Fatime
Öntözés: lassú felzárkózás
Kategória: Agrártámogatások, Növénytermesztés, Növényvédelem | 2025/09/02
Szeptember 2-án megnyílt az öntözésfejlesztési és a vízfelhasználás hatékonyságát javító pályázatok harmadik szakasza. A megelőző két ütemben 90 támogatási kérelem érkezett be. A most rendelkezésre álló keret 49 milliárd forint, a pályázók minimum 200 millió, maximum 5 milliárd forint támogatást nyerhetnek el. A részletek a nak.hu oldalon olvashatók. Szükségük van a gazdáknak ezekre a forrásokra, hiszen már senki nem vitatja, hogy a klímaváltozás elérte a közép-európai térséget, így hazánkat is.
A Láng István akadémikus által vezetett kutatócsoport már 2003-ban is jelezte a mai valóságot, de másfél évtizedig a szokások rabjai maradtunk, és vajmi keveset foglalkoztunk a tudományos előrejelzésekkel. Pedig már akkor megfogalmazták, hogy földünk egyértelműen vészjeleket küld. Emelkedik az üvegházhatású gázok aránya, melegednek a tengerek, olvadnak a gleccserek, gyakoribbak az erdőtüzek, korábbiak a tavaszok, későbbiek az őszök, tartós aszályok, más helyeken árvizek pusztítanak.
Egy évtizedes késéssel reagáltak a mezőgazdaságot irányító apparátusok, megértették a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatását, és meghirdették az öntözés fejlesztését. Még 2014-ben létrejött az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutató Intézet, amelynek deklarált célja volt a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása, a termelői együttműködések támogatása. Öt évvel később a Nemzeti Földügyi Központban megalakult az öntözésfejlesztési főosztály, amely az öntözéses gazdálkodás népszerűsítését, az öntözési közösségek támogatását tűzte ki célul. A földügyi központ azóta megszűnt, az öntözési közösségek neve megváltozott. Időközben megjelentek és jelenleg is érvényben vannak az öntözési támogatásokat elérhető pályázatok. A statisztika szerint a Vidékfejlesztési Programban 1300 vízgazdálkodási projektet támogattak, és ezek következményeként 32 ezer hektárral bővült az öntözött terület.
Negyven évvel ezelőtt sikeresebb volt az öntözés, akkor 300 ezer hektáron működtek a berendezések. A rendszerváltást követő években az állami gazdasági, termelőszövetkezeti egybefüggő területeket földarabolták, a kisebb gazdálkodók maguk kezdték művelni a földjeiket. Az öntözés a területi adottságok és a szaktudás hiánya miatt háttérben maradt. Használat nélkül elgazosodtak a csatornák, elrozsdásodtak, elrothadtak az öntözést kiszolgáló berendezések. Felújításuk, fejlesztésük kihívást jelent a gazdáknak, hiszen egy hektár berendezése 2-4 millió forint beruházást feltételez, ráadásul a bérelt földeken a megtérülése is bizonytalan.
A mostani ambiciózus célok szerint a harmincas évekre 350-400 ezer hektáron öntözhetnek a gazdálkodók, jórészt állami támogatásokkal. Ha ez megvalósul, akkor ott tartunk, ahol negyven évvel ezelőtt voltunk, és elérjük a jelenlegi európai átlagot.
Ajánlott kiadványok
Tóth Péter:
A rizstermesztés gyakorlata Magyarországon
Dr. Pepó Péter (szerk.):
A növénytermesztés agrotechnikai elemei- Integrált növénytermesztés 5.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív hüvelyes növények - Integrált növénytermesztés 13.
Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív ipari növények - Integrált növénytermesztés 15.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gyökér- és gumósnövények - Integrált növénytermesztés 16.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Nagy János:
A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése - Kukorica. A nemzet aranya III.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miattMájus 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. „Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk. Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses. Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza