Jogilag nincs akadálya a drónos növényvédelemnek

Kategória: Agrárgazdaság, Növényvédelem | Szerző: B. K., 2025/09/12

Jordán úr, kérem egészítse ki a bemutatását…

Agrármérnök, növényorvos végzettségem van, a diplomákat a Debreceni Egyetemen szereztem meg. A pályafutásom kezdetekben a közigazgatáshoz kötődött, 10 évig a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálatnál dolgoztam, majd 12 évig a NÉBIH-nél láttam el a növény- és talajvédelmi igazgatás országos vezetői feladatait. Jelenleg vállalkozó vagyok, ezen felül a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára, továbbá a Magyarországi Növényvédelmi Drónpilóták Érdekvédelmi Egyesületének elnöke is.

Jordán László
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára

Mi gátolta a drónos növényvédelem bevezetését?

A 2010-es évek közepén, második felében jelentek meg és rohamos tempóban kezdtek elterjedni a permetező drónok. Ekkor még teljesen illegális volt a használata, nem állt rendelkezésre jogszabályi keret, nem volt drónpilótaképzés, és nem volt olyan növényvédő-szer sem, amelyet drónról lehetett volna kijuttatni. A 2018-as év hozott fordulatot, elkészült a jogszabályi keret, kialakításra került és elindult a növényvédelmi drónpilótaképzés. Kiadásra került a növényvédő-szer engedélyezési útmutató is, amely alapján a már engedélyezett növényvédő-szerek a drónos kijuttatásra is engedélyezhetővé váltak. Az Európai Unióban elsőként lépte meg Magyarország a drónok növényvédelmi alkalmazásának szabályozását, ezen a téren úttörők voltunk. Ez a lendület azonban később megtört, a hatósági szigorítások miatt megállt a növényvédő-szer engedélyezés. Mindössze egy készítmény állt rendelkezésre, az is csak szűk szegmensben (dió, cseresznye és meggy) volt alkalmazható, igaz, ott ez nagy előrelépést jelentett. Azóta elindult egy óvatos „visszarendeződés”, újabb két növényvédő-szer kapott engedélyt, köztük az egyik kukoricában a kukoricamoly és gyapottok bagolylepke ellen, ami a maga területén igazi áttörést jelent.

Miért ilyen nehéz a növényvédő-szer engedélyeztetése?

A növényvédő-szer engedélyező hatóság az európai uniós útmutató hiányát nevezi meg a fő oknak, amely miatt lassú az engedélyezési folyamat, illetve a kockázatbecsléshez szükséges adatok hiányát is ide sorolják. Javukra legyen mondva, hogy ennek ellenére sikerült elérni egy olyan engedélyezési útmutatót, amely – hosszas egyeztetések és viták eredményeként – már többé-kevésbe végrehajtható, és lehetőséget ad a drónos kijuttatás engedélyezésére. 

Külön kell szólni a termésnövelő anyagok drónról történő kijuttatásáról. E termékek esetében nincs olyan megkötés, mint a növényvédő-szereknél, vagyis bármely termésnövelő anyagot (műtrágyát, lombtrágyát, mikrobiológiai készítményt, biostimulánsokat stb.) ki lehet permetezni pilóta nélküli légijárműről is. Ez látszólag egy kedvező helyzet, azonban a gazdák folyamatosan számolnak, hiszen a növénytermesztésben az elmúlt évek jövedelmezősége mindenki előtt jól ismert, a kiadásokat kétszer is alaposan meggondolják a gazdák. A termésnövelő anyagokat önmagukban ritkán alkalmazzák, általában növényvédő-szerrel együtt juttatják ki, mivel a kijuttatás költsége – szolgáltatás esetén, ami inkább jellemző jelenleg – jelentős tényező tud lenni. A növényvédő-szerek többsége azonban – a korábban említettek szerint – még nem rendelkezik erre engedéllyel, így patthelyzet alakult ki, illetve maradt az illegális megoldás.  

Mi akadályozza a drónos növényvédelem teljes jogi elfogadását Európában?

Meglepő választ fogok adni, de a jelek szerint Európa, pontosabban az Európai Unió Bizottsága nyitottnak mutatkozott a pilóta nélküli légijárművek növényvédelmi alkalmazásának lazább szabályozására – legalábbis a légi növényvédelem jelen szabályaihoz viszonyítva. Előkészületi fázisban volt a növényvédő-szerek fenntartható használatáról szóló 128/2009 irányelvet felváltó új rendelet is, amelyben a permetező drónokra új, és a hagyományos légi növényvédelemtől elkülönülő szabályozást állapított volna meg. Sajnos azonban ennek a rendeletnek sok egyéb vonatkozása is volt, amelyek elfogadhatatlan intézkedést jelentettek volna a növényvédelem más területeire, ezért a tervezetet a Bizottság visszavonta. Összességébe véve nem sajnálom, de a drónok miatt igazán hasznos lenne egy előremutató közösségi szintű szabályozás. Az esetből mégis azt a következtetést lehet levonni, hogy az Európai Bizottság nyitott a pilóta nélküli légijárművek növényvédelmi alkalmazására, annak engedélyezésére. Azt nagyon nehéz megjósolni, hogy mikor lesz ebből kézzel fogható szabályozás, jelenleg még tervezetről sincs tudomásunk, vagyis 5-6 éven belül nem valószínű, hogy a gyakorlatban is megjelenő előrelépés történjen. Addig viszont a drónok növényvédelmi alkalmazásának szabályozása tagállami hatáskörben marad, vagyis a nemzeti hatóságok mozgástere viszonylag tág.

Ha viszonylag tág a nemzeti hatóságok mozgástere, akkor idehaza milyen jogi akadályok lassítják a drónos növényvédelem elfogadását?

Örömmel számolhatok be arról, hogy Magyarországon már nincsenek jogi akadályok, minden szükséges szabályzó megalkotásra került, elvi akadályok már nincsenek. Azaz mégsem, ha nagyon keresek, találok egy kérdést, amit évek óta rendezni szükséges, ez pedig a foltkezelés kérdése. A növényvédő-szerek engedélyokirata a hektárra számolt dózist rögzíti, attól eltérni nem lehet, a minimális dózisnál kevesebb, a maximális dózisnál többet kiadni nem lehet! Ezen a szabályon alapulnak a hatósági és támogatási programokhoz kötődő ellenőrzések is. Ugyanakkor a drónok alkalmazásának egyik, talán a legnagyobb lehetősége a foltkezelésben van, amikor nem permetezzük le a teljes táblát, csak azokat a részeit, ahol – előzetes monitoring felvétel alapján – be kell avatkozni. Ez jelentős növényvédő szer megtakarítást eredményezhet, de az adminisztráció során nem fog kijönni az ismert területű táblára kijuttatandó minimális mennyiségű növényvédő-szer felhasználása. Ma még ez a drónok vonatkozásában nem jelent napi szintű problémát, mivel engedélyezett növényvédő-szerek is alig vannak a foltkezeléshez, de éppen ezért kellene most felkészíteni a jogszabályokat a foltkezelésre, ne utólag kullogjunk az események után, főleg, hogy már ismert a megoldandó probléma!

Milyen változások várhatók 2025-től a drónos növényvédelem jogi kereteiben?

Röviden? Semmilyen. Idén tavasszal sikerült elérni a növényvédő-szer engedélyezési útmutató egyszerűsítését, aminek nagyon örülünk, és azt várjuk, hogy lendületet ad az engedélyeztetéseknek. Egyéb, jogszabályi szintű módosításról nincs tudomásunk, ami nem jelenti azt, hogy igény ne lenne rá. A légi növényvédelmi munkavégzésről szóló rendelet tartalmazza a drónos permetezés szabályait, és már látható, hogy bizonyos esetekben ez módosításra szorul, gondolok itt elsősorban az adminisztratív feladatokra. Sajnos a rendelet alkalmazását éles (legális) körülmények között még kevés lehetőség volt kipróbálni, de gyűjtjük a tapasztalatokat, és ha elegendő információ birtokában leszünk, megfogalmazzuk a javaslatainkat a jogalkotó felé. 

Milyen tapasztalatok hiányoznak még a drónos növényvédelem gyakorlati alkalmazásából?

Felsorolni sem lehet, hiszen mindig találkozik az ember valamilyen új helyzettel, amit meg kell oldani. A drónos növényvédelem gyerekcipőben jár, még alig indult el, de már sok tapasztalat összegyűlt, és már lehet hallani olyan kijelentéseket, hogy „ha két éve tudtam volna azt, amit most tudok, mennyi kellemetlenséget el tudtam volna kerülni…!” Talán a leginkább kézzelfogható a már említett adminisztrációs kötelezettség. Már évek óta van jogszabály, de valódi gyakorlati tapasztalat talán az idei évben lesz belőle, hogy lehet eleget tenni az előírt dokumentumok vezetésének, illetve, hogy lehet kiváltani azokat digitális megoldásokkal. 

Milyen innovatív szolgáltatások várhatók a jövőben a drónos növényvédelem terén?

Szinte naponta jelennek meg újítások, de évente jönnek új modellek olyan új megoldásokkal, amelyek szinte megkérdőjelezik a korábbi technika létjogosultságát. Ilyen nagy változás volt a mechanikus cseppképzésű szórófejek megjelenése a drónokon, ma már szinte nem is lehet olyan új permetező drónt találni, amelyik nem ezzel a szórófejjel lenne szerelt. Menet közben lehetséges állítani a cseppméretet, ezzel reagálva egy időjárási változáshoz, pl. erősödő szélhez – ilyet egy korábbi növényvédelmi kezelésnél nem tudtunk elképzelni. A permetező drónok mérete, ezzel területi hatékonysága is nő, tavaly mutatták be az 50 kg-os tartállyal szerelt gépet, de már kopogtat a 70 és a 100 kilogrammos tartállyal felszerelt drón is. S a gépek szoftvere is állandó fejlesztés alatt áll, nő a gépek autonómiája, bár ezzel együtt használatuk megtanulása is egyre nehezebb. 

De ne feledkezzünk meg a háttérről sem, hiszen ez ad óriási jelentőséget a drónnak, mint permetező gépnek. A térinformatikai háttérre gondolok, amely szintén számtalan újítást hoz, és egyre precízebb, egyre jobban tervezett műveleteket lehet végrehajtani. Olyan tevékenységek elvégzését is lehetővé teszi, ami korábban elképzelhetetlen volt. Ma már nem számít újdonságnak egy ültetvény 3 dimenziós felmérése a legjobb hatékonyságú permetezés érdekében. Egyre több funkciót kapnak a permetlé-keverő berendezések is. A permetlé-keverők a nagyüzemi gazdálkodásban nagy jelentőséggel bírtak, azonban az üzemméret csökkenésével, ezzel párhuzamosan a permetező gépek kapacitásának növekedésével lecsökkent a jelentőségük. A drónok alkalmazása azonban ismét éltere hívta a keverő gépeket. A kis tartállyal rendelkező drónokat sűrűn kell feltölteni, ehhez egy gyors megoldásra van szükség. Gyakori az egyszerű házi megoldás, de rendelkezésre állnak olyan adatgyűjtő platformmal rendelkező profi permetlé-keverő berendezések, amelyek akár online kapcsolat útján adatok tömegét bocsátja a felhasználó rendelkezésére, ami egy megfelelő integrációval további gyors és egyszerű feldolgozásokat tesz lehetővé, ami akár adminisztrációs adatszolgáltatásra, akár döntéstámogatásra is alkalmas lehet.

Hol tart ma a pilóta oktatás Magyarországon?

Most már kijelenthetjük, hogy egy működő képzési rendszerről beszélünk. Kialakultak azok a gyakorlatok is, amik szükségesek a rutinszerű képzéshez, sőt, rendelkezésre állnak azok az tapasztalatok is, hogy hol lehetne módosítani, jobbá tenni a képzést. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyilvántartásában 2025. augusztus 3-án 247 növényvédelmi drónpilóta szerepel, de ehhez hozzá lehet még sorolni azokat a személyeket, akik már elvégezték a képzést, de még nem kérték a felvételüket a nyilvántartásba. Az is erősen érezhető tendencia, hogy a növényvédő-szerek hiánya miatt egyre kisebb az érdeklődés. Korábban még nagyobb reménnyel álltak az engedélyezés elé a jelentkezők és bízva a gyors engedélyezési eljárásokban, belevágtak a képzésbe. Jelenleg alaposan átgondolják, hogy a bizonytalan környezetben mennyire érdemes 1,5 millió forintot invesztálni a képzésbe. Az „egyéb” drónpilóta képzéseket ez azonban nem befolyásolja, egyre nagyobb számban végzik el a nyílt kategória képzéseit (A1/A3 és A2), ami nagyon örvendetes, mert a drón mégis csak egy repülő eszköz, a repülésnek pedig megvannak a maga szigorú szabályai és kockázatai.

Ki szerezhet drónpilóta kezelői jogosítványt? Milyen képzettség kell hozzá?

A növényvédelmi drónpilóta képzés egymásra épülő modulokból áll, amelyek egy része önmagában is önálló drónkezelői jogosítványt jelent. Első lépésként az A1/A3 kompetencia tanúsítványt kell megszerezni. Az ehhez szükséges tananyag szabadon elérhető, és olyan alapismereteket tartalmaz, amit mindenkinek ismerni illik, aki drónt reptet. Az A2 vizsga tulajdonképpen egy kiegészítő képzés az A1/A3 kategóriához. Az elmélet mellett itt már egy gyakorlati felkészülést is igazolni kell, amelyet az A1/A3 tanúsítás birtokában önállóan lehet elvégezni. A vizsgát a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft-nél (KAV) kell letenni. Az A1-A2-A3 kompetencia-tanúsítványok EU jogszabály szerinti képzések és vizsgák, az EU bármely tagállamában elfogadottak.

A speciális kategóriában végzett műveletekhez Magyarországon a pilóta nélküli légijármű vezető igazolvány (UASSPCT) képzés szükséges, ami elméleti és gyakorlati oktatásból és vizsgából áll. A vizsgák úgyszintén a KAV-nál történnek. A képzéshez az A2 kompetenciatanúsítvány megléte szükséges. Az utolsó modul a növényvédelmi képzés. A jelentkezés feltétele az UASSPCT tanúsítvány, érettségi vagy mezőgazdasági, illetve gépészeti szakmacsoportban szerzett képesítés, B kategóriás jogosítvány és alapfokú növényvédelmi tanfolyamot igazoló, érvényes „zöld könyv”. A növényvédelmi képzés elméleti és gyakorlati részből áll, a végén a vizsgán a jelölt elméleti tesztlapot tölt ki és egy terület permetezését végzi el projektfeladatként, s ezzel ad számot a felkészültségéről valamennyi tananyagból.

Mi a különbség adott kategóriák (A1/A3 vagy A2) között?

A drónnal végzett műveleteket 3 kategóriába soroljuk, nyílt, speciális és engedélyköteles. Nyílt kategóriában A1/A3 és/vagy A2 tanúsítás szükséges, de a művelethez külön engedély már nem szükséges, szabadon végezhető, de nem repülhetünk be embertömeg fölé. A nyílt kategória további osztályokra bomlik: az A1 és A3 osztályban a drón 25 kg alatti, és legalább 150 méter távolságot kell tartani lakott, ipari, kereskedelmi és szabadidős területektől. Az A2: a drón 25 kg alatti, és bizonyos feltételek mellett 5 méterre megközelíthet műveletbe be nem vont személyeket. A speciális kategóriában a már említett UASSPCT képzést kell elvégezni, és rendelkezni kell műveleti engedéllyel. Ez a dokumentum tulajdonképpen egy kézikönyv, amit a munkavégzés, illetve az arra való felkészülés során követni kell. A növényvédelmi vagy tápanyaggazdálkodási tevékenység csak speciális kategóriában végezhető. Az engedélyköteles tevékenységről külön nem szólnék, aki ilyen kategóriában dolgozik, vagy azt szeretné, külön kell, hogy utánanézzen. 

Hogyan befolyásolja a drón minősítése a kategória kiválasztását?

A drónokat 2024. január 1-ét követő forgalomba hozatal során C0-C4 osztályok valamelyikébe sorolják be. Az egyes osztályokkal végezhető művelet, illetve kategória a drón osztályba sorolásától függ. Akit ez érdekel, részletes leírást találhat az interneten, pl. itt: https://legter.hu/blog/dronozas-nyilt-kategoriaban/ 

Milyen jogi következményekkel járhat a nem megfelelő kategória használata?

A kategóriák alkalmazása a rájuk vonatkozó szabályok betartását jelenti. Baleset vagy ellenőrzés során ezeket vizsgálják, jogszabály sértés esetén a megfelelő szankciókat szablyák ki, ami általában pénzbírásgot, ismétlődő esetben akár tevékenységtől eltiltást is jelenthet. A valódi probléma azonban nem a bírság lehetősége, hanem a korábban említettek szerint a repülési szabályok maradéktalan betartásának elmaradása miatti nagy kockázat! Aki ezt nem érti vagy nem fogadja el, inkább ne repüljön, mert a drónpilóta leginkább nem a saját testi épségét veszélyezteti!

Miért érdemes használni ezt a technológiát?

A drónok növényvédelmi alkalmazása egy új lehetőség a gazdálkodóknak, hogy jobbak, hatékonyabbak legyenek. Ez nem azt jelenti, hogy minden gazda vegyen drónt. Véleményem szerint egy drónpilóta felkészültsége, tudása csak akkor lesz elegendő, ha azt rendszeresen használja, vagyis minél többet repül. Ugyanakkor a növényvédő-szerek kijuttatása csak akkor engedélyezhető légi úton, ha földi úton nem lehetséges, vagy kisebb kockázatot jelent a légi a földi kiszóráshoz képest. Lefordítva ez azt jelenti, hogy akkor dolgozhatunk drónnal (vagy repülőgéppel), ha pl. felázott a talaj, meredek lejtésű a terület, vagy olyan nagyra nőtt a növényzet, hogy a földi gép fizikailag károsítaná. De ide kell érteni a foltkezelést is, ahol a kisebb növényvédő szer felhasználás miatt kisebb a kockázat is (a környezeti kockázatra gondolva természetesen). Az esetek többségében tehát földi kijuttatás történik elsősorban. Nem biztos, hogy egy gazdának megéri egy permetező drónt vásárolni és fenntartani, érdemes szolgáltatásban is gondolkozni! 

A permetező drónok a technika jelenlegi színvonalán és a jelenlegi jogszabályi környezetben kiegészítő szerepet töltenek be, de ezzel jelentősen növelik a növényvédelmi biztonságot. A dróntechnológia segít jobban betartani a biológiai határidőket (akkor permetezünk, amikor kell, nem pedig akkor, amikor lehet, természetesen ésszerű határokon belül). A foltkezeléssel új távlatok nyílnak meg a növényvédő-szer csökkentési célok elérésében, és ez nem kompromisszumot, hanem egy kölcsönösen, mindenkinek előnyös helyzetet jelent. A differenciált kijuttatás lehetőségével a kiadott növényvédő-szer vagy termésnövelő anyag hatékonyságát lehet javítani. De! Ahogy mondtam, mindez a kor jelenlegi technikai színvonalán és jelenlegi jogszabályi környezetben értendő. A jövő – már rövid távon is akár – jelentős változásokat hozhat, és ez a kijelentés már nem lesz igaz. Akkor majd újra megbeszéljük az akkori helyzetet!  

Végezetül arról kérdezem, hogy milyen tapasztalatokat szerzett az oktatás területén?

Aki belevág a növényvédelmi drónpilóta képzésbe, jelentős összeget fektet bele, nem kevés időt és fáradtságot áldoz a képzésre, az komolyan is gondolja. Ilyen hallgatósággal jó együtt dolgozni, az oktatás is élmény. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a növényvédelmi drónpilóták jelentős része nem az agráriumból jön, készség szinten sem ismerik a mezőgazdaságot. Az oktatóknak felelősségük is van abban, hogy ne csak a vizsgára készítsék fel a tanulókat, hanem használható tudást is adjanak. De másik oldala is van az éremnek: az agráriumnak is tudomásul kell vennie, hogy a növényvédelmi drónpilóta „csak” kijuttatja a növényvédő-szert, vagy a termésnövelő anyagot. A felelőssége a kijuttatásnál kezdődik és ott véget is ér. Ne várjuk el, hogy tanácsot adjon a kijuttatott készítmény megválasztásában, ez a növényorvos feladata! De várjuk el tőle, hogy a kijuttatás feltételeit ő értékelje, és ha az idő nem alkalmas a repülésre, a drónpilóta mondja ezt meg! Visszatérve a képzéshez, nagyon pozitív tapasztalat a hatóságok részéről, hogy a légiközlekedés hatóság, illetve a növényvédelmi hatóság támogatja az online képzést. Ez mindenkinek nagy segítség, és éppen elég megoldani a gyakorlati képzést, ahol természetesen jelen kell lenni. Mindenkiben van annyi felelősség, hogy ha már fizetett a képzésért, ha drónpilóta akar lenni, akkor meg is tanulja az anyagot. Az elmúlt néhány évi tapasztalat szerint az oktatás jól felépített rendszer, de mindig lehet valamit módosítani, amivel még jobbá tehetjük.

Érdemes lenne elvégezni a tematika felülvizsgálatát is, gondolok itt az egyes témakörök óraszámára, lehetne finomítani a hangsúlyokat. Tapasztalunk eltéréseket az egyes végzett drónpilóták felkészültségében is. E téren a számonkérés módját is át lehetne gondolni, van is rá elképzelésünk, milyen irány alkalmazását kellene megvizsgálni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai