Mura, Dráva) történő vízkivétel. Ezzel összekapcsolva lehet szó a Balaton vízpótlásáról is, leszámítva a továbbra is fennálló, ökológiai tájidegenséget. Az időszakos vízhiányok, kisvizes évek ellenére a Balaton egyelőre nem fog „kiszáradni”: bővizes és kevésbé vizes periódusok korábban is voltak a tó életében, jelentette ki a vezérigazgató. Egy biztos: a Balaton igen fontos klimatikus tényező a környezetében, nem véletlenül teremnek kiváló szőlőfajták, amelyekből kiváló borok készülnek. S az állattartás és a halászat is mindig kiemelkedő tevékenység volt itt a korabeli időkben.

Igaztalan vádak a horgászturizmussal szemben

A turizmusról szólva Szári Zsolt elmondta, hogy a horgászat a turizmus tortájának csak egy vékonyka szeletét jelenti. De ez a szelet az, amelyikkel szemben a legnagyobb ellenszenv nyilvánul meg a többi szereplő részéről, s a horgászt látják a legkevésbé kívánatos vendégnek a Balaton partján. Pedig a fürdő-, a vitorlás- és a kerékpár turizmus szereplői esetenként nagyobb környezeti terhelést jelentenek a tó számára, mint a horgászok. A helyi horgászok sem nézik jó szemmel a turista pecásokat, ami szintén gátja a horgászturizmus elfogadtatásának. 

Bármennyire is hihetetlen, a 220 kilométeres partszakasz, ami körbe öleli a Balatont, csak nagyon kis százalékban horgászható a partról. Az északi oldal náddal, gyékénnyel fedett, ott nagyon kevés a vízhez jutási lehetőség, a déli part pedig sekély. A kis vízben a dobós horgászat eleve lehetetlen, míg az önkormányzatok részéről is érezhető egyfajta horgászellenesség. A Balaton kijelölt fürdőhelyein a fürdési szezonban nappal természetesen tilos a horgászat, de egyre több helyen tiltják a fürdési időszakon túli (este kilenc és hajnali hat óra közötti) horgászatot. A cégnek fontosabb feladata, hogy a horgászok érdekeiért kiálljon, de ugyanilyen fontos feladat a nyíltvízi (csónakos) horgászat lehetőségeinek fejlesztése is. Szükség volna új csónakkikötőkre, sólyákra, de a természetvédelmi-, hatósági kötöttségek, előírások, valamint a tóparti önkormányzatok érdektelensége komoly kihívást jelent. 

Sok vád éri a horgásztársadalmat az etetőanyagok használata miatt. A cég felmérést készíttetett a tihanyi Limnológiai Intézettel arról, hogy mennyire szennyezi az etetőanyag a Balatont. A felmérésből kiderült, hogy míg az etetőanyagokból évente kb. 3 tonna foszfor kerül a vízbe, addig a befolyókon ennek sokszorosa (160 tonna) érkezik a mederbe. A turizmus más szereplői is komoly terhelést jelentenek a víznek (naptej, napolaj, fürdőzők testnedvei, vitorlások kémiai terhelése stb.), de ezekkel a szennyező és terhelő faktorokkal senki sem foglalkozik. 

A vezérigazgató szerint a horgászok részéről is szükség van szemléletváltásra, arra, hogy a környezetére nagyobb figyelmet fordítson, ne hagyjon szemetet maga után, ne a parton végezze el a dolgát, és ne a parton pucolja meg a halat. A halőrök egyébként a leginkább azt figyelik, hogy a horgász ne üljön le a már szemetes helyre, mert azt nem a horgász hagyta maga után. Egyébként a balatoni horgászrendben is kiemelten foglalkoznak a környezettudatos horgászat fontosságával, ezért korlátozó intézkedéseket is hoztak nem csak a környezet, hanem a halállomány védelmében is. Az a tapasztalat, hogy minden téren jelentős a fejlődés a balatoni horgásztársadalom szemléletváltását, magatartását illetően.

Jó úton halad a horgászturisztikai fejlesztés

A horgászturisztikai fejlesztések megvalósításában a Magyar Országos Horgász Szövetség igen sok anyagi támogatást biztosított. A Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia 2030 dokumentuma keretében a balatoni horgászturizmus fejlesztésére 3,5 milliárd forintot fordítanak, ami jelentős beruházásokat foglal magában. A fejlesztési irányok között szerepel a horgászturisztikai szolgáltatási pontok és tanösvények kialakítása, amelyek a fenntartható halgazdálkodást és a természetvédelem népszerűsítését egyaránt szolgálják. A vízparti infrastruktúra fejlesztése, mint stégek, családbarát esőbeállók, tűzrakóhelyek, új horgászkikötők építése, hogy kényelmesebb és vonzóbb legyen a horgászturisztika a látogatók számára. Cél az ökoturisztikai látogatóhely létrehozása a Tihanyi Belső-tónál, együttműködésben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal, amely egyszerre szolgálja a természetvédelmet és a turizmust. A digitális szolgáltatások fejlesztése is napirenden van a horgászok és látogatók jobb kiszolgálása érdekében.

A fejlesztések mindazon célok megvalósítását szolgálják, amelyekkel a balatoni horgászatot fenntarthatóvá teszik, fogalmazott a vezérigazgató. A tógazdaságokban megtermelik azt a halat, amellyel a kifogott halmennyiséget pótolják a tóban. Jó hír a messziről jövő horgásznak, hogy egyre több a horgászkisérők száma. Ez egy olyan új foglalkozás, mint mondjuk a bérvadászokat kísérő hivatásos vadászoké (ez alapján nevezhetjük a horgászkisérőket hivatásos horgászoknak is), akik a vendégeket kiszolgálják, s az igényeik szerint oda viszik a horgászt, ahol a kívánt halat nagy biztonsággal meg tudja fogni. A balatoni horgászturisztikai fejlesztés tehát jó úton jár. A haltelepítések aktívak, és komoly beruházások várhatók a szolgáltatások, infrastruktúra és szakmai támogatás terén. Mindezek a tó élővilágának védelmét és a horgászturizmus élményének növelését célozzák.

Száz fő sorsért felelős a cégvezetés

A horgászfogások következtében éves szinten 600 tonna halat visznek el a Balatonból. Szári Zsolt úgy gondolja, hogy nem véletlenül kapták meg a földrajzi árujelzést, mert a Balatonban kiváló minőségű halhoz juthatnak a horgászok, valamint azok családtagjai is. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a természetes élő- és ívóhelyek fenntartásában és fejlesztésében. Terveik között szerepel a mesterséges akadók fejlesztése, valamint a déli-parti berekrekonstrukció megvalósítása, amely elősegíti a süllő és egyéb halak természetes szaporodását a tóban. A keszthelyi objektum, amelyet 2019-ben adtak át, maximális kényelmet biztosít a horgászok számára. Tervezik, hogy az ország egyetlen földfelszíni jégvermét megmentik, ahol szeretnének egy egyedülálló turisztikai látványosságot létrehozni. A balatonszárszói horgásztónál víziiskola és központi horgásztábor építését tervezik, ahol a nyári időszakban a fiatal korosztályt táboroztatják, és tanítják őket a természet és a horgászat szépségeire.

A cégnél száz fő dolgozik, s az ő és családjaik boldogulása nagy felelősség a cégvezetőnek. A társaságot akkor is működtetni kell, ha nonprofit Zrt.-ről van szó, mert már nincsenek meg azok az állami pénzügyi források, amelyek korábban rendelkezésre álltak. De a képződött nyereséget nem vonja el a tulajdonos, hanem a cég fejlesztésére fordíthatják, így növelik a működés hatékonyságát mind a tógazdasági haltermelésben, mind pedig a horgászturisztikai fejlesztésekben. 

A BHNP Zrt. két fontos ágazatban is meghatározó szereplő. Egyrészt a horgászati ágazatban, amelyet a MOHOSZ a legnagyobb civil érdekképviseleti szervezetévé fejlesztette, s amely szövetségnek Szári Zsolt az egyik alelnöke, másrészt a halászati ágazatban a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetnek (MA-HAL) is tagjai, mivel az ország 26 ezer hektárnyi tógazdaságából ezer hektárt ők kezelnek. Mindkét érdekképviseleti szervezettel a legjobb kapcsolatokat ápolják, ami közös érdek is.

Nehéz lesz az idei év

Az idei év várható eredményeiről szólva a vezérigazgató elmondta: tény, hogy az elmúlt tíz évben csupán kétszer emeltek jegyárat, míg a halpiac mindig hektikusan alakult. Viszont az idén tapasztalták először, hogy a horgászati aktivitás csökkent, ami többek között a rosszabb időjárásnak és az alacsonyabb vízszintnek, valamint a nyár eleje óta tartó árvaszúnyog rajzásnak is köszönhető. Az időarányos jegy-árbevétel elmarad az előző évihez képest, ugyanakkor a tógazdaságokat is kedvezőtlenül sújtja az aszály, ezért várhatóan szerényebb lesz a haltermés. Mindezek következtében az elmúlt tíz év egyik legnehezebb gazdasági évét éli a cég, de szerencsére vannak még tartalékok arra, hogy a gazdálkodási nehézségeket gond nélkül átvészeljék. Szári Zsolt büszke lehet arra, hogy amióta vezérigazgatóként dolgozik a cégnél, s ez már 12 éve tart, az óta a társaság nem volt veszteséges, nem vettek fel hitelt. S azt már a cikkíró teszi hozzá, hogy Zsolt kisgyerekkora óta kötődik a Balatonhoz, évtizedeken keresztül aktívan dolgozott a balatoni halgazdálkodás és a helyi horgászközösség fejlesztésén.

A vezérigazgatót idézve maga is hangsúlyozta, hogy a munkája nemcsak szakmai eredményekről szól, hanem arról is, hogy a helyi lakosok, turisták, horgászok és vitorlázók egyaránt elégedettek legyenek a Balaton állapotával és megőrzésével. Emellett irodalmi munkásságával és a horgászathoz kapcsolódó írásaival is hozzájárult a helyi kulturális élet fejlődéséhez, ami tovább növelte ismertségét a helyi közösségekben. A vezérigazgató irodájában se szeri, se száma a horgászdíjaknak, amit Zsolt versenyzőként elért, míg az elismerések közül kiemelendő, hogy Szári Zsoltot a Magyar Állam a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki tavaly augusztusban a halgazdálkodás területén végzett kiemelkedő szakmai munkájáért. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai