Tornai Pincészet: a kiváló fehérborok szentélye

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2025/09/14

A beszélgetés kezdetén azért volt érdemes a múltat is felidézni, mert így az alapító Tornai Endrének, Tamás édesapjának a munkásságáról, érdemeiről is megemlékezhetünk. Tornai Endre alig egy hektár szőlőterület megvásárlásával alapította meg a borászatot 1946-ban. A család Apácatornáról származik, ez a kis település Somlótól nyugatra 6-7 kilométerre fekszik, így gyönyörű kilátás nyílik a Somló hegyre is. A Tornai családban három gyerek született, Tamás volt a legkisebb a két nővér után, így fiúgyermekként már 9 éves korában megtapasztalhatta a kapanyél keménységét, ugyanis a szőlő gondozásába már ekkor bevonta az édesapa. Az 1962-es évben készült el a borászat és a Somló első fajtatiszta, kordonos ültetvénye, ami az akkori időkben egyedülálló újdonság volt. Mondhatjuk, hogy Tamás beleszületett a borászatba, és édesapjával együtt élte át a nehézségeket, de a sikereket is.

Tornai Tamás
a Tornai Pincészet tulajdonosa

Nehéz a kezdet, de sikeres a folytatás

A Tornai család a háború utáni nehézségek, szűkösségek, politikai nyomások ellenére kitartott, és a pincészet mára Somló legnagyobb, mintegy 70 hektáros családi birtokává nőtte ki magát, amely a hegy szőlőterületének jelentős részét, mintegy15 százalékát teszi ki. A család számára a hagyományok tisztelete mindig központi szerepet játszott, ugyanakkor a modern technológiák és tudományos tapasztalatok alkalmazásával folyamatosan fejlesztették a borászatot. 

Tornai Endre az 1980-as években – Magyarországon elsőként – már saját név alatt palackozta borait. Az 1983-as évjáratú, különleges minősítésű Olaszrizling borát saját maga forgalmazta. A következő évjáratokat már a MALÉV járatokon és jónevű fővárosi szállodákban is kínálták. Tornai Endre aktív szerepet vállalt politikai téren is a magyar borászat és kistermelők érdekében: az országgyűlésben képviselőként sikerrel küzdött a magántermelők kettős adóztatásának megszüntetéséért. 

A nyitottság, a segítőkészség új feladatok megvalósítására is sarkallta a borászt. Akkor még szokatlan civil kezdeményezésként 1980-ban megalakult a Somló baráti kör, amelynek első elnöke Tornai Endre volt. Ekkor kezdődött Somló hegy megújítása. A lepusztult utakat helyrehozták, a várat a nagyra nőtt fák szorításától szabaddá és láthatóvá tették, a kilátót visszakeresztelték Szent Istvánra. Somlót a fiatalok is felfedezték. Tornai Endre 2011-ben hunyt el, azóta fia, Tamás vezeti a pincészetet, és a munkában már a harmadik generáció, Tornai Eszter és Tornai Anna is részt vesz.

Tornai Tamás lányaival, Tornai Annával és Tornai Eszterrel

Tamás először nem borász, hanem műszaki végzettséget szerzett, ám ezt a tudását is jól tudta és tudja ma is kamatoztatni a borászati gépek, berendezések fejlesztésénél. Az 1976-os szüreten a népes család együtt örül Tamás gyártmányának, a jól működő bogyózó gépnek. A dicséret ösztönöz is, a friss diplomás mezőgazdasági gépészmérnök fiú tovább bizonyított, hiszen elkészítette a sorközök méretének megfelelő, univerzális traktort, majd a szabályozható nyomású elektro-hidraulikus préseket. A hozzáértő, szorgalmas munka és a saját fejlesztésű eszközök meghozták az eredményt, sorra nyerték a borversenyeket. Apa és fia mindig is a jó megoldásokat keresték, azokat, amelyekkel a saját gondjaikon, élethelyzetükön, munkájuk könnyítésén segíteni tudtak. Tamás szerint nyitott szemmel kell járni a világot, mert nem szégyen, hanem öröm másoktól tanulni.

Szűkül a piac

Az eredetvédelmi rendszert az uniós csatlakozásunkat megelőző időszakban dolgozták ki, és hazai bevezetésekor nem a távlati célok, termelői érdekek számítottak, hanem az, hogy egyetlen szőlőtermelő se szenvedjen hátrányt. Így az ország összes borvidékén szinte minden olyan szőlőfajtát szerepeltettek a rendszerben, amely akkor termesztésben volt. Elmaradt a termelők közötti vita az egyes borvidékek adottságaihoz jól alkalmazkodó fajták kiválasztásáról, így a konfliktus a piaci igények és a kínálat között hosszú időre konzerválódott.

Érdekes módon a magyar borászat megújulása a gorbacsovi részleges alkoholtilalom okozta óriási piacvesztés miatt már a ’80-as évek közepén megkezdődött, de lassan ment végbe. A magyar bor export piacát lépésről-lépésre kellett és kell újra építeni. Fontos megemlíteni, hogy napjainkban is egyre szűkül a hazai és a nemzetközi borpiac. „Ha azt szeretnénk, hogy a magyar szőlő és bor megmaradjon, akkor a nemzetközi és a hazai új fogyasztási trendekre nagyon oda kell figyelni, alkalmazkodni kell,” fogalmazott az ügyvezető.

Az alkalmazkodás nem azt jelenti, hogy dobjunk ki mindent. Helyes, ha a borászatok ragaszkodnak az adott borvidék alapfajtáihoz. A Tornai pincészet is őrzi a hagyományokat, főleg olyan szőlőfajtákkal dolgoznak, mint Juhfark, Furmint, Olaszrizling, Hárslevelű, Tramini. A 1990-es évek közepén cégfelvásárlással a birtokhoz kerültek a régi egyházi és uradalmi szőlőterületek, megkezdődött a Juhfark szőlőfajta klónszelekciós fejlesztése, újratelepítése, és a korszerű borászati üzem megépítése. Később, az idők szavát megértve telepítettek Zenitet, Szürkebarátot, Zeuszt, amelyek közül a két első könnyedebb, míg a harmadik koncentrált, nagy beltartalmi értékű szőlőt adó fajta, különböző stílusokban is kitűnő bort ad, késői szüreteléssel komoly desszertbort, még későbbi szedéssel jégbort is lehet belőle készíteni. Tamás elárulta, hogy jelenleg is nagy ültetvényátalakítás folyik a birtokon, de ez a fejlesztés az alapfajtákat nem érinti. Mára áttértek az ökológiai gazdálkodásra is, bioszőlőt termesztenek. Az ültetvény mostani megújításába azokat a fajtákat vonták be, amelyek jobban elviselik a klímaváltozás negatív hatásait, illetve rezisztensek, toleránsak a szőlő gombás betegségeivel és a nemrég megjelent aranyszínű sárgasággal szemben. 

Folyamatos a fejlődés

A pincészetet a kezdetek óta fejlesztik, így nehéz kiragadni egy-egy dátumot a történetéből. Egy jelentős állomás 1995. Ekkor egy gyengélkedő vállalkozás megvásárlásával a Tornai Pincészethez került 18,5 hektár szőlő a Somló legjavából, a régi egyházi területekből, amelyen elindították a Juhfark újkori felvirágoztatásának második hullámát. Az öreg Juhfark-ültetvényben négy egymást követő évben szüret előtti tőkeminősítéssel kiválasztották az újra telepítéshez alkalmas, legjobb oltóvesszőt adó töveket, s ezekkel újították meg a területeket. Ahogy már említettük, a nagy beruházás éve az 1999-es esztendő volt, amikor korszerű borászati központot építettek, amelyben Somlón az első hűtve áztatás és reduktív technológia 5000 hektoliteres tárolótérrel, és az első Somlón működő automata palackozóval kapott helyet. 

A területek további bővülésével újabb jelentős lépés történt 2005-ben. Megvalósult a még kíméletesebb szőlőfeldolgozási technológia, további 5000 hektoliter tárolótér, benne 600 hektoliter ászoktér, mellette pedig palackos érlelőtér épült. Mára már több mint tízezer hektoliterre fejlesztették a borászatuk kapacitását. A Tornai Pincészet a borászati beruházásokkal párhuzamosan 2010-ben nyerte el mai megjelenését, amit az alapító Tornai Endre még láthatott, de életének 65. szürete után, 2011-ben elhunyt.

A technológiai fejlesztésekről Tamás elmondta, hogy 2019-ben saját fejlesztéssel tértek át a gravitációs, vertikális feldolgozásra. Mivel nem akartak egy magas betonépítményt felhúzni, a vertikális rendszert horizontális eszközökkel valósították meg, ami teljesen új, saját mérnöki teljesítményből született. Tamás műszaki ismeretei ezúttal is jól kamatoztak, mert a technológia kiválóan működik, s a must 80 százalékát öntisztult színmustként kapják. Ez a technológia is szerepet játszik abban, hogy a Tornai borok a nemzetközi élvonalhoz tartoznak. Minden olyan borászati eszközzel rendelkeznek, amelyekkel a legjobb minőségű borokat képesek elkészíteni.

Jöttek a nemzetközi sikerek is

Ezt igazolja az is, hogy a pincészet a világ egyik legnagyobb és legnevesebb borversenyén, a londoni International Wine Challenge-en sorozatosan kiemelkedő eredményt ér el. 2019-ben a 2017-es Tornai Top Selection Grófi Hárslevelű elnyerte a Trófea-díjat, amely a legjobb aranyérmes borok közül a legkiválóbbnak jár. Azóta négyszer sikerült megismételniük ezt a különleges teljesítményt. A pincészet borai rendszeresen szerepelnek a legnagyobb presztízsű nemzetközi megmérettetéseken, és folyamatosan hoznak haza aranyérmeket és a legjobbaknak járó elismeréseket, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Somlói Borvidék nemzetközi figyelmet kapjon. A helyi és az országos borversenyeken elnyert aranyérmeknek, különdíjaknak pedig se szeri, se száma. A díjak és elismerések mellett a Tornai Pincészet borai megjelennek a nemzetközi borkereskedők és szakmai elit rendezvényein, ami tovább növeli a pincészet és a somlói borok hírnevét.

Ezek a nagyszerű eredmények természetesen csak elkötelezett, professzionális munkatársak közreműködésével születhettek meg. Tornai Tamás büszke arra, hogy a szőlészetben, a borászatban, a kereskedelemben és a vendéglátásban is számíthat a Somlót és a pincészetet is magáénak érző, lelkes, magas szakmai színvonalon teljesítő csapatára.

Át kell állni a szőlőtermesztésben

A klímaváltozás arra ösztönöz, hogy a szőlőültetvényeket is át kell alakítani. Azt a kockázatot, ami a csapadékhiány miatt ebben az évben különösen megjelent az ültetvényekben, ki kell küszöbölni, mondja az ügyvezető. Szenved a szőlő, szépek ugyan a fürtök, vannak hajtások, de a fejlődésük visszafogott. Ne gondolja senki, hogy egy növény víz nélkül képes növekedni. A hiányzó csapadékot nem kellene sokszor pótolni, de akkor, amikor szükség van rá, a kevés is sokat jelentene. Főleg a birtok felső részén lévő, nagyon köves ültetvényeken tapasztalható, hogy a hajtásnövekedés csekély, ami miatt a jövő évi termés veszélyben lehet, és ez gazdasági értelemben is elviselhetetlen kockázatot hordoz. Át kell állni a megváltozott klímához igazodó szőlőtermesztési módszerekre, fogalmaz Tornai Tamás. 

„Nem hiszek abban, hogy annak a növénynek a terméséből, amely kínlódik, lesz a legértékesebb gyümölcs, és abból készíthető a legjobb minőségű bor. Ez egyszerűen nem igaz.” A szőlő és a bor is a természet ajándéka, a velük dolgozó csak gondozza, támogatja a fejlődésben, hogy a legszebb eredményt produkálja. Emellett a szőlőtermesztés hozamát is növelni kell. Mindezt úgy, hogy önazonosságunk megőrzése érdekében a Somló hegy legjobb adottságú dűlőiben, például a Grófi-, Apátsági-, Aranyhegy-, Ilona-, Séd dűlőkben megőrizzük a tradicionális somlói szőlőfajtákat. Az alkalmazkodás - tradíció ellentét feloldásában fontos, hogy a Tornai Pincészet a múlt század nyolcvanas éveiben elkezdett, saját klónszelekcióját tovább folytassa. Tamás hangsúlyozza, hogy minden termelőnek tennie kell a negatív klímahatások csökkentése érdekében, mert nem várható, hogy saját problémáinkra kívülről kész megoldás érkezik.

Új arculat

A pincészet 2024-ben új arculattal és címkecsaláddal jelentkezett. Célként határozták meg a márka borcsaládjait megkülönböztető megjelenés mellett az erős közös elemek alkalmazását, biztosítva a Tornai brand jó megkülönböztethetőségét a piacon. A borcsaládok új elnevezései (Birtok, Prémium, Selection) segítik a fogyasztók eligazodását és a különböző fogyasztói igények kielégítését. A Tornai Pincészet vevőkörét mind itthon, mind külföldön elsősorban a minőségi borokat kedvelő közép- és felső társadalmi rétegek alkotják, akik értékelik a somlói borvidék hagyományait, egyediségét és a pincészet innovációit. A pincészet piaci stratégiája a prémium kategóriás termékekre és a márka erősítésére fókuszál, amelyet a megújult arculat és címkecsalád is tükröz.

A cég jelentős exportot bonyolít, főként európai országokba, de a tengeren túlra is. Kevés hely van ma a világban, ahol a borforgalom növekszik, így a „kiváló” már nem elég, különleges minőség, egyediség és nagyon jó kereskedelmi és marketingmunka kell a piaci pozíciók megtartásához, növeléséhez. A fiatalabb generációk megszólítása is egyre fontosabb. Számukra lényeges, hogy a termelő környezettudatos gazdálkodást folytasson, hiteles történettel rendelkezzen és érdekes legyen. A Tornai Pincészet ökológiai (bio) szőlőtermesztést és energiatakarékos borászatot folytat, így megfelel ennek az igénynek. A pincészet borai és filozófiája jól illeszkedik a jelenlegi és alakuló borfogyasztási trendekhez, különösen a fiatalabb, tudatos és egészségtudatos fogyasztók körében, akik értékelik a hazai, fenntartható és élményközpontú borászatot.

Szakmai találkozók helyszíne

A hegy lábánál található pincészet egyszerre korszerű feldolgozó és borturisztikai központ. A turizmus fejlesztésének része a szállás biztosítása. Somlón a vendégházak rendszere alakult ki, komoly szálloda helyben nem elérhető. A pincészetnél jelenleg 14 főt tudnak elhelyezni különösen magas színvonalú vendégházakban. Szálloda építésére pedig nagyszerű fekvésű területük és terveik is vannak.

A pincészet szakmai találkozók, szőlészeti-borászati tudományos rendezvények állandó helyszíne, ahol a helyi borászok, kis és nagytermelők gyakran találkoznak. A szakmai konzultációkra nagy szükség van, mivel az új ismeretek – főként a kistermelők körében –lassan terjednek. „A rossz hír lóháton jár, a jó hír alig cammog”, tartja a mondás, ezért a kiváló borok készítőinek érdeke, hogy tudásukat megosszák a minőségben fejlesztendő termelőkkel. Fontos érdek, hogy csak és kizárólag jó és még jobb minőségű nedű kerülhessen palackba a Somlói Borvidékről. Jól haladnak, de mindig érdemes összejönni egy-egy szakmai konzultációra, meghallgatni az újdonságokat tartalmazó előadásokat, amelyhez kiváló helyszínt biztosít a pincészet étterme. A borászat több hazai és külföldi egyetemmel, kutatóintézettel tart fenn szoros kapcsolatot, sok szakember kezdte itt sikeres pályafutását. Tamás támogatja a fiatal szakemberek képzését, és a duális felsőfokú képzésben is aktívan részt vesznek.

Társadalmi szerepvállalás

Az alapítás óta eltelt lassan 80 évben szinte minden megváltozott. Rohanó világunkban azonban a hegyoldali sziklák, a régi pinceboltozat, a több generáción átívelő értékrend – „tiszteld és segítsd a társadat, örülj mások sikereinek, a nehézség kalandra hív“ – változatlan maradt. A borász értékrendje és társadalmi elkötelezettsége jól tükrözi a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) alaptézisét, amely szerint a vállalatok üzleti tevékenységük során önkéntesen figyelembe veszik a társadalom és a környezet érdekeit, és aktívan hozzájárulnak az életszínvonal javításához és a fenntarthatóságához.

Az ügyvezető támogatja a Somlói Borvidék ökológiai gazdálkodásra való átállását, amely a természetközeli, fenntartható szőlőtermesztést helyezi előtérbe. Ez a lépés összhangban áll a CSR azon céljával, hogy a vállalatok csökkentsék környezeti lábnyomukat és hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez. Tamás értékrendjében megjelenik az igazmondás és az üzleti etika fontossága, amely összhangban van a CSR filozófiájával, miszerint a vállalatoknak nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és környezeti felelősséget is vállalniuk kell. A borász életfilozófiáját jól fejezi ki az, hogy a siker kulcsa az alkotni vágyó ember.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai